Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története (Békéscsaba, 1960)
I. rész. Békés megye városainak és községeinek története
Az MNDSZ 1945 januárjában özv. Makcsali Elekné, az MSZT 1945 márciusában id. Marjai József, a FÉKOSZ 1945 áprilisában Toldi Gábor, a MADISZ 1945 májusában Patkó Imre elnökletével alakult meg. A Közalkalmazottak Szakszervezete még 1944 decemberében megalakult id. Megyeri Lajos elnöklete mellett. A helybeli földosztó bizottság 1945. március 17-én kezdte meg működését. Igénybe vettek összesen 7146 kh földet, amelyből 332 családnak 3397 holdat osztottak ki. Először a Kossuth elnevezésű tsz alakult meg 1948 augusztusában 151 kh-on 21 fővel. Ezt követték a Petőfi Tsz 1949 augusztusában 350 kh-on 16 taggal, 1949 májusában a Dózsa 27 taggal 300 kh-on, 1952 februárjában az Új Élet 21 taggal 210 kh-on, majd 1955 augusztusában 113 taggal 1300 kh-on az Alkotmány elnevezésű tsz. 1957-ben három tsz működött a határban: Alkotmány (1344 kh), Dózsa (1050 kh) és az Új Élet (509 kh) elnevezésűek.20 Az Alkotmány, a Petőfi és Kossuth elnevezésűek összevonásából jött létre. Gyomán jött létre az országos viszonylatban is kiemelkedő Viharsarok Halászati Szövetkezet 1952. április 1-én. A szövetkezet kezdetben 60 tagot számlált és kb. 540 mázsa halat szállított. 1957-ben termelése 22,5 vagont tett ki. A Gyomai Földművesszövetkezet 1946-ban alakult. Ekkor kb. 200 tagja volt és egy kisebb vegyesbolttal rendelkezett. Az induló tőkét a tagok adták össze pénzzel és terménnyel. 1948-ban ez a szövetkezet egyesült a Paraszt- és Hangya Szövetkezetettel és Földművesszövetkezet néven folytatta működését. 1948-ban 5 üzlettel és 1 italbolttal rendelkezett. 1953-ban, a póhalmi és csudaballai szövetkezetek beolvadásával Körzeti Földművesszövetkezetté alakult át. Ugyanebben az esztendőben átvette a vendéglátó ipartól az italméréseket és az éttermet is. 1957-ben 23 boltegysége volt, melyből 1 áruház, 11 italmérés és 1 étterem-vendéglő. A község területén tanácsi vállalat, szövetkezeti és magánkisipar működik. 1951-ben a magán kisiparosok száma kb. 175 volt. 1945-ben, mint a Budapesti Gőzmalmi Rt. érdekeltsége, működött a községben az ún. Tiszamalom, mely 50—60 munkást foglalkoztatott. Ez a malom később a Békés megyei Malomipari Egyesülésbe olvadt be. A felszabadulás idején működött itt még az Iványi-féle (piros) malom is, melyet 1948-ban, az államosítás idején, leszereltek. A Körösvidéki Öntöző Vállalat jogutóda a II. számú Vízgépészeti Vállalat, amely 1950 óta működik Gyomán. Működési területe három megye kisebb részére is kiterjed. A községben van a Járási Sütőipari Vállalat, mely a járás községeit látja el kenyérrel. Ez a vállalat 1950-ben alakult. A lakosság ipari szükségleteit 1951-ben csaknem a helybeli kisiparosság látta el. Ekkor alakult Gyomán az első ktsz, a járműgyártó és javító, majd cipész ktsz. Ez utóbbi később a vegyesipari ktsz-be olvadt. 1953-ban alakult a szabó ktsz, mely azonban 1955-ben feloszlott. A vegyes ktsz később kettévált: külön cipész és fodrász ktsz-t alakítottak. A gyomai téglagyárban 1950-ben 4 kéziverő asztallal gyártották a téglát és naponta 8000 db. téglát vertek ki. Az üzemnek négy olyan szárítószínje volt, melyben 7000 db téglát tudtak tárolni. 1957-ben már 450 tégla- 28 28 V. o. KSH. Békés in: font. stat. adatai 1956. I. évf. Békéscsaba, 1957. 130, 188