Irodalomtörténet, 2014. 95. évfolyam
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Laczházi Gyula: Az érzelmi hatás változatai Csokonai költészetében
LACZHÁZI GYULA: AZ ÉRZELMI HATÁS VÁLTOZATAI CSOKONAI KÖLTÉSZETÉBEN 157 A program legfontosabb megvalósulásának a korai művek között (jóllehet befejezetlen szövegről van szó) A csókok tekinthető. A boldogság eszménye itt a Melitesz és Rozália között - némi bonyodalom után - beteljesülő tiszta szerelemben, a szerelmesek közötti gyengéd érzelmekben konkretizálódik. A történet értékvilágában az őszinteség, a természetesség, a tisztességes szerelem áll szemben a bujaság, a szorgalom, a színlelés és a pénz világával — utóbbiak azonban a cselekményben nem játszanak semmilyen szerepet, csupán Philander szavaiban jelennek meg, s funkciójuk nem más, mint hogy a kontraszt segítségével Melitesz szerelmének tisztaságát emeljék ki. A bölcs Philandernek a harmadik könyvben elhangzó tanításában a szerelem két formájának szembeállításakor egy történetfilozófia körvonalai is felsejlenek. Eszerint a világ története három korszakra oszlik: a hajdani, ember nélküli tündérvilágra; a cselekmény jelenére: az ember itt már „megroncsolt halandó”, aki csak az álom idején érintkezik a hajdani aranykorral, s a megírás, a történetmondás idejére. A cselekmény jelene és a történetmondás ideje közötti különbségre Philander szavai utalnak: „Eljön még az az idő [...] Eljön az a szomorú kor”.23 Az emberi múlt és a jelen összevetéséből hanyatlástörténet képe bontakozik ki, miként Rousseau Második értekezésében. Philander az erkölcsök romlásáról, az ember igazi természetétől való eltávolodásáról beszél: az igazi szerelem helyét a bujaság, a pénzen vett szerelem, a színlelt, mesterséges szépség, az erény helyét az erény látszata veszi át.24 Az igaz szerelem és a szeretetre való képtelenség kettőssége azonban már Philander beszédének jelenében is fennáll, már ekkor is vannak anyagi egyenlőtlenségek, igazi érzésekre csak kevesen képesek, többen vannak azok, akik elfelejtkezvén az érzésről és a természetről, vagy kivetkezik emberi voltokat, vagy ezek helyett a bujaság és szorgalom szívet gyötrő leányit ölelgetik”.25 A csókok világában sok minden tisztázatlan marad: nem tudni, hogy a jövő miért szomorú, s arra sem derül fény, hogy az aranykor emberei között miért vannak egyenlőtlenségek, miért csak kevesen érzékenyek. A mű középpontjában nem ezek a kérdések állnak, hanem Melitesz és Rozália boldog szerelme, s ez a történet kétségkívül derűt áraszt, miként a történet környezete, a harmonikus természet és a pásztori világ is. A csókok ezért nemcsak tematikusan fogalmazza meg a boldogságot, hanem hatását tekintve is alkalmas lehet pozitív recepcióban is a vallásos tartalom iránti érdeklődés tűnik meghatározónak (Bíró, I. m., 145-146.). De az angol és a német recepcióban sokkal inkább a versek melankolikus hangulata iránti fogékonysággal azonosított érzelmi attitűd vált meghatározóvá, amelyet a lelki mélység, a kifinomultság jelének tartottak (legalábbis egy bizonyos, nem patologikus mértékig). Vö. Thornsten Valk, Melancholie im Werk Goethes. Genese - Symptomatik - Therapie, Niemeyer, Tübingen, 2002, 37-41., 102-103. Érzelempszichológiai szempontból a melankolikus hangulatú sírköltészet iránti 18. századi lelkesedés azzal magyarázható, hogy ez a költészet formát adott az amúgy is depressziós egyének negatív érzéseinek, az olvasó számára lehetővé tette saját rossz hangulatának konkrét tartalmakkal való azonosítását. Vö. Mellmann, I. m., 406-415. Bíró és Debreczeni szerint a sírköltészet vallásos tematikáját utasítja el Csokonai, az érzelmi hatásra tekintettel azonban inkább a melankolikus befogadási mód elutasításáról van szó. 23 Csokonai Vitéz Mihály, A csókok ,06. Összes művei, II., 382-383. 24 Szauder József szerint Philander szavaiban Rousseau Második értekezésének az aranykorra vonatkozó szavai csengenek vissza. Szauder, Szerelem és rokokó..., 221. 25 Csokonai, A csókok, 383.