Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története (Békéscsaba, 1960)
I. rész. Békés megye városainak és községeinek története
1 fogas, 1 kalapácsos daráló és 1 ezüst szelektor állott a paraszti munka segítségére. Az ötéves terv keretében épült fel Békésen a később megszűnt Olajgyár 1,5 millió forintos költséggel; megalakult a 400 munkást foglalkoztató Ládagyár Vállalat, melyet később szintén felszámoltak; bővült 120 000 forintos költséggel a Sütőipari Vállalat; 300 000 forintos költséggel megalakult az Állami Áruház; a leány-diákotthon korszerűsítésére kb. 400 000 forintot költöttek; bevezették a vezetékes rádiót és a hangoshíradót; új helyiséget kapott a mozi; bővítették a gyógyfürdőt; új napközi otthonos óvoda nyílt a Berényi út mellett; a szülőotthon ágyainak számát háromszorosára emelték; a község rendszeres tüdő- és rákszűrő állomást kapott; a csecsemőhalandóság elleni küzdelem eredményeként a gyermekhalálozás 3 %-ra csökkent; az iskolahálózata bővült stb. Békés község a demokratikus államrend elmúlt tíz éve alatt a következő összegeket költötte a nép jólétére, a kultúra felemelésére: kommunális területen 1 028 145 Ft, mezőgazdasági területen 19 542 142 Ft, ipar- és kereskedelem területén 2 476 164 Ft, oktatás és nevelés területén 7 292 774 Ft, szociális és közegészségügy terén 595 224 Ft és vegyesek 2 139 306 Ft, összesen tehát 33 055 755 forintot költöttek el. 1950-ben termelőszövetkezeti csoportok voltak: Petőfi 562 kh, Béke 150 kh, Kossuth 268 kh, Vörös Csillag 327 kh, Szabadság 278 kh, Alkotmány 105 kh és Új Élet 158 kh-al. Az állami gazdaságok területe 1830 kh-at tett ki. Az Állami Faiskola és Szöllőoltvány Üzem 180 kh területen fekszik. 1957. március 31-én a következő termelőszövetkezetek működtek: Béke, Előre, Haladás, Kossuth, Petőfi, Szabadság, Új Élet és Vörös Csillag. A Szabadság Tsz tagjainak 1954-ben a következő jövedelme volt: (egy személynek) 1299 kg búza, 795 kg árpa, 2524 kg kukorica, 122 kg burgonya, 122 kg cukor, 29 liter olaj, 176 kg rizs és 6816 Ft készpénz. A rizstermelést leginkább a vizesfási oldalon honosították meg, kezdetben csak 220—250 kh-on. A felszabadulás után kisebb rizstermelő csoportok alakultak. Holdanként általában 5000 Ft-ot hozott a szövetkezetnek. 1955-ben kb. 115 kh-on folyt rizstermelés. Nehézségeket okozott a vízhiány, melyet öntözőművek létesítésével igyekeztek pótolni. 1950-ben alakult meg a Békési Járási Vadásztársaság, melynek létszáma 1955-ig 150 főre emelkedett. Szívesen foglalkoznak élő vadak befogásával és azokat külfödre exportálják. A határnak szép nyúl, fácán és őz állománya van. Tovább virágzik a régi halászat és pákászat. 1944-ben alakult meg a helybeli Horgászok Egyesülete 24 taggal, mely önálló vízterületét 1953-ban átadta a Viharsarok Halászati Szövetkezetnek. Az erdősítés és fásítás terén is szépen haladt előre a község. 1954 tavaszán 5 kh tölgyest telepítettek. 1950—51-ben a régi vásártéren 7 kh területet fásítottak. A Rákóczi, Petőfi és Kossuth utcákon sok fát újra telepítettek. 1952-ben, a gyógyfürdő melletti parkban, díszcserjéket ültettek. Murony és Ludad felé több mint 10 hold erdősávot létesítettek. 1952-ben a Malomvégen 11 kh csemetét ültettek. A jelenlegi Békési Kosáripari Vállalat 1905-ben alakult, mint állami Kosárfonó Iskola. Célja a tanulóképzés volt. Évenként 15—20 tanuló szabadult fel 60 segéd közül. 1925-ben megszüntették, majd 1928-ban a Steinbach és Pető cég a Kosárfonó Szövetkezettel egyesült SALIX néven, amely rt. lett. A vállalatnak ekkor kb. 600 dolgozója volt, akik exportra termel 42