Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1958. 46. évfolyam
Kisebb közlemények - Bory István: Jókai házasságlevele 466–467. p.
BORY ISTVÁN JÓKAI HÁZASSÁGLEVELE Az író első házasságkötéséről van szó, amelynek színhelyét Mikszáth nagy Jókaiéletrajzában Piliscsabára teszi. Ez tévedés. Tollhibára vagy felületességre gyanakodhatnánk, ha nem tudnók, hogy Mikszáth ezúttal nemcsak nagy becsvággyal, hanem szokatlan körültekintéssel is dolgozott. Ahol nem érezte magát biztonságban, ott a lapok útján a közönségtől kért útbaigazító támogatást. Mikor pedig elkészült a mű, kiadója próbakiadást nyomatott belőle mintegy 30 példányban és szétküldte Jókai legszűkebb családi és baráti körének tagjaihoz esetleges helyreigazító észrevételekért, megjegyezve a könyvhöz mellékelt körlevélben : ,,.. . minthogy a szerző írói ambíciójának egész teljességében a nagy költőhöz méltó művet óhajt adni, annak főként adatai tekintetében tévedésektől annyira mentnek kell lennie, amennyire azt a kortársak visszaemlékezései lehetővé teszik. A ,,Piliscsaba" hibát azonban mindennek ellenére nem vette észre senki. Benne maradt a könyvben s a méltán nagy tekintélyű szerző nevével fedezett tévedést így vették át és adták tovább a témát érintő későbbi írások, sőt egy előbbi is, amelyik nyomban Jókai halála után jelent meg.5 A bajt tetézi még, hogy a Mikszáth-könyv új kiadása is minden megjegyzés nélkül így hozza és ezzel végérvényesen begyökerezteti a köztudatba azt, ami nem igaz.6 Ezen most már csak a folyamatban lévő kritikai kiadás segíthet.7 _ De van egyéb észrevenni való is a házasságkötés adatai körül. Mikszáth említett munkájában ugyanis ez áll : „ .. . násznagyuk a harangozó és az egyházfi volt — Jókai szerint." (Ímne : Mikszáth is bizalmatlan, megjegyzése csak ezt jelentheti.) Élete vége felé Jókai valóban így mondta, (s ezzel még romantikusabbá színezte a titkos esküvőt) bár az egybekelés előtti napokban — aug. 20-án — mást írt édesanyjának : „Folyó hó 30-án esküszöm Laborfalvi Rózával, az én násznagyom Nyári Pál, az övé úr Ráday."" Tehát a harangozóról ekkor még nem esett szó (csak negyvenkilenc év múlva, a memoárjaiban), így adja ezt elénkbe Mikszáth is, nem igazítva rajta semmit. Pedig, ha megnézte volna a házasságlevelet, megcáfolva látta volna abban az esküvőnek mind a helyét mind a most említett Jókai-levélben meghatározott napját, azonkívül egyenes választ kapott volna a jelenlevő és közreműködő násznagyok személyét illetően is. A regényes házasságot ugyanis, mint említve volt nem Piliscsabán kötötték hanem Rákoscsabán és nem a bejelentett aug. 30-án, hanem a gyaníthatóan óvatoskodó családi okokból — egy nappal előbb ; a közreműködő násznagyok szintén nem a levélben említettek voltak, hanem ezek megbízott helyettesei. És itt kell visszatérnem a bevezető sorokhoz : sem Mikszáth, sem más szerzők nem lennének hibáztathatók Piliscsaba említéséért, mert hiszen az elsőrendű érdekelt, maga Jókai, a koronatanú is azt a helységet nevezte meg egyik önéletrajzában : „És mégis feleségemmé tettem Laborfalvy Rózát — mondja ő. — Elvittem magammal egy szegény kis faluba és ott esküdtünk össze ... (Piliscsabának hívják azt a falut)... és esküvőm után visszatértem nőmmel Pestre."10 (Mikszáth csak ezt olvasta, holott van egy másik is.) Az események után fél századdal, a 74 éves írónak ezen előadása mint alább látni fogjuk, nem minden pontjában hiteles, de a biográfusnak nem volt oka gyanakvásra. Pécel nagyközség monográfiáján dolgozva több ízben találkoztam ott azzal a szájhagyománnyal, hogy az újdonsült Jókai házaspár a péceli földesúr-násznagy gavalléros meghívására, a Rákoscsabával határos Pécel irodalom- és könyvtártörténeti hírességű Ráday Mikszáth Kálmán : Jókai Mór élete és kora. 1. II. Budapest, 1907. (1906.) I. köt. 104. 1. 2 Mikszáthnál előfordul ilyesmi (hiszen elvégre is nem adatpontos szaktudós volt ő, hanem író). Illés Endre figyelmeztet rá, hogy pl. a Magyar Regényírók Képes Kiadásában megjelent „Báróné ténsasszony" c. Tolnai-regény elé írt Bevezetőben a szerző halálának időpontját 10 évvel előbbre mondja. (Illés Endre : Tolnai Lajos, a századvég regényírója. Nyugat, 1937. 7. sz., újra... ,,Krétarajzok". Budapest, 1957. 44. 1.) Illés azonban ezt nem tekinti „egyszerű nyelvbotlásnak", hanem szinte freudi alapon magyarázza. a Révai Mór János: Írók, könyvek, kiadók. I — II. Budapest, 1920. II. köt. 210-211. 1. 4 Szini Gyula : Jókai, egy élet regénye. Nyugat, 1928., majd külön is : Budapest, 1934. 101. 1. Szini szóról szóra átveszi Mikszáth Piliscsabára vonatkozó szövegét is s a házasságkötés dátumát nem javítja ki, azonkívül az esketést végző egyházi személyt hibásan jelöli meg. Kun Andor : Nők, akikről sokat beszélnek. Magyar Hírlap 1933. jún. 21. Szekeres László : Jókai és Petőfi szakítása. Irodalomtörténet, 1957. 4. sz. 414. I. 5 Szabó László: Jókai élete és művei. Budapest 1904. 114. 1. • L. a mű 1954. évi II. kiadását 137. 1. 7 Én annak idején megpróbáltam röviden helyreigazítani a tévedést (Magyar Hirlap 1933. jún. 25.), de közlésem visszhang nélkül maradt nyilván azért, mert napilapban és nem szakfolyóiratban jelent meg. Az én életem regénye, Magyar Nemzet 1899. okt. 1. sz. » A levél teljes szövegét (facsimilében) közli Tábori Kornél : „ Jókai intimitások" cikkében. A Pesti Hirlap 1925 évi Nagy Naptára, 174. 1. 466.