Jelenkor, 1960 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1960-02-01 / 1. szám - FIATALOK - Kemény Erzsébet: Látogatás (vers)
PILLANATKÉPEK 87 kongresszus beszámolói is hangsúlyozták, az ország népe által örömmel fogadott új szempontokkal. Helytelen lenne ezeket a sorokat anélkül lezárni, hogy meg ne emlékeznénk ifj. Bernáth József későbbisorsáról, ak sok hibája ellenére, voltaképpen mégis az 1951. évi Alkotmány termelőszövetkezet megteremtője volt. Bernáth József az 1957. évi újjáalakuláskor egyéni gazda maradt. Két esztendőbe telt, amíg leküzdötte magában a sértődöttséget. Belátta azt, hogy az Alkotmány termelőszövetkezet kötelékébe tartozás az ő részére nem feltétlenül jelenti egyúttal az elnöki tisztség viselését is. 1959-ben újra felvételét kérte, nem a falu valamelyik másik termelőszövetkezetébe (mint pl. egy hasonló pályát befutott elnöktársa a helyi Micsurinból), hanem tiszteletreméltó következetességgel abba, amelyiknek eredetileg is tagja volt: — az Alkotmányba. Jelenleg növénytermesztési brigádvezető, havi 52 munkaegységet keres, megtalálta a helyét, eredményes munkát végez és a régi látszatsikereknél lényegesen megalapozottabb közbecsülésnek örvend. Bizonyára hasznos tagja lesz annak a nagy, hétezer holdas, új termelőszövetkezetnek is, melyet Perkáta község polgárai az összes eddigi termelőszövetkezetek összevonásából, 1960-ban kívánnak létrehozni. * A „Perkáta” címen közölt jegyzetek elkészítésénél elsősorban a saját 1954 és 1957 közötti gépállomási szolgálatom tapasztalataira támaszkodtam. Akarva sem tudnám már felsorolni mindazt a számtalan apró mozzanatot, beszélgetést, benyomást és azokat a személyeket sem, akiknek a hatására a megelőző oldalakon vázolni kísérelt kép kialakult bennem. Sokat köszönhettem az 1954/55-ben megtartott Ezüstkalászos tanfolyamon részt vett huszonhét hallgatómnak, különösen Bezerédi István jelenlegi tsz-elnöknek és Virág Ferencnek, a gr. Hunyady uradalom egykori parádéskocsisának, most a Petőfi tsz tagjának. Felhasználtam valamennyi rendelkezésemre álló régi szakmai feljegyzésemet és adatgyűjtésemet, melyek egy része Sass József, a perkátai ÁMG munkaérdemrendes volt főmezőgazdászának, szeretett főnökömnek szívességéből került vissza hozzám. Kimerítő szóbeli tájékoztatással szolgáltak egyes részletkérdésekben a következők: ifj. Bernáth József, a perkátai Alkotmány tsz volt elnöke, jelenleg ugyanott növénytermesztési brigádvezető; Gecseg Ferenc termelőszövetkezeti tag; Horváth József kollégám, a volt gr. Hunyady uradalom egykori cselédje, jelenleg a pusztaszabolcsi ÁMG brigádagronómusa; Madarász Béla barátom, a pusztaszabolcsi ÁMG jelenlegi és a perkátai ÁMG volt vezető mechanikusa; Sági József barátom, termelőszövetkezeti tag; Tepszics István perkátai lakos; Vajda József a perkátai ÁMG volt igazgatója, jelenleg a bárányjárási termelőszövetkezet alapszervi párttitkára és állattenyésztő agronómusa. Bitó István termelőszövetkezeti mezőgazdász szívességéből tanulmányozhattam a perkátai Alkotmány termelőszövetkezet 1954, 1955, 1957 és 1958. évi mérleg- és zárszámadási adatait. Különösen nagy hasznomra volt Müller János barátom és kollégám, az Alkotmány tsz volt agronómusának, majd elnökének bőséges szóbeli közlése, valamint nekem átadott értékes adatgyűjtése és tanulmánya. Néhai P. Horváth Ferenc r. k. lelkész szívességéből átolvashattam Perkáta történetének a plébánia birtokában lévő és a II. világháború során elpusztult okirati adatok alapján készült kéziratos történetét. Felhasználtam ezen kívül a saját cikkeim közül az Agrártudomány 1956 januári számában megjelent „Üzemszervező munka a termelőszövetkezetben” és ugyanott 1956 augusztusában megjelent: „A Perkáta környéki termelőszövetkezetek állatállományának gyarapodása” c.-t. Mihók Sándor, a Pestmegyei Hírlap mezőgazdasági rovatvezetője, aki gyermek- és fiatal korát Perkátán töltötte, volt szíves vállalni az adatszerű ellenőrzés munkáját olyan esetekre vonatkozóan, melyek az én perkátai tartózkodásom előtt történtek.(1959)