Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-11-22 / 94. szám
746 Az áldás itt is jó és bő. Nemelly jelesb hegyrészeken a’ szőlő jobbára töppedtbül állott. A’ közönséges uj bor akója 31—35, a’ középszerűé 41—46, a’jobbé 50 ft. utóban. Több száz akó elkelt már ’s mindeddig legjobban szedték a’sopronyiak. — Nov. 13kán Jászó városnak (Abaujban a’ Premonstrátiak birtoka) ida elégett. A’ tűz egy urasági tiszt csűréből estve 1ókor ütött ki ’s nyilványos volt, hogy valami gonosz ember gyujtománya. Az elégettek legnagyobb ínségre jutottak, mert se szalma nincs a’ silány termés miatt, sem sindely, kiapadván a’ nagy szárazságban a’ deszka fűrész-hajtó és sindelykészitő patakok. Azonban itt hol agyag, és fa elég van helyben, cserepet is könnyen lehetne tűzgátul készíttetni. ANGLIA. A’ tory sajtó nem mindig magas hangú. Többek közt azon a alacsony rágalmak ’s boszontások közt,mellyekkel Brougham lordot sértegeti, John Bull (lap) azon mesét költötte, hogy a’ felsöházban azon helyen , mellyen a’ lordkanczellár gyapjuzsákja fekütt, egész halmaz palaczkot, poharat, ’s dugacsvonót találtak. A’ Westminster Review pedig Broughamot folyvást iskolamesternek nevezgeti.— A’ brazíliai követ az angol udvarnál (Aranjo Ribeiro) , mint hallik, kormányától utasítást vett, hogy a’ Parisban levő brazíliai követség titoknoka kíséretében azonnal Lissabonba menjen, ’s a’portugáli királynénak a’ brazíliai kormány nevében a’ constitutional- ügy és tekintete megalapítása miatt Portugáliában fegyverei diadalmához szerencsét kívánjon. Hasonló tisztelkedés bízatott rajok d. Pedro iránt is. A’ titoknok Lissabonban maradjon, mig követ váltandja fel őt. — A’ Morning Chronicle szerint, Durham lordnak a’ fővárosban is lakomát készülnek adni. — A’ londoni lapok folyvást tudósításokat közlenek a’ titkos tanácsnak a’ gyuladás iránt tartott nyomozásiról, de mellyeket a’Globe olly bizonytalanoknak mond, mint az előbbieket. Némi vakbuzgó protestáns pap Éjszakangliában a’ parliamentházak elégését egyik predikátziójában I.sten büntetésének hirdeté , mert a’ parliament a’ vasárnap szorosabb megüllése törvényét nem tartotta meg. — A’ Globe Dublinből írja, hogy sorlsójén kezdődők a’Stanley féle tizedtörvény sikerbe vétele, ’s már hallani, hogy az ország több részein hadat kürtőlnek. Nem sokára bebizonyuland: vallyon a’ torylordok az egyház érdekeit tartották e szemeiért, midőn Littleton ur törvényét elvetették. A torypárt ugyan teli van önbizakodással, ’s azt hiszi, jövedelmei biztosultak. — A’ Standard szerint a’ kormány 250,000 ft. sterlinget ajánlott 3 fel száztól a’Temze-Tunnel teljes megépítésére kölcsön. A’munkát, mint hallik, Brunei úr ügyelése alatt fogják folytatni. — Durham az ellene gördített vádakat a’ glasgowi lakozás alatt igy czáfolgatá: „Egyik párt rontónak nevez, másik a’ népi türelmetlenség bujtogatójának. (tetszés ’s kaczaj.) Már pedig sem egy sem más nem vagyok. Ismerem én a’ társaság szövevényes állapotját ez országban, ’s azt is, melly igen szükséges a’ nyilványos bizodalom, hogy a’ csönd folyvást megmaradjon , valamint kereskedési műszerségünk (mechanismus) minden mozgatványit (Getriebe) is jobban ismerem , hogy sem olly rendszabásokat javasolhatnék, mellyek nemzeti iparunk csöndes fejlengésit, ’s kereskedésünk szabályos * folyását akadályozhatnák. De épen, mivel a’csöndet meg akarom tartani, mert védeni óhajtom ipari szorgalmunkat, ’s a’ munkavállalást ébreszteni , azért állítom szükségesnek az üdvös javítást, melly elűzze a’kedvetlenséget, mielőtt nyugtalansággá érjék az (hosszasan tartó tetszés) , melly szétverje a látkörrül a’ borús felhőket, mielőtt pusztító viharként zúdulnának a’ földre. Mi a’ türelmetlenséget illeti, azt nemrég egy nagytekintetű férfiú is (Brougham) lobbantá szememre , és pedig, ha a’ tudósításoknak hitelt adhatni, olly beszédekre nézve, mellyek az ország másik részében tartattak, nem a’ legudvaribb kifejezésekben. Nem szándékom követni példáját, ’s ne jöjön számból szó, melly magas tekintetébe ’s az országnak mutatott előbbi szolgálataiba ütköznék. Kedvetekt kihírna engem, hogy homlokot szegezzek ellene a’ felső házban. Eltalálom én e’ kisértés czélzatáta. Ő tudja, mi végtelenül formál engem némi tekintetben. (nem, nem!) 0 ügyes szónok, ’s hatalmas beszédbajnok (dialecticus), én nem vagyok az. Én ritkán szólok a’ parliamentben , ’s akkor is akaratlanul, mert tudom, hogy a’ gyülekezet többségében vonzalomra nem találok. Balra ne értsenek, uraim! midőn ama’többségrül szólok, nem szándékom azt nevetségessé tenni, hogy máskor ismét hízelegjek neki. (nagy tetszés.) Ő azott hiedelemben van, hogy a’ mit kívánunk, mind az országos intézmények ártalmára lenne. Én jól tudom ezt, ’s igen sajnálom, de azért nem szándékom őt rész akaratának okolni. Ama’ személy tehát, mint mondám, jól tudja, mi könnyű ellenem törnie, ’s hogy a’ felsőház őt édes örömest fogja támogatni. De mind ezen túlnyomó kedvezés daczára sem félek tőle (iszonyú tetszés) ; ellenébe fogok lépni, ’s ismételni, mit ő csúfosan „birálatka“-nak nevezett. Sokan tiszttársai közül hivatalbeli bizodalmas társim voltának, sokan meghitt barátim, Melbourne lordot, az első ministert, becsületes egyenes kormány férfinak tartom, ki cselszövényes árulásra képtelen. (Azon megnyomott hang, mellyel Durham ezen utolsó szókat ejték ki