Kabdebó Lóránt szerk.: Irodalomtörténet, 1996. 27/77. évfolyam
Tanulmányok - Fried István: Petőfi Sándor „zenei” önarcképe 114–128. p.
petőfi sándor „zenei" önarcképe költészetével nem fordult is szembe, annál világosabban határolódott el a Vörösmarty-epigonoktól, általában a másodlagos romantikától, nem csak a magyartól, és kereste és találta meg a saját költészeteszménye korszerűségéről tanúskodó megszólalás lehetőségeit. Nem állítom, hogy a Rózsavölgyi halálára címzettje Garay János vagy a Garayéhoz hasonló, az 1840-es évek folyóirataiban helyhez jutó költészet lenne. Azt azonban szerfölött valószínűnek tartom, hogy a Rózsavölgyi halálára példázza a művész- és művészetvers jellegzetesen petőfis felfogását, a versformában fogalmazott művészet-hitvallást. S így mindenképpen olyan önportrét, amely a művészethez való viszonyban rejlő értékfelfogás szerint differenciál. A maga zenei-költészeti szerep- és feladatvállalásában egy tisztultabb nemzeti karakter lehetőségét tárja elénk. Zenei önportré annyiban, hogy Rózsavölgyi Márk zenéjével azonosul a költő, és Rózsavölgyi Márk sorsában művészsorsot, akár jellegzetesnek is mondható művészpályát ismer föl. A Rózsavölgyi Márkról írott vers a többi „művészvers"-sel együtt (is) szemlélendő. Hogy valóban 1848. január 29-éről való-e, az nem egészen bizonyos. Hogy a költő az Olaszország és Az országgyűléshez közé lokalizálta, ellenben sokatmondó. Ezzel megnövelte a vers jelentőségét, feltehetőleg nemcsak a tónusváltás indokolja ezt, hanem az a fajta nemzetfelfogás is, amely a két „szomszédos" versben beszédesebben, nyíltabban van jelen. 1 Petőfi Sándor Összes Művei, III, sajtó alá rend. VARJAS Béla, Bp., 1951, 323. Összes Művei VII, sajtó alá rend. KISS József, V. NYILASY Vilma, Bp., 1964, 602-604. 2 Petőfi-adattár I, sajtó alá rend. KISS József, Bp., 1987. II, sajtó alá rend. OLTVÁNYI Ambrus, szerk. KISS József, Bp., 1987. 3 ENDRŐDI Sándor, Petőfi napjai a magyar irodalomban, Bp., 1911, Bp., 1972. 4 HATVANY Lajos, így élt Petőfi, sajtó alá rend. KISS József, Bp., 1967, I—II. 5 Petőfi-szótár 1-2, szerk. J. SOLTÉSZ Katalin, SZABÓ Dénes, WACHA Imre, Bp., 1973-1978. (Az általunk kiszemelt szavak e két kötetben találhatók.) 6 Például FERENCZI Zoltán Petőfi-életrajzában, Bp., 1986, III, 185. 7 MARTINKÓ András, Költő, mű, környezet, Bp., 1973, 13, 0ő, Alkotásmód és kronológia, PIM Évkönyve 10, Bp., 1973, 11-35. 8 LUKÁCSY Sándor, A „szirénsíphangú dal", Forrás, 1993, 4, 70-73. 9 LUKÁCSY, Petőfi versről versre, Új írás, 1971, 1, 93-107. A dolgozat az Olaszország című verssel zárja az 1848. januári Petőfi-versek szemléjét, tehát a Rózsavölgyi halálára eszerint nem akkor született(?) vers, illetőleg Lukácsy a közlés szerint kronologizál(?). Egyébként a Petőfi-versek értelmezésében más szempontokat érvényesítek, mint Lukácsy, akinek elemzései mindig megfontolást érdemelnek. 10 A továbbiakban az 1. sz. jegyzetben idézett kiadás szövegeit használom. 11 Rózsavölgyi életéről, munkásságáról: RÉTI Zoltán, Rózsavölgyi Márk, Bp., 1975. Eszerint Rózsavölgyi 1787-ben született, 61 éves korában hunyt el. A Petőfi-adattár, II. 137. azt állítja, hogy a születési évszám: 1789. 12 A Der Spiegel 1848. február 19-i(!) száma is hírül adja a vers megjelenését, majd március 8-i száma közli a költemény német fordítását. KISS József, Petőfi verseinek német fordítása, ItK 1973, 41-42. 13 „Petőfinek ugyanis különös szokása (vagy a szerkesztői válogatás önkényéről van szó?), hogy verseit csak nagy ritkán közli le azon frissiben, néha fél év, egy év késéssel jelennek meg" - írja MARTINKÓ, i. e., 13. Csakhogy 1844-ben más volt Petőfi helyzete, mint 1848-ban, amikor már nemigen lehetett kitéve szerkesztői önkénynek. 127