Járművek, mezőgazdasági gépek, 1986 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1986-06-01 / 6. szám

az ipari „matuzsálemek”, legyenek azok gépek, járművek vagy üzemi épületek, csak a­kkor kerül­nek védelem alá, ha azok védetté nyilvánítását a tulajdonos kéri, hiszen ezek meglétéről, állapotá­ról a műemlékvédelmi szervezetek nemigen tud­nak. Sok tulajdonos, félve a fenntartás­i hasz­not nem hozó — néha jelentős kiadásaitól, elte­kint bejelentési kötelezettségeitől, minek következ­tében számtalan pótolhatatlan műszaki alkotás esik az enyészet áldozatává. Szerencsére a vízügyi szakemberek tudják be­csülni régi értékeinket és manapság kilenc régi szivattyútelep, mint „ipari műszaki emlék” idézi a belvízmentesítés hőskorának időszakát. A SAJFOKI SZIVATTYÚTELEPET az egykori Heves—Szolnok—Jászvidéki Tisza- és Belvízszabá­lyozó Társulat építette, 187­3-ban. Ez volt Magyar­­ország első szivattyútelepe. A telepet 1957-ben nyilvánították védetté. A telep gépészeti berendezéseit angol cég szállítot­ta és szerelte. Kezdetben csak egy szivattyúgép üze­melt, egy darab, egyhengeres meghajtógéppel. Az an­gol gépet a későbbiek során, 1897-ben, kiegészítették két újabb centrifugálszivattyúval. Az eredeti angol szivattyúgép kazánját az 1960-as években lebontották, az angol gyártmányú kazán tápszivattyú még áll. Jelenleg láthatók: — Háromajtós kazánegység 1897-ből, gyártója Rock István, gyártási számaik 459., 460., 461. — Szivattyúk: I. számú, angol gyártmányú 1878-ból, gyártója John és Henry Gwynne, 2. 0 m3/s, 2 db. Schlick gyártmányú szivattyú 1899-ből, 2x2 m3/s (2. ábra). Az angol szivattyú nyomócsöve a töltésben van fek­tetve, míg az újabb két szivattyú nyomócsöve a töl­tés alatt húzódik. Ugyancsak a Heves—Szolnok—Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó Társulat építette a Szolnok—MIL­­LER-i, kétkéményes belvíz-SZIVATTYÚTELEPE-t A telep első része 1895-ben, majd második része 1898-ban készült el, ekkor nyerte el ma is látható kül­ső formáját. A telep 450 km 2 területről vezette le a vi­zeket, teljesítménye középvízálláskor 6 m3/s volt. A négy szivattyúból kettőt a 60-as években lebontották (3. áb­ra). Jelenleg látható a kazán­házban egy háromajtós kazánegység, melyet 1895-ben a budapesti Rock István Gép- és Gőzkazángyár a Vasöntödéje készített, max. 9 légikör nyomásra. A két darab, egyenként 1,5 m3/s szállítóképességű, vízszintes tengelyű centrifugálszi­­vattyút a Schlick Vasöntöde és Gépgyár Rt. készí­tette 1895-ben Budapesten, míg a meghajtó, két da­rab kéthengeres, kompaud rendszerű gőzgép gyártó­ja a szintén budapesti Rock-gyár. A szivattyútelepet kezelője, a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság példásan karbantartja. Épületé­ben, valamint a környezetében levő szabad téren — a vízügyi múzeumi hálózat keretében — állandó ki­állítást rendezett be. A 90 éves, magas kéményű üze­mi épületekben megtekinthetők az ismertetett gépé­szeti berendezéseken kívül: egy korabeli gépészeti ja­vítóműhely, eredeti műszaki tervek, leírások, fotók, térképek, árvízvédelmi felszerelések, szerszámok, mér­nöki műszerek és felszerelések, illetve az elmúlt év­században földmunkák (gátak, csatornák) építéséhez használt gépek és berendezések. A Felső-szabolcsi Társulat több mint 60 000 ha-os öbl­özet­ének gőzüzemű szivattyútelepét 1896-ban épí­tették, Tiszabercel határában (4. ábra). A szivattyútelep ma is működőképes, jól karbantar­tott állapotban van, utoljára üzemszerűen 1971-ben működött, bár mellette, 1968 óta új, elektromos meg­hajtású, 7,2 m 3/s teljesítményű telep vette át szerepét. Gépi berendezései ma is eredeti helyükön, beépítve megtekinthetők. Kazánjai „NICHOLSON Gépgyár Rt. Bp.” gyártmá­nyú, 10 atm. nyomású, vízcsöves gőzitermelő kazánok (5. ábra). Gőzgépei: 2 db, 2x342 LE-s, 1895-ben, a LÁNG Gyár által készített gőzgép. Szivattyúi: 2 db, Schilck-féle, 1200 mm­, csigahá­­zas centrifugálszivattyú, 2x3 m3/s teljesítménnyel. A szivattyútelepet 1983. június hó 28-án. Kovács Antal államtitkár, a Vízügyi Hivatal elnöke, a helyszínen több száz érdeklődő jelenlétében nyilvánította védet­té. A Körös—tisza—marosi Ármentesítő és Belvízelve­zető Társulat Békésszen­tanóráson, egymáshoz közel­ két szivattyútelepet létesített, a Békésszentandrás I-es 1897-ben, 3 m3/s-os teljesítménnyel. Schlick—Nichol­son Gépgyár termékeivel, majd 1930-ban tehermente­sítésére a Láng Gyár dízelmeghajtású gépeivel műkö­dő Békésszentandrás II. szivattyútelepet. Mindkét te­lepet 1983-ban nyilvánították védetté (6. ábra). A BÉKÉS I. SZIVATTYÚTELEPET a majd 400 km­k­ről érkező belvizek átemelésére, az Alsó-fehér-­körösi Ármen­tesítő, Belvízszabályozó és Vízhasználati Társa- 2. ábra. A sajfoki szivattyútelep centrifugálszivattyúi 3. ábra. A milléri szivattyútelep kazánháza

Next