Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-09-23 / 76. szám
us lord által említett rész nagyságát nem kitsinyem, sem kérdésbe nem vonom, mert valóban szomorú , hogy a’ tizedkérdés így a’ jövő évig függőben maradand; de meg nem engedem hogy a’ felelősség e’ sajnos állapotért a’ ministereket terheli; sőt inkább azokat éri, kik az általunk előterjesztett, ’s a’ másik házban elfogadott törvényjavaslatnak ellenszegültek (Tetszés a’ ministeri padokon.) Az utóbbi évben, mylordok, alkalom nyujtatott Uraságtoknak a’ kérdés vég megoldására; Uraságtok elutalák azt. Innen szükségkép azon kötelessége támadt a’ kormánynak, hogy a’ mostani ülés folytában más rendszabályt terjeszszen elő , különböző alakban ’s föltétek alatt, mellyeket a’ közbejött körülmények szükségesekké tettek.E’ a dik rendszabályt is az elsőnek sorsa érte. Most lehetetlen előre látnom, melly új rendszabályt javasolhatni majd, hogy a’ protestáns papság fölsegittessék Izlandban. Nyíltan, még egyszer mondom, hogy a’ felelősség a’ dolgok ez állapotja végett nem a’ ministereket sújtja, hanem e’ ház többségét, melly valamenyi elébe terjesztett törvényjavaslatot félre vezeti“ (harsogó tetszés a’ ministeri oldalon.) Syndhurst lord, Wellington hg, ’s még néhány tört lord oda nyilatkoztak, hogy ők nem az izlandi papság fölsegitésére czélzó, hanem az izlandi egyházat tulajdonától megfosztó rendszabályt vetették félre, mert az volt az elsajátító szikkely czélja. — A’ felső- ’s alsóház közt fenforgó vitának vége; a’ két ház anélkül, hogy összeütközés lett volna belőle, megegyezett. Az alsóház a’ felsőház utolsó indítványait elfogadta, miután azokat a’ volt értekezés után J. Russell lord az alsóházban elfogadásra ajánlotta. Russell t. i. megjelent septjén az alsóházban a’ községi törvényjavaslattal hóna alatt, számos tagtól kisérve, hogy a’ lordokkal volt értekezéséről, kik képét Devon gróf viselé, tudósítást adjon, ’s a’háznak az uj indítványok megfontolását javasolja. Elsőben is sajnálkozását jelenté azon, hogy a’ lordok az alsóház kiengesztelő példáját nem követték, ’s úgyis nagy indulattal elfogadott indítványokhoz nem közelítettek, mi pedig a’ közjót nagyim előmozdította volna. Különösen kikelt a’ felsőház két utolsó Indítványa ellen, mellyek elsője a’városok felosztását kerületekre,nem a’koronának, hanem a’ megvizsgáló jogászoknak tulajdonitja. A’ parliament jogaiba vágás annyival inkább szembeszökő, mert ollyan gyűlésből ered, melly mindig igen ’s különösen féltette előjogait. (Nagy tetszés.) A’ másik indítvány pedig oda mene, hogy a’ békebirákat ne a’ községtanács, hanem a’ korona nevezze ki. — Ezen indítványokra J. Russel lord azt jegyzé meg, hogy a’ városok kerületekre felosztása úgy is csak tmlékony és ideigleni rendszabály, az iránt tehát előbb utóbb sakt törvényt kell hozni; a’ békebirók kinevezésére pedig azt igérék a’ ministerek nevében, hogy mig ők a’ kormányon lesznek , mindig megkérdezendik a’ község tanácsát (Hangos tetszés) Azonban mind e’ mellett is nem remélhetni, hogy az egész községi törvényjavaslat, melly már most olly különböző az eredetitől, újra vizsgálat alá ne jöjön (Hangos tetszés.) Ő megegyez a’ törvényjavaslat elfogadásában úgy is, mint az most van, mert mindig nagyjavítása lesz az a’régi rendszernek, mellynél fogva a’választott polgárok magok választák a’ hibázó tagokat maguk közé; ’s legfontosabb azon körülménye hogy teljesebb törvényjavaslatot biztosít jövendőre, (halljuk! halljuk!) Javasolja tehát a’ háznak, fogadja el azt mostani alakjában is, noha azzal maga sincsen megelégedve, sőt elhatározta szilárdul, hogy e’ rendszabály végsőnek épen ne tekintessék. (Hangos tetszés.) Egyenesen indítványt tett azután , hogy elfogadtassék a’ törvényjavaslat, mi szavazás nélkül megtörtént, úgy hogy a’ községi törvényjavaslat már csak a’ királyi helybe hagyást várja. — Ugyan ezen estre hozta be Humeur az orangepáholyok iránti biztosság tudósítását, egyszersmind jelenté, hogy a’ jövő ülésen inditványt teend felírásra ő fölségéhez, mellyben megkeressék, hogy mindazon személyeket, mellyek titkos társaságok tagjai, szolgálatjából elbocsássa. — Sep Zén, mielőtt J. Russell lord értekezett volna a’ felsőházzal, számos alsóházi taggal tanácskozott az iránt, mit teendő lesz a’ kormány a’ rendszabályokkal. Előadá, hogy mindenek előtt szükséges a’ helyhatóságokat jobb lábra állítani, mit a’ törvényjavaslat mostani alakjában is eszközleni fog. De egyszersmind szükségesnek látja, hogy az alsóház a’ lordok indítványainak egyenesen ellenmondjon, ’s fentartsa magának a’ kezdeményt az egész törvényjavaslat hibáji kijavítására. Végül megígérte Russell lord, hogy körleveleket küldene azonnal valamennyi városhoz, mellyben felszólitandja azokat, hogy tüstént megválasszák hatóságaikat, ’s ezt azután jelöljék ki azon személyeket, kiket békebiráknak akarnak kineveztetni. Valamennyi a’ gyűlésben jelenvolt szabadelmü követ megegyezett a’ minister előadásában, még Hume is Russell nézete mellett nyilatkozott . A’ Globe e’ tekintetben azt mondja: „kétség kívül fájni fognak az országnak e’ csonkítások, de a’ törvényjavaslatot azokkal is használható eszközévé, tehetni a’jónak, ’s bizonyosan már a’ jövő évben is arra fordíthatni majd, hogy mindent megszerezhessünk általa, mit elvesztettünk.“ — Londonból a’ legújabb hírek sept.éről mondják, hogy a’ községi törvényjavaslat e’ nap reggelén a’ felsőházban biztosság által megnyerte a’