Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1980. 12/62. évfolyam
Figyelő - Csáky Edit: Beszámoló a Társaság 1979. évi munkájáról 588–591. p.
Társasági hírek 589 A tanácskozás alaptémája Móricz valóságlátása és időszerűsége volt. E gondolat jegyében született előadásokat hallhatott az ülésszak közönsége neves irodalomtörténészektől és íróktól. A tanácskozást Sőtér István nyitotta meg, majd Borbély Miklós tanácselnök üdvözölte az ülésszakot. Első előadó Nagy Péter volt, aki Móricz Zsigmond modernsége címen tartott előadást. (Előadása megjelent az Irodalomtörténet 1979/4. számában) Majd Bori Imre Móricz modernizmusáról, Fekete Gyula pedig Móricz korszerűségéről adott elő. Béládi Miklós a móriczi kisregényeket vizsgálta, Jócsik Lajos a Kelet Népe szerkesztését, Czine Mihály a népfrontos Móriczról értekezett. Barta János a Rajongók móriczi átdolgozását vizsgálta. Szabó Magda az író történelemszemléletét értelmezte esszéjében. Ördögh Szilveszter az Erdély c. regényt. Bodnár György Móricz irodalomszemléletéről, Herceg Gyula az író stílusáról, Katona Imre néprajzi gyűjtéseinek hatásáról értekezett. Márkus Béla a fiatal írónemzedék Móricz-képét vázolta fel. Az ülésszakon a határainkon kívül élő és magyar irodalommal foglalkozók is felszólaltak, így Balogh Edgár, Petar Szlavinszki, George Cushing, Jelena Umnyakova, Karol Wlachovszki, Mircea Popa és Gelu Pataenau. Az emlékülés közönsége megtekintette a Légy jó mindhalálig debreceni előadását és jelen volt Móricz Zsigmond szobrának megkoszorúzásánál! RENDEZVÉNYEK Rendezvényeinket 1979-ben is a vezetőségi határozat szellemében havonta tartottuk meg. Felolvasó- és vitaüléseinkről, vándorgyűléseinkről rendszeres híradás jelent meg a napi sajtóban és az Élet és Irodalomban. Január 30-án Nagy Lászlóra emlékeztünk halálának évfordulóján. A költő életművét, pályáját Koczkás Sándor és Tarján Tamás méltatta. Nagy László verseiből Berek Katalin adott elő. Február 8-án Kosáry Domokos Széchenyi a naplóíró és a történeti személyiség címen Széchenyi Naplójáról tartott előadást.Előadása