Jel-Kép, 1987 (3. szám)
MÚLTUNK - Ritter Aladár: Kossuth Lajos néplapjai
A múlt század hetvenes éveit a polgári sajtó virágkora kezdetének tekintik. A közhangulatot információéhség jellemzi. A politikai gondolkodás kialakításában mind nagyobb szerepe van a sajtónak. Hiányzik azonban az egyszerű emberekhez szóló, érdekes tartalmú, olcsó néplap. Ezért határozta el 1877-ben Wodianer Fülöp, az ismert nyomdatulajdonos, hogy újszerű népújságot alapít. Ez a lapszakember legénykorában a híres-neves Landerer Nyomdában dolgozott. Ott állt 1848-ban a szedőszekrény mögött, amikor Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál követelésére kinyomtatták a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. A szabadságharc idején Kossuth Lajos nyomdásza lett és követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre, Aradra. A fegyverletétel hírére a bankóprést, amelyen a Kossuthbankókat nyomták, a Marosba süllyesztette .. . Wodianer a forradalom bukása után is Kossuth rajongó híve, a negyvennyolcas eszmék harcosa. Budapest néven hívta életre az első magyar nyelvű képes napilapot, a polgári ellenzéki sajtó egyik számottevő orgánumát. Ez a hírlap olyan új irányt jelentett a magyar zsurnalisztikában, amelynek számos követője támadt. A Budapest 1877. november 15-én született. A beköszöntőben ezt olvashatjuk: „... a lap minden ízében magyar legyen, ne szolgáljon egyéb érdeket a haza érdekeinél. Ne legyen benne egyetlen sor, amelynek más célja volna, mint a szabadság és felvilágosítás eszméinek terjesztése ... a magyar állam egységének és függetlenségének hű szolgálata." Szókimondó, olcsó, egyszerű, világos stílusban szerkesztett ellenzéki hírlapot ígért a kiadó. Már az újság formája is elütött a többiekétől. A lepedőnagyság helyett a kisebb papírméretet választották. A képes címoldal éppen olyan meglepetést jelentett, mint az újság tartalma és ára. A 6—7 krajcáros újságok korában az új néplapot a fővárosban 2, vidéken 3 krajcárért árusították. Képes címoldal Az orosz—török háború kezdetén indult a néplap. A törökök szabadságharcát nagy együttérzéssel, figyelemmel kísérték idehaza. Hozzájárult ehhez az is, hogy a szultán vissszaadta az egykor elrabolt nemzeti kincseket, a Corvinákat. A harmadik szám címoldalán mutatja be az új hírlap Mehemed Ali Ritter Aladár Kossuth Lajos néplapjai Fejezetek a Budapest és a Kis Újság történetéből A magyar hírlapírás hőskorában született két népújság. Az egyik a Budapest, az első magyar nyelvű képes hírlap, 1877-ben indult. A másik, a Kis Újság, amelyet a bulvársajtó előfutárának tartanak, száz esztendővel ezelőtt, 1887-ben jelent meg. A két napilap majd háromnegyed évszázadon át mint Kossuth Lajos néplapja jelent meg. 133