Jel-Kép, 1985 (4. szám)
FÓRUM - Üzlet-e az újság? Vicsek Ferenc rádióműsora
VICSEK FERENC RÁDIÓMŰSORA ismét veszteséges lett, kiszámítottuk, hogy a tanyavilágban, a hétvégén egy lap kézbesítése 7—8 forintba kerül. Vicsek Ferenc: A világ más tájain a terjesztés nyereséges üzlet ? Sleich Rudolfné: Tavaly voltam Svédországban és nagyon meglepődtem: ott is a posta csinálja az előfizetést, igen komoly ráfizetéssel. A terveik szerint 1990-re érik el, hogy a pénzüknél legyenek. Vicsek Ferenc: Ott is az állam támogatja azt, hogy az emberek sokat olvassanak ? Reich Rudolfné: Ezt konkrétan tudom a francia postánál: ők is és a svéd posta is támogatást kap. Más nemzetközi tapasztalatom nincs. Vicsek Ferenc: Hány tonna papírt kell a terjesztőknek egy évben a standokig, a lakásokig elvinni ? Reich Rudolfné: Körülbelül 85—86 ezer tonnát szállít a Magyar Posta. Több mint hárommillió napilap jelenik meg Budapesten és a megyékben, és körülbelül hatmillió fölött van a hetente kézbesítendő lapok száma, tehát naponta körülbelül négymillió olvasóval találkozunk. Vicsek Ferenc: A legnagyobb magyar lapkiadó a Hírlapkiadó Vállalat. Naponta körülbelül kétmillió példányban jelentet meg napilapokat és körülbelül hárommillió példányban hetilapokat. Nyereséges vállalkozás-e ez ? Horácski József: Hosszabb távon a lapkiadás eltartja önmagát. Ez az eltartóképesség abból származik, hogy akár emelkednek a lapok árai, akár nem, az olvasók ragaszkodnak a lapjaikhoz. Az elmúlt tíz évet tekintve a napi- és hetilapok példányszáma több mint húsz százalékkal emelkedett. A megyei napilapok példányszáma ötven százalékkal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt. Vicsek Ferenc: Horácski József, a Hírlapkiadó Vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettese. Beszélgettem Vince Mátyással, a Heti Világgazdaság főszerkesztőjével. Ő úgy fogalmazott, hogy a hatvanas évek eleje táján jár a belső szabályozás a sajtóban, ha a gazdasági reformhoz hasonlítjuk. Vagyis elmaradt ahhoz képest, ahogy a gazdasági szabályozás az idők folyamán más területeken korszerűsödött. Horácski József: Az igaz, hogy sok vonatkozásban eltér a lapkiadás szabályozása a népgazdaság más területén működő egységek szabályozásától. Ez tulajdonképpen kedvezőbb bánásmódot jelent. Hangsúlyozom, hogy ez nemcsak a lapkiadásra érvényes, hanem, például a könyvkiadásra, a zeneműkiadásra, filmgyártásra és így tovább. Mit jelent ez ? A lapkiadóknak példáig nem kell vagyonadót fizetni, felhalmozási adót fizetni, nem kell béradót fizetni — most csak a három leglényegesebb adónemet emeltem ki, és ez egyben azt is jelenti, hogy erre a fedezetet nem kell megtermelni. Vicsek Ferenc: A nyereség hány százalékát tenné ki, ha a felsorolt kedvezményeket nem kapnák meg, vagyis be kellene fizetniük ? Feltehető, hogy körülbelül még egyszer ekkora nyereségre lenne szükség ? Horácski József: Feltehető. Vicsek Ferenc: Visszatérnék a Heti Világgazdaságra. Miért kizárt az Ön elképzelése szerint, hogy a nyereséges lapok viszonylag önállóan gazdálkodhassanak, amíg a nem nyereségesek ugyanazokból a forrásokból szereznének támogatást, amelyekből eddig is szereztek ? Horácski József: Szeretnék visszakérdezni. Mit ért azon, hogy a szerkesztőség önállóan gazdálkodhasson ? Vicsek Ferenc: Nagyon egyszerű dolgokat. Például, hogy bértömeg-gazdálkodás lenne a szerkesztőségben. Vagyis ha kezdetben 30 embernek megfelelő bért kaptak, akkor, ha a feladatukat meg tudják oldani húsz fővel, oszthassák el az összes bért. Ez most csak egy példa volt, de a példák jellegzetesen hasonlóak. Horácski József: Ehhez egy generális felső elhatározás szükséges. Már azzal is rugalmasabbá és könnyebbé lehetne tenni a szerkesztőségi gazdálkodást, ha fel lehetne szabadítani a merev keretrendszereket. Jelenleg pontosan meghatározzák, hogy milyen létszámhoz