Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 2. szám

KRITIKA tősen érzelmes, ám felemelő ponton találkozik és olvad eggyé, a nézői élmény pedig úgy teljes, ha mindkét színt kipróbáljuk, az érem (és a lávsztori) mindkét oldalát megismerjük. Társadalmi és színházi szempontból is szívbemarkoló kísérlet volt az ImPERFECT DANCERS társulat Empty Floor című előadása, amely hivatásos táncosok és különböző előrehaladottságú Alzheimer-kórral élők közös adománya, egy lelassított, majd újból felpörgetett filmhez hasonló rítus az élet korlátairól és lehetőségeiről. Szokásukhoz híven az előadók most is helybéli bete­gekkel dolgoztak, az összhatás pedig egyszerre volt megható, ünnepélyes és felkavaró. Egyfelől fiatalságuk és erejük pompájában táncoló profikat nézünk, másfelől sokszor dezorientált, el-el­­fáradó idős és öregedő embereket, nőket és férfiakat, amint megpróbálnak részt venni a közös táncban, játékban. Elérzényesülünk a betegségnek való kiszolgáltatottságukon, és elcsodálko­zunk a kalandban való részvételi szándékukon, életbátorságukon. Az előadást követő közön­ségbeszélgetésen felmerült az előadás etikai vonatkozása, hogy művészileg mennyire helyénvaló a kornak kitett embereket színpadra állítani. Ina Broeckx táncos válaszként elmondta, hogy a temesvári idősek otthonából jött résztvevők örömmel és büszkeséggel zárták az estét, saját akaratuknak köszönhetően vettek részt, és emlékezetes élményként könyvelték el a fellépést. A fesztivál markáns előadásai közt említhető továbbá az OMMA, amely Nagy József rende­zésében nyolc afrikai táncos-előadó hullámzó, ciklikus mozgásával gondolkodik eredetről, ha­gyományról, univerzalitásról, de egy javarészt fehér nézőközönség előtt a másság, a törzsi lét és a testiség kérdéseit is felveti. Különlegesség volt Maguy Marin koreográfus rendezésében a Beckett-szövegekből inspirálódó May B című táncelőadás is, amelyet a társulat, cserélődő színészekkel, 1981 óta játszik. Személy szerint a színpadról áradó forgácsszagtól (?) és az előt­tem vonagló élőhalott szereplőktől kontextuálisan annyira rosszul lettem, hogy csak az előadás végére tudtam koncentrálni, így sajnos a történelmi jelentőségű táncelőadás katarzisa nálam Empty Floor, ImPERFECT DANCERS. Fotó: Petru Cojocaru

Next