Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-09-23 / 76. szám

us lord által említett rész nagyságát nem ki­­t­sinyem, sem kérdésbe nem vonom, mert való­ban szomorú , hogy a’ tizedkérdés így a’ jövő évig függőben maradand; de meg nem engedem hogy a’ felelősség e’ sajnos állapotért a’ minis­­tereket terheli; sőt inkább azokat éri, kik az ál­talunk előterjesztett, ’s a’ másik házban elfoga­dott törvényjavaslatnak ellenszegültek (Tetszés a’ ministeri padokon.) Az utóbbi évben, mylor­­dok, alkalom nyujtatott Uraságtoknak a’ kérdés vég megoldására; Uraságtok elutalák azt. Innen szükségkép azon kötelessége támadt a’ kormány­nak, hogy a’ mostani ülés folytában más rend­szabályt terjeszszen elő , különböző alakban ’s föltétek alatt, mellyeket a’ közbejött körülmé­nyek szükségesekké tettek.E’ a dik rendszabályt is az elsőnek sorsa érte. Most lehetetlen előre látnom, melly új rendszabályt javasolhatni majd, hogy a’ protestáns papság fölsegittessék Izland­­ban. Nyíltan, még egyszer mondom, hogy a’ fe­lelősség a’ dolgok ez állapotja végett nem a’ mi­nistereket sújtja, hanem e’ ház többségét, melly valamenyi elébe terjesztett törvényjavaslatot fél­re vezeti“ (harsogó tetszés a’ ministeri oldalon.) S­yndhurst lord, Wellington hg, ’s még néhány tört lord oda nyilatkoztak, hogy ők nem az izlandi papság fölsegitésére czélzó, hanem az iz­­landi egyházat tulajdonától megfosztó rendsza­bályt vetették félre, mert az volt az elsajátító szikkely czélja. — A’ felső- ’s alsóház közt fenforgó vitának vé­ge; a’ két ház anélkül, hogy összeütközés lett volna belőle, megegyezett. Az alsóház a’ felső­ház utolsó indítványait elfogadta, miután azokat a’ volt értekezés után J. Russell lord az alsóház­ban elfogadásra ajánlotta. Russell t. i. megjelent sept­jén az alsóházban a’ községi törvényjavas­lattal hóna alatt, számos tagtól kisérve, hogy a’ lordokkal volt értekezéséről, kik képét Devon gróf viselé, tudósítást adjon, ’s a’háznak az uj indít­ványok megfontolását javasolja. Elsőben is saj­nálkozását jelenté azon, hogy a’ lordok az alsó­ház kiengesztelő példáját nem követték, ’s úgyis nagy indulattal elfogadott indítványokhoz nem kö­zelítettek, mi pedig a’ közjót nagyim előmozdítot­ta volna. Különösen kikelt a’ felsőház két utolsó Indítványa ellen, mellyek elsője a’városok felosztását kerületekre,nem a’koronának, hanem a’ megvizs­gáló jogászoknak tulaj­donitja. A’ parliament jogaiba vágás annyival inkább szembeszökő, mert ollyan gyűlésből ered, melly mindig igen ’s különösen féltette előjogait. (Nagy tetszés.) A’ másik indít­vány pedig oda mene, hogy a’ békebirákat ne a’ községtanács, hanem a’ korona nevezze ki. — Ezen indítványokra J. Russel lord azt jegyzé meg, hogy a’ városok kerületekre felosztása úgy is csak tm­­lékony és ideigleni rendszabály, az iránt tehát előbb utóbb sa­kt törvényt kell hozni; a’ békebirók kinevezésére pedig azt igérék a’ ministerek nevé­ben, hogy mig ők a’ kormányon lesznek , min­dig megkérdezendik a’ község tanácsát (Han­gos tetszés) Azonban mind e’ mellett is nem re­mélhetni, hogy­ az egész községi törvényjavaslat, melly már most olly különböző az eredetitől, újra vizsgálat alá ne jöjön (Hangos tetszés.) Ő mege­gyez a’ törvényjavaslat elfogadásában úgy is, mint az most van, mert mindig nagyjavítása lesz az a’régi rendszernek, mellynél fogva a’választott polgárok magok választák a’ hibázó tagokat ma­guk közé; ’s legfontosabb azon körülménye hogy teljesebb törvényjavaslatot biztosít jövendőre, (hall­juk! halljuk!) Javasolja tehát a’ háznak, fogadja el azt mostani alakjában is, noha azzal maga sin­csen megelégedve, sőt elhatározta szilárdul, hogy e’ rendszabály végsőnek épen ne tekintessék. (Han­gos tetszés.) Egyenesen indítványt tett azután , hogy elfogadtassék a’ törvényjavaslat, mi szava­zás nélkül megtörtént, úgy hogy a’ községi tör­vényjavaslat már csak a’ királyi hely­be hagyást várja. — Ugyan ezen estre hozta be Hume­ur az orangepáholyok iránti biztosság tudósítását, egy­szersmind jelenté, hogy a’ jövő ülésen in­ditványt teend felírásra ő fölségéhez, mellyben megkeres­sék, hogy mindazon személyeket, mellyek titkos társaságok tagjai, szolgálatjából elbocsássa. — Sep­ Zén, mielőtt J. Russell lord értekezett volna a’ felsőházzal, számos alsóházi taggal ta­nácskozott az iránt, mit teendő lesz a’ kormány a’ rendszabályokkal. Előadá, hogy mindenek előtt szükséges a’ helyhatóságokat jobb lábra állítani, mit a’ törvényjavaslat mostani alakjában is esz­közleni fog. De egy­szersmind szükségesnek látja, hogy az alsóház a’ lordok indítványainak egyene­sen ellenmondjon, ’s fentartsa magának a’ kezde­ményt az egész törvényjavaslat hibáji kijavítására. Végül megígérte Russell lord, hogy körleveleket küldene azonnal valamennyi városhoz, mellyben felszólitandja azokat, hogy tüstént megválasszák ha­­tóságaikat, ’s ezt­­ azután jelöljék ki azon szemé­lyeket, kiket békebiráknak akarnak kineveztetni. Valamennyi a’ gyűlésben jelenvolt szabadelmü kö­vet megegyezett a’ minister előadásában, még Hume is Russell nézete mellett ny­ilatkozott . A’ Globe e’ tekintetben azt mondja: „kétség kívül fájni fognak az országnak e’ csonkítások, de a’ törvényjavaslatot azokkal is használható eszközé­vé, tehetni a’jónak, ’s bizonyosan már a’ jövő évben is arra fordíthatni majd, hogy mindent megszerezhessünk általa, mit elvesztettünk.“ — Londonból a’ legújabb hírek sept.­éről mond­ják, hogy a’ községi törvényjavaslat e’ nap reg­gelén a’ felsőházban biztosság által megnyerte a’

Next