Járművek, mezőgazdasági gépek, 1986 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1986-06-01 / 6. szám
az ipari „matuzsálemek”, legyenek azok gépek, járművek vagy üzemi épületek, csak akkor kerülnek védelem alá, ha azok védetté nyilvánítását a tulajdonos kéri, hiszen ezek meglétéről, állapotáról a műemlékvédelmi szervezetek nemigen tudnak. Sok tulajdonos, félve a fenntartási hasznot nem hozó — néha jelentős kiadásaitól, eltekint bejelentési kötelezettségeitől, minek következtében számtalan pótolhatatlan műszaki alkotás esik az enyészet áldozatává. Szerencsére a vízügyi szakemberek tudják becsülni régi értékeinket és manapság kilenc régi szivattyútelep, mint „ipari műszaki emlék” idézi a belvízmentesítés hőskorának időszakát. A SAJFOKI SZIVATTYÚTELEPET az egykori Heves—Szolnok—Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó Társulat építette, 1873-ban. Ez volt Magyarország első szivattyútelepe. A telepet 1957-ben nyilvánították védetté. A telep gépészeti berendezéseit angol cég szállította és szerelte. Kezdetben csak egy szivattyúgép üzemelt, egy darab, egyhengeres meghajtógéppel. Az angol gépet a későbbiek során, 1897-ben, kiegészítették két újabb centrifugálszivattyúval. Az eredeti angol szivattyúgép kazánját az 1960-as években lebontották, az angol gyártmányú kazán tápszivattyú még áll. Jelenleg láthatók: — Háromajtós kazánegység 1897-ből, gyártója Rock István, gyártási számaik 459., 460., 461. — Szivattyúk: I. számú, angol gyártmányú 1878-ból, gyártója John és Henry Gwynne, 2. 0 m3/s, 2 db. Schlick gyártmányú szivattyú 1899-ből, 2x2 m3/s (2. ábra). Az angol szivattyú nyomócsöve a töltésben van fektetve, míg az újabb két szivattyú nyomócsöve a töltés alatt húzódik. Ugyancsak a Heves—Szolnok—Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó Társulat építette a Szolnok—MILLER-i, kétkéményes belvíz-SZIVATTYÚTELEPE-t A telep első része 1895-ben, majd második része 1898-ban készült el, ekkor nyerte el ma is látható külső formáját. A telep 450 km 2 területről vezette le a vizeket, teljesítménye középvízálláskor 6 m3/s volt. A négy szivattyúból kettőt a 60-as években lebontották (3. ábra). Jelenleg látható a kazánházban egy háromajtós kazánegység, melyet 1895-ben a budapesti Rock István Gép- és Gőzkazángyár a Vasöntödéje készített, max. 9 légikör nyomásra. A két darab, egyenként 1,5 m3/s szállítóképességű, vízszintes tengelyű centrifugálszivattyút a Schlick Vasöntöde és Gépgyár Rt. készítette 1895-ben Budapesten, míg a meghajtó, két darab kéthengeres, kompaud rendszerű gőzgép gyártója a szintén budapesti Rock-gyár. A szivattyútelepet kezelője, a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság példásan karbantartja. Épületében, valamint a környezetében levő szabad téren — a vízügyi múzeumi hálózat keretében — állandó kiállítást rendezett be. A 90 éves, magas kéményű üzemi épületekben megtekinthetők az ismertetett gépészeti berendezéseken kívül: egy korabeli gépészeti javítóműhely, eredeti műszaki tervek, leírások, fotók, térképek, árvízvédelmi felszerelések, szerszámok, mérnöki műszerek és felszerelések, illetve az elmúlt évszázadban földmunkák (gátak, csatornák) építéséhez használt gépek és berendezések. A Felső-szabolcsi Társulat több mint 60 000 ha-os öblözetének gőzüzemű szivattyútelepét 1896-ban építették, Tiszabercel határában (4. ábra). A szivattyútelep ma is működőképes, jól karbantartott állapotban van, utoljára üzemszerűen 1971-ben működött, bár mellette, 1968 óta új, elektromos meghajtású, 7,2 m 3/s teljesítményű telep vette át szerepét. Gépi berendezései ma is eredeti helyükön, beépítve megtekinthetők. Kazánjai „NICHOLSON Gépgyár Rt. Bp.” gyártmányú, 10 atm. nyomású, vízcsöves gőzitermelő kazánok (5. ábra). Gőzgépei: 2 db, 2x342 LE-s, 1895-ben, a LÁNG Gyár által készített gőzgép. Szivattyúi: 2 db, Schilck-féle, 1200 mm, csigaházas centrifugálszivattyú, 2x3 m3/s teljesítménnyel. A szivattyútelepet 1983. június hó 28-án. Kovács Antal államtitkár, a Vízügyi Hivatal elnöke, a helyszínen több száz érdeklődő jelenlétében nyilvánította védetté. A Körös—tisza—marosi Ármentesítő és Belvízelvezető Társulat Békésszentanóráson, egymáshoz közel két szivattyútelepet létesített, a Békésszentandrás I-es 1897-ben, 3 m3/s-os teljesítménnyel. Schlick—Nicholson Gépgyár termékeivel, majd 1930-ban tehermentesítésére a Láng Gyár dízelmeghajtású gépeivel működő Békésszentandrás II. szivattyútelepet. Mindkét telepet 1983-ban nyilvánították védetté (6. ábra). A BÉKÉS I. SZIVATTYÚTELEPET a majd 400 kmkről érkező belvizek átemelésére, az Alsó-fehér-körösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasználati Társa- 2. ábra. A sajfoki szivattyútelep centrifugálszivattyúi 3. ábra. A milléri szivattyútelep kazánháza