Tóth Lajos (szerk.): Szarvas járás-város szabad negyedszázada (Gyula, 1969)
II. fejezet - Szarvas története
Tibor, Csoór István, Csurka István, Darvas József, Dér Endre, Fábián Zoltán, Fehér Klára, E. Fehér Pál, Fekete Gyula, Filadelfi Mihály, Fodor András, Földi Lajos, Garai Gábor, Hubay Miklós, Huszár Rezső, Illés Tibor, Kaplonyi Károly, dr. Keresztúry Dezső, Kiss Dénes, Komlós János, Kónya Lajos, Alexej Korzin, Ladányi Mihály, Maróti Lajos, Mezei András, Molnár Gábor, Móricz Virág, Nagy László, Papp Lajos, Pándi Pál, Rakovszky József, Sánta Ferenc, Sass Ervin, Simon István, Somlyó György, Székely Béla, Székely Magda, dr. Szende Aladár, Tatay Sándor, Tímár Máté, Váci Mihály és Zelk Zoltán sok-sok embert nyer meg az „Olvasó népért” mozgalom nemes ügyének. Teltházas irodalmi esték keretén belül kitűnő előadóművészek: Bánffy György, Bánki Zsuzsa, Básti Lajos, Berek Katalin, Béres Ilona, Bessenyei Ferenc, Bodor Tibor, Csernus Mariann, Egresi István, Jancsó Adrienne, Keres Emil, Mensáros László, Mikes Lilla, Surányi Ibolya, Szakács Miklós és Zolnay Zsuzsa nagy közönségsikert aratnak a magyar és a világirodalom klasszikusainak művészi tolmácsolásával. Az „Irodalmi Színpad” igen tehetséges szavalókkal rendelkezik, akik a „Szövetkezeti szavalóverseny”-eken mindig az élmezőnyben végeznek. A Kommunisták Magyarországi Pártja és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett „Országos szavalóverseny” III. fordulójába, az országos döntőbe verekszi be magát Gazsó Erzsébet, s a kőszegi döntőn - ezüstjelvényt szerezve - kiemelkedő eredménnyel képviseli Szarvas és Békés megye színeit. A hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma alkalmából meghirdetett „Országos Felszabadulási Szavalóverseny” megyei elődöntőjében Kozák Katalin és Zalavári Ferenc I., Györkös Elvira pedig II. helyezést ér el. Mindhárman jogosultak a területi elődöntőn való részvételre. A SZÖVOSZ Szövetkezetpolitikai Osztálya, a Békés megyei MÉSZÖV Igazgatósága, a Békés megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, a Békés megyei KISZ Bizottság és a Kulturális Szakbizottság közös rendezésében, a Népművelési Intézet dramaturgjainak bevonásával. 1966, 1967 és 1969 folyamán Szarvason zajlanak le a Justh Zsigmond Országos Földművesszövetkezeti Színjátszó napok. Jelentőségüket rendkívül találóan fogalmazza meg „Köszöntő”-jében Püski Gábor, a Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya Népművelési Csoportjának vezetője: „Megrendezésükben kettős cél vezérel bennünket. Megőrizni és továbbfejleszteni azokat a hagyományokat, amelyek ma is reprezentálják a színjátszó mozgalom eredményeit, igazolják a színházi kultúra fejlesztése, művelése terén is a mozgalom hasznosságát, továbbá ezzel kívánjuk leróni kegyeletünket az első műkedvelő parasztszínház létrehozója, megyénk szülötte, Justh Zsigmond előtt... Bizonyítani szeretnénk, hogy a műkedvelő színjátszó mozgalom tovább él, továbbra is alkalmas célkitűzéseink, a szocialista társadalom felépítésének, a szocialista embertípus kialakításának segítésére, a mozgalomban részt vevő dolgozóink önképzésére, dolgozó népünk nemes szórakoztatására.” A színjátszó napokon - megyéjük képviseletében - az ország legjobb szövetkezeti együttesei lépnek a közönség elé. Műsorukban arányosan kapnak helyet a drámairodalom klasszikusai és a mai életünkkel foglalkozó művek. Az eddigi rendezvényekkel kapcsolatos tapasztalatok birtokában megállapítható: a műkedvelő művészeti csoportok képesek arra, hogy megközelítsék, esetleg el is érjék a hivatásos színművészet színvonalát. 223