Kabdebó Lóránt szerk.: Irodalomtörténet, 1996. 27/77. évfolyam
Tanulmányok - Fried István: Petőfi Sándor „zenei” önarcképe 114–128. p.
FRIED ISTVÁN Petőfi Sándor „zenei" önarcképe Petőfi Sándor 1848-as kötettervét a maga által összeírt, sorrendbe rakott, többnyire keltezéssel ellátott verseinek listájából ismerjük. A történelmi és kulturális háttér sem igényel (úgy tartotta eddig a kutatás) különösebb nyomozást, hiszen az országgyűlési naplók, Kossuth Lajos megjelentetett iratai, az egykorú hírlapi beszámolók és az ezeket (is) magába foglaló Petőfi-adattára (korábban Endrődi Sándor gyűjtése és annak Kiss József és társai sajtó alá rendezte újabb kiadása, majd Hatvany Lajos így élt Petőfijének második, tetemesen jobbított két kötete() vélhetően szinte minden információt megad(nak) az egyes Petőfi-versek keletkezésének körülményeiről, az egyes kifejezésekhez fűzhető szűkebb és tágabb utalásrendszerről, sőt, a Petőfi-szótár megjelentetése után már csak fel kell lapoznunk ezt a rendkívül fontos gyűjteményt, hogy az egyes szavak lehetséges jelentését, szövegkörnyezetét az összes változatban megismerhessük. Mégsem dőlhetünk nyugodtan hátra karosszékünkben, mindezekre az igen becses forrásokra lényeges kérdéseket tekintve nem támaszkodhatunk, vagy legalábbis új kérdésekkel kell előállnunk, hiszen alapvetőnek minősíthető problémák mellett ment el úgy a kutatás, hogy nem volt képes, nem kívánta észrevenni, miszerint Petőfi kötetterve, a maga a költő által megjelölt kronológia esetenként megtévesztő. Még az is bizonytalan egyelőre, hogy a korábban ciklusokban gondolkodó (és akkor még a Himfy szerelmeitől talán nem teljesen független kötetkompozíciót megtervező) költő miféle koncepció szerint állította össze 1848-as kötetét, miért azokat a naptári megjelöléseket sugallta kései monográfusainak, amelyeket versei alá rótt; milyen szempontok vezethették: kronológiaiak-e, tematikaiak-e (ez tetszik egyelőre a legkevésbé bizonyosnak), netán a különféle hangvételű, tónusú, verselésű költemények egymással vitatkozó lényegét tartotta-e szem előtt? A korábbi Petőfi-kutatás során már például Martinkó András jelentette be: a Petőfi-versek kronológiája újragondolást igényel, a közeli múltban pedig Lukácsy Sándor hitelt érdemlően érvelt amellett, hogy a kemény szél fúj eddigi besorolása téves, külső és belső okok más dátumot hitelesíthetnek. Nemcsak a pályaív szempontjából fontos ez, tudniillik az, hogy a Petőfi-összeállítással szemben (amely a költő utólag konstruált, a kronológiától esetleg független fejlődésrajzot rekonstruál!) a lehetségesen kikövetkeztethető alkotásfolyamatot mutassuk föl, hanem éppen azért, hogy földeríthessük a kötetkompozíció alakításának