Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1957. 45. évfolyam
Tanulmányok - Szekeres László: Jókai és Petőfi szakítása 413–452. p.
SZEKERES LÁSZLÓ JÓKAI ÉS PETŐFI SZAKÍTÁSA A nagy forradalmár költőt éveken át szoros baráti szálak fűzték Jókaihoz. 1848-ban azonban eltávolodnak egymástól s szeptember elején végleg szakítanak. Az elhidegülés menete és ténye Jókai szabadságharcos szereplésének lényeges — mind ez ideig feldolgozatlan — összefüggéseire világít rá, s éppen ezért a meghasonlás körültekintő vizsgálata fontos helyet foglal el Jókai 1848-as munkásságának felmérésénél. A szakítás ugyanis nemcsak berekesztője egy folyamatnak, hanem nyitánya is a radikális őszi időszaknak. Előkészítője s ugyanakkor szerves tartozéka is Jókai szeptember utáni tevékenységének. Jókai 1841-ben Pápán ismerkedik meg Petőfivel. Kapcsolatuk már ekkor több mint iskolatársi ismeretség, s a nyári szünidőben hosszú időt töltenek együtt Jókaiék családjánál Komáromban. A következő tanévben már Kecskeméten találkozik Jókai Petőfivel, mint hányatott sorsú vándorszínésszel, ki új világot, egy életteli valóságot képvisel a fiatal író szemében. Rövid időn belül meghitt baráti kapcsolat épül ki közöttük. Petőfi az irodalom felé fordítja Jókai érdeklődését, felkelti írói ambícióit. Nagy része van abban, hogy Jókai 1845 tavaszán Pestre kerül, ő vezeti be a Fiatal Magyarország mozgalmába. Levelei és költeményei beszédes bizonyítékai a forró barátságnak. Házassága után 1847. november 4-e óta egy helyen laknak a Dohány utca 373. sz. alatti ház első emeletén levő háromszobás lakásban. Március 23-tól együtt szerkesztik az Életképeket. A kölcsönös barátságot azonban veszélyezteti s zavarja, hogy Jókai 1848 tavaszán beleszeret Laborfalvi Rózába. Amikor június elején összezördül barátjával, elköltözik Petőfiéktől a Hatvani és a Magyar utca sarkán levő hónaposszobába. A fővárosban hamarosan megbotránkoztató hírek terjednek el az egy házban lakó fiatal író és a 31 éves, tapasztalt színésznő kapcsolatáról. Petőfi is határozott ellenszenvvel figyeli kapcsolatukat. Feltételezhető, hogy Laborfalvi Róza iránti ellenszenve még fiatal korából származik, amikor mint lenézett statiszta találkozott a híres színésznővel, ki 1837-től egyfolytában tagja volt a Nemzeti Színháznak. Lehetséges, hogy a „főúri összeköttetéseket" gondosan ápoló „gőgös királynő" már ekkor sértette Petőfi plebejus önérzetét s az arisztokrácia iránti rajongása különösen akkor bőszítette fel Petőfit, amikor az egész városban azt beszélték, hogy Laborfalvi Róza — akinek házasságon kívül született leánygyereke is volt már — „behálózta" barátját. A kezdeti időszakban elsősorban nem Jókait hibáztatja Petőfi s mindent megtesz Jókai és Laborfalvi Róza kapcsolatának felbontására. Amikor június végén Laborfalvi Róza és Jókai kiköltöznek egy svábhegyi kis vincellérházba nyaralni, igen határozottan fellép a készülődő házasság megakadályozására. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a szí- i Mikszáth Kálmán : Jókai Mór élete és kora. Bp., 1910. 119. 1. — Szabó László: Jókai élete és művei. Bp. 1904. 112. 1. — Hegedűs Sándorné : Jókai és Laborfalvi Róza. Bp. 1927. 238. 1. — Vadnay Károly: Jókainé. Fővárosi Lapok, 1886. nov. 21. — Körösi László : Jókai Mór. Bp. 1904. 40. 1. 413 1 Irodalomtörténet