Jelenkor, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-10-27 / 86. szám
hónap lelkéről vett tudósítás szerint Tanádi Kovács Miklós erdélyországi diák szertartási kath. püspök . Excja, hazafi lelküleg a’ fentebb két oktató-székre (humaniora) elégséges mennyiségű tőkét alapított, ’s így az eddigi kis gymnasiumot naggyá emelé. Hálás köszönet érte az emberiség-mivel a derék hazafinak ! ANGLIA. Lord Durham oct. Ildikén Londonba érkezett. Az ez napi cabineti tanács felette fontos lesz, úgymond a’ Globe oct. Ildikén, ’s nem csak a’ volt parliament eloszlatásának ideje fog benne meghatározhatni, — mert az még némi szükségesnek tapasztalt pótlékok végett a’ reformbilien össze is ülhet —, hanem egyszersmind Izlandnak, Belgiumnak ’s Portugálnak ügye teljes megfontolás alá fog vétetni. Lord Durham kétségkívül tetemes felvilágitást fog adni a’ három nagy udvar politikájáról, mellyekről azt hiszik, hogy Angliának Francziaországgal lévő szoros barátságát féltékeny szemekkel tekintik. A’szárazföldi béke, vagy hosszas, kínos háború elválása most talán Anglia királyának ’s ministereinek bölcseségétől ’s egyetértésétől függ főképen. — Semmit sem lehet azon elevenséghez hasonlítani, úgy mond egy londoni levél az A. Zeit.ban, melly az ország minden részében a’ jövő választások iránt uralkodik. A’ nemzet nem elégszik meg többé puszta általányos ígéretekkel választandóitól, hanem különös, világos, meghatározott feleletet kíván tőlök az ország érdekeit illető szintű ilyen kérdésekre. Igen gyakran kívánják azon nevezetes ígéretet , hogy a'követ a’zsoldos katonaság kevesebbitését s a’nemzeti fegyveresek helyesb szerkezetét (organisatio) fogja sürgetni ; — ’s az Angol egyenes lelkének ’s nemes characterének becsületére válik az, hogy ezen rendszabást olly jeles férfiak ajánlják nem ritkán, kik magok is katonák, mint például a’ derék Stanhope és Evans ezredesek. E’ szándék által tetemesen meggyengülhet majd az utolsó eszköz is, mellyel az angol aristocratia végső esetekben a’ nemzetet fenyegető. Azonban a’ legelső reform hihetőleg az angol egyházat fogja érdekleni. Az ebbe csúszott visszaélések további fenmaradását az itteni közép azaz vagyonos osztályok annyira ellenzik, hogy a’ ministerium tősgyökeres reform nélkül e’ tárgyban semmit sem nyer. Magában Angliában több van 7000 protestáns egyháznál (községnél), melly az úgynevezett angol protestáns egyházzal nem tart és semmi elsőbbségét egyiknek a’ másik felett nem szenvedi. — El, eljött végre az országos belső reformoknak ideje, és semmi sem képes azt Angliában többé visszatartóztatni. — Egy wellingtoni vagy quasi-wellingtoni administratioról nem lehet szó többé ’s a’ kik illyesen alapiták reményeket, azok ugyan nagyot csalatkoznak ’s a’ t. A’király October 12k én A Windsorból Londonba jött ’s délután 2 órakor a’ ministerekkel titkos tanácsot tartott. Határozás jön, hogy a’ parliament (a’ régi) October lakáról újólag december likéig halasztatik el. Sir Pulteney Malcolm folyvást Londonban volt. Az October likén tartott cabineti tanács végzetiről másnap még semmi bizonyos nem tudatott. Valaminek azonban kellett történni, mert Van de Weyer urnak csak October lükéig tartott fehhatalmaztatása a’hollandi követtel újabb alkudozásba bocsátkozni. A’ békés egyezkedés e’ két ország (Belgium és Hollandia) között folyvást igen nehéz. Belgium a’ november 15-i tractatusnak csak a F lord Palmerston újabb ajánlata szerint (l. azt múlt levelünkben) történhető módosításiba akar megegyezni, Hollandia pedig folyvást dle jun. 30ki ’s julius 25-i (1831) végzéseket sürgeti.— Az Albion igen kétli, hogy az Antwerpet és Scheidét illető kérdés, eldőléséhez közel volna, ’s még inkább azt, hogy a’ három hatalmasság megegyeznék Hollandiának egy tengeri expeditio által kényszerittetésében is. A’ Belgák királya, úgymond, kétségkívül óhajtaná már tudni, király e ő valóban, vagy nem, ’s erre nézve igen szeretné, ha a’ franczia seregek Belgiumba lépvén a’ kétségnek véget vetnének. Lehet hogy ez előtt ezt akarta ’s e’ szerint tett lépéseket is. De lord Durham bizonyosan kifejtette neki, hogy itt még nem lenne a’ do-