Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1957. 45. évfolyam
Tanulmányok - Szekeres László: Jókai és Petőfi szakítása 413–452. p.
Petőfi és Jókai lazán körvonalazható tábora között március 15-én, hiszen mindkét szárny egyaránt látja a társadalmi harc megindításának szükségét.32 Ezért tud Jókai Petőfivel a legszorosabban együttműködni a forradalmi napok eseményeiben. Közbelépésükre írja alá Rottenbiller Lipót polgármester a 12 pontot. A városi tanács miután legalizálta a mozgalmat „a rend fenntartása érdekében" követelte a 14 tagú Közcsendi Bizottmány megalakítását, melyben a márciusi fiatalok és liberális nemesek fele-fele arányban voltak képviselve.33 A márciusiak kénytelenek voltak Klauzál Gáborékkal és Nyáry Pálékkal együttműködni. Petőfiék jól látták, hogy a márciusi bizottsági tagok fő feladata a nemesi liberalizmus ellensúlyozása. Jókait, bár maga 25 év múlva úgy emlékezik vissza, hogy tagja volt a „közbiztonságra felügyelő bizottmánynak", nem delegálják Petőfiék. Aligha tekinthető véletlennek, hogy míg Petőfi, Vasvári, Irinyi, Irányi és Egressy helyet kapnak a bizottságban, addig Jókai kimarad.34 Nem lehetetlen, hogy épp a jakobinusok tartották veszélyesnek Jókai bevonását a márciusiak és a liberálisok közötti első politikai harcba. Igaz, Petőfi is kimarad március 15-én a sajtót ellenőrző bizottságból, de kizárólag Klauzál Gáborék manőverezése miatt.35 Jókai 1873-ban akaratlanul is érinti mellőzésének okát, amikor a „história által elfelejtett eseményre" emlékeztet : „Délben egy levelet kaptam, melyen egy kiszolgált császári tiszt volt aláírva (később szomorú emlékezetű alak, mint hírhedett feladó — utoljára öngyilkos) ebben az volt velem tudatva, hogy az általunk csinált parapluse-forradalom nem ér semmit. Fegyver kell a nép kezébe. Ott volt aztán egy egész stratégiai terv. A jövő éven tíz helyen meggyújtani a várost, a támadt zavarban megrohanni a Neugebäudet, ott a gyenge helyőrséget lefegyverezni, az ágyukat elfoglalni, azokkal a Károly-kaszárnyán rést törelni, azt megostromolni. Az üllői kaszárnya felől torlaszokat emelni, a lovasság elé tört üvegdarabokat hinteni, az olasz katonákat harangukrozni, egy pár generálist kezesül letartóztatni stb. stb., hogy én nekem a hajam szála mind az ég felé állt bele. Még akkor volt. Sietve hivattak Rottenbillerhez, még nem is közölhettem senkivel a borzasztó haditervet. Ott találtam nála a tüzérség főparancsnokát Budáról. A kis köpcös úr szörnyű haragos képet mutatott, azt mondta, hogy ő be nem ereszt olyan nagy népsokaságot Budavárába, mint amennyi bevonulni szándékozik. Ő becsukatja előttük a kaput. Rottenbiller figyelmeztető, hogy ez nagy baj lenne a kapura nézve, mert azt akkor bizonyosan betörnék. »Akkor én össze fogom önöket kartácsoltatni !« kiáltó a vitéz alezredes. Erre én azt mondom neki : »Azt teheti ön, hanem ha mi kiejtjük a kezünkből a háromszínű zászlót, akkor majd jön utánunk más, aki a vörös zászlót emeli fel.« S azzal megmutattam neki a kapott haditervet, eltakarva az aláírást. A becsületes főtiszt azt mondta ennek felolvasására, hogy »ez nem tréfa« s aztán ő kezdett el bennünket kérni, hogy csak vezessük hát okosan a népet, majd ő is rajta lesz, hogy semmi baj ne történjék. Ez volt Budavár második vérnélküli bevételének (először a törökök foglalták így el) genesise, melyhez a haditervet mi hárman csináltuk : Rottenbiller, a tüzér alezredes meg én , bármennyire igyekeznek is e körülményt a historikusok agyonhallgatni."36 Az említett eset március 15-én játszódik le abban a kritikus időpontban, amikor Jókai kiszorul a közcsendi bizottmányból. Az emlékiratban már a királyhű Jókai nyilatkozik, akinek 32 Jókai Mór (a továbbiakban J. M.) : Eszarisztokratia. Életképek 1847. júl. 4. 1—3. 1. — Sütkei Károly : Irodalmi ellenőr, uo. 20—22. 1. — Királyi Pál : A martiusi napok Pesten. Jelenkor. 1848. márc. 21. 139. 1., ápr. 6. 167. 1. — Vahot Imre : Örömhangok. Pesti Divatlap. 1848. márc. 19. 12. sz. 353—365. 1. — Nyári Albert : A magyar forradalom napjai. Pest, 1848. 13. 1. — Pálfi Albert : Egy lap keletkezése, 1848-ban. Ország-Világ. 1884. márc. 15. 11. sz. 171. 1. — Hamary Dániel : Március 15-ike 1848-ban. Hazánk V. 1886. 309—311. 1. — Irányi Dániel : Adalékok a márciusi napok történetéhez. Ország-Világ. 1884. márc. 15. 170. 1. ' . 33 Szilágyi Sándor : A magyar forradalom története 1848 és 1849-ben. Pest, 1850. 15. 1. — Gracza György: Az 1848—49-iki magyar szabadságharc története. Bp. 1894. 50. 1. 34 Szilágyi Sándor i. m. 15. 1. — Petőfi ÖM. V. 83. 1. — Fekete Sándor i. m. 41. 1. 36 Fekete Sándor i. m. 42. 1. — Hatvany Lajos : I. m. IV. 378. 1. 36 J. M. életemből I. Bp. 1911. 97—98. 1. — vö. Tábori K. i. m. 12—14. I.