Izraelita Tanügyi Értesítő, 1888 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1888-01-01 / 1. szám

3 A fődolog természetesen e rendszer alkalmazásánál az marad, hogy a gyermekben meglegyen a természet iránti érzet, melynél fogva fogé­­kony legyen a természet nagyszerűsége iránt. Ez ama érzet, mely meg­­ismerteti a gyermeki elmét a természet nagy könyvével, anélkül, hogy megolvasni tudna benne Az olvasást az iskolában tanulja, a tanító a természet szépsége iránti érzet szilárd alapjára biztosan építhet tovább. Nagy befolyással van a természett. okt. sikerére magának a tan­­anyagnak szerencsés megválasztása. Itt is szigorúan az induktív rend­­szerhez kell ragaszkodnunk, ha eredményt akarunk elérni. Czélszerűtlen, legalább a gyermek szellemére nézve, ha a természetrajzot például szoros válaszfalak által 3 országba osztjuk; ez inkább a fejlődött elmének, minden mely a divide et impera elve alapján képes haladni. A gyermeki elmének szánt természetrajzi oktatás mintegy eklektikus legyen, azaz a tanító az egyes csoportokhoz tartozó terményeket ismertesse meg tanítványaival, de min­­denesetre az induktív eszmemenet fonalán, mely mintegy megszabja a tanítónak, hogy a közel levő tárgyból vagy tüneményből a távollevő­­höz, a részletesből az általánoshoz haladjon. Természetes következménye tehát a rendszeres alkalmazásának, hogy a honi termények felhozása meg fogja előzni a külföldi állat-, növény- és ásványvilág megismerteté­­sét, továbbá, hogy ama természeti tárgyak vagy tünemények, melyeket a gyermek úgyszólván naponkint vagy legalább gyakrabban lát és észlel pl. a háziállatok, a kerti növények stb. vagy pedig az eső, hó, íjég, villámlás, szivárvány stb. elébe helyezendők azon tárgyaknak, melyek a gyermek szemlélő képpességén kívül esnek. A tanító nem ér el említésre méltó eredményt, ha az állattant a bakteriákkal, a növénytant a külön­­féle mikromycetákkal kezdi, mivel ezek a gyermeket nem érdekelhetik annyira, mint ama lények, melyeknek életét naponként van alkalma észlelni. A­mi a szemléltetést illeti, melynek a természeti­, oktatással, váll­­vetve kell haladnia, legjobb, ha ez a mennyiben lehet magán a termé­­szeti tárgyon gyakoroltatik, a rajz csak ritkán elégítheti ki a gyermeket. Erre nézve sokat tehet a tanító, ha tanítványait a természet iránti érzet ébresztésével s felhasználásával gyűjtésekre serkenti, természetrajzi kirán­­dulásokat rendez, tanítványait minden alkalomnál a természet titokteljes és nagyszerű működésére, szépségére és csodálatos voltára figyel­­mezteti, stb. Ez alapon véljük a természettudományoknak előadását a népisko­­lában, s ily alapon haladva e tárgyakban a várt eredményeket mindig el fogjuk érni. Markusfalu, Szepesség. Erdős Miksa. A tankötelezettségre vonatkozó törvény végrehajtásáról. Alig hihető, hogy széles e hazában volna közöttünk egy is, ki ko­­moly és beható megfontolás után kevésbé fontosnak tartaná a tanköte­­lezettséget, mint a hadkötelezettséget; ez az ország fentartásának kérdése kifelé, ámaz állam létünk nélkülözheti­en feltétele befelé. És daczára ennek mit látunk, mit kell sajnálattal tapasztalnunk? azt, hogy míg a hadkötelezettségre vonatkozó törvény végrehajtása a legmesszebbre kiható módon a legnagyobb pontossággal lesz foganatosítva, addig a tankötele­­zettség szigorú foganatosítása helyett meg kell elégednünk évenként egy­­egy darab, papíron levő — és itt is nem ritkán hiányos — statisztikával. 1•

Next