Iskolakultúra, 2016/2 (26. évfolyam, 7-12. szám)

2016 / 10. szám - SZEMLE - Szabó László: Törismeret I. rész

való, mint e­ történeti helyérzék hiányában. Sajnos nagyon gyakran volt, alkalmam nem egyszerű, művelt emberek, de írók, művészek, tudósok politikai elmél­kedéseit, jóslatait hallgatni: az ember krónikaíró elődeinkre gondolt, mennyivel jobban érezték ők az ő Plutarkhosszukkal, vagy egyszerű­­ erdélyi eszükkel a maguk korát, mint mi, gyerekkorunktól, a sokféle társadalomgazdasági, zene-,­ irodalom­ stb. törté­netünkkel" Németh I László­ (1973): Pedagógiai töre­dék. In: Kísérletező ember. Magvető, és Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. 406-407. o,,Az ész, gyakran megcsal bennünket', s bizony nagyon, is megszereztük a jogot arra, hogy vissza­utasítsuk Am,a lelkiismeret,sohasem'csal’meg, Ő'az ember igazi vezetője. Ami, az ösztön a testnek, az a lelkiismeret a,léleknek. ” Rousseau, J. J. (1957): Emil vág­’ a nevelésről. Ford. Győry János. Budapest, 330. , „Nyugat-Keleti­ Kiegyezés kora”. 2013. május 21. PPKE BTKI, Sophianum. „ Kelet-Európa ,,Nyugathoz méri,magát és onnan vár minden, impulzust, a 19. századtól örökölt »minta­­követő« magatartástól vezérelve”. Stefano Bottoni: A 'vár­’a várt'Nyugat. Kelet-Liurópa története 1944-től napjainkig. MTA BTK Budapest, 2015. 10., (Továb­biakban: Bottoni.ji 9 Alexandrer Bernát (1913): Magyarország szellemi fejlődése.. Magyar Figyelős 41 346. 10 „Az ember mint feladat nyomul a világba,­öröklött tulajdonságaitól a­­ kockavetésként összedobott, szü­lői génekből­ kell harmonikus egyéniséget, kibontania, a társadalom k is feladatokkal fogadja, egyéniségéhez - családban, nemzetben - szerepet, kell teremtenie. A­ legértékesebb szellemi tulajdonságnak én éppen ezért a feladatfelismerési s a megoldásukhoz­­ erköl­csi, kibontakozásukhoz szükséges szívósságot tar­tom, mely, az emberből a maga s a világ javára, a legtöbbet licitálja ki.” Németh László (2011): Utolsó széttekintés. DLA.Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. 849. http://dla.pl.olLpim.hu/xhtml/nemeth­i_laszlo/ Nemeth_Laszlo-Utolso_szettekintes.xhtml (Utolsó letöltés: 2015. december 10.) II A történelem terhe című, korszakos művében Hay­den White amerikai­ történész,, történetfilozófus így, fogadnak 1966-ban a History and Theory hasábjain, a teherből, melyet a történelem rak ránk „ azt igényeljük, hogy minden korábbinál inkábbr­a, diszkontinuitásra tanítson bennünket; mert, sorsunk a diszkontinuitás, a rombolás, a káosz, (...) hogy megmeneküljünk egy olyan világ csábításától, amely semmi egyéb, mint vág­saink terméke”. Idézi :Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk. 2006): Történetelmélet II. Osiris Kiadó Budapest,. 850-851. (Továbbiakban! Történetelné­­let.) 12 Lásd Duby,­ Georges (2000): Folt­­onos történelem. Napvilág Kiadó, Budapest. Szemle 18 Elhangzott Hankiss Elemér utolsó­ előadásainak, egyikem a Történelemtanárok (24.)­­ Országos Konfe­­renciájának,nyitó­előadásában 2014. október 11-én.­­"„A magyar nép lényegesen múltba néző - ami nem, jelenti azt, hogy múltat ér­te is”, írja f­ejtő Ferenc. Romsics Ignác - Szegedy-Maszák, Mihály, (szerk., 2005): Mi a magyar,? Rubicom-Ház, Budapest. 721 15.,Az ezeréves múlt, ezeréves bilincs minden'lépé­sünknél csörömpölt’. Móricz Zsigmond: Kivilágos, kivim­addg: Püski Kiadó, Milleniumi Könyvtár, Budapest. 66. 16 Csepeli György - Kígyós Éva - Popper Péter (2006­): Magára hagyott generációk. Fiatalok és, öre­gek a XXI. században. Saxum K­iadó, Budapest, 130. 17. század felőn ifj.Andrássy Gyula mondja,a velé­ interjút készítő­ Ignotusnak: „A szabadságton kezdő­dik, ahol, kellemetlen. " Ignotus (1912): Beszélgetés Andrássy Gyulás grófnál. Nyugat, 5- 14. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.Htm (Utolsó letöltés: 2015. június 27.) is Móricz Zsigmond­(2003): Rokonok. Európa Könyv­kiadó, Budapest, 158. 19 Millosz, Czeslaw (2005): A mi Európánk. ,Id: Módos Péter (szerk.):: Közép-európai olvasókönyv. Osiris Kiadó,­ Budapest, 75-76. "°„Nyugaton a polgári, nemzetállam szüli, a nemzeti, tudatot, s kíséri ezért, a büszke vagyok érzése, nálunk a polgári ,nemzetállam,hiánya, s kíséri ,az irigy vagyok, érzése, amiből logikusan következik azután az önál­tatás, ,a'nemzeti, karakter feldicsérése: Szállította is, mindezt 'a múlt. század második felett)! c. romantikus történelmi'regény, Jókai, Vazov, Sienkiewicz, Jirásek. Szállította'— a valóság festése helyen." Bojtár Endre (1199.3): Kelet-Európa vagy Közép-Euró­pa. Század­vég Kiadó, Budapesti 17.. A „A közössé­gi rémképeknek ugyanis, megvan az a szörnyű tulajdonságuk, hogy fantáziából születnek, ugyan,, de abban az­ arányban,, ahogyan, hisznek ben­nük, testet­ tudnak ölteni” Bibó István: Kelett-európai kisállamok nyomorúsága..In: Válogatott tanulmá­nyok. MV. http://mek.niif.hu/02000/02043/.html/234.htmli (Utolsó letöltés 2016. március 1.) ~~ „A történelmi­ tények, pszichológiai, alapon válnak, legendákká, s a legendák, tömegvonzása nagyobb, mint, a valóságé. .Ezért nehéz hadakozni, az ellen, hogy nálunk, is, a­ szomszédainknál is - nagyon sokszor még­ ma, is - az elmúlt­ századokba vetítik vissza a XIX. század, nacionalizmusát. Akk­or fog­ köztünk, a treugg, Dél végleg helyreállni, ha sikerül teljesen kiirtanunk ezt a szemléletet. ” Illyés Gyula (20111): Három levél. In: Szellem és erőszak. Digitális Irodalmi Akadémia. Petőfi Irodalmii Múzeum, Budapest. http://diaipool. pim.hu/html/muvek/iLLYES/ illyes02180a/illyes02182aillyes02182a. htmll (Utolsó letöltés: 2016. március 13.)

Next