Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-01-02 / 1. szám

/ V 4 Egy másik írás pedig a’ Renovateurben egészen ellenkezőt mond; szerinte t. i. Burjo verte meg Olotnál a’ christinókat, ’s 200at közülök elfogván, az ezek közt találkozó 5 tisztet nyomban agyon lövette, visszatorlásul azon kegyetlenségekért, miket a’ christinók már előbb carlosi tisztek ellen elkövettek. D. Carlos hivatalos hírlapjában (Gaceta official) megc­áfol­­tatik azon hír, hogy Guergue Esteilába érkezte után börtönbe zá­ratott, hadi törvényszék ek­be állítandólag.­­ Guergue ugyanis fen­­nsőbb parancsolat következésében tért vissza Cataloniábol, é s kato­náit ott a’ legjobb rendben hagyta. Galicia igen szomorú állapotban van, ’s carlosi bandáktól pezseg. A’ madridi journalok e’ tárgyban furcsa adatot beszélnek. Latre gén., ki e’ tartományban a’főparancsnokságot átveendő va­­la, a’ gyors kocsival, álnév alatt, utazott Corunna felé. A’ car- Jositák, madridi barátjaik által erről tudósíttatva, Villafranca mel­lett leselkedtek utána, ’s a’ gyors kocsit megállítván, az utazók­tól úti leveleket kívántak előmutattatni.Nem találván Latre nevét, szoros vizsgálat alá vették az utazókat, ’s Latre csak egy vele utazó ex-barát hazugságának köszöni, hogy ép bőrrel meneked­­hetett, ki azt bizonyítá, hogy Latre gén. Villafrancában elmaradt az utazó társaságtól, ’s hogy azon ember, ki vele utazik, való­ban az útilevélben megnevezett személy. A’ jó bolond carlositák hittek e’ tiszteletes bizonyítványnak, ’s így Latre szerencsésen Lugóba érkezett. Valóban furcsa tartomány, hol a’ fő hadi pa­rancsnoknak hamis utilevéllel kell fölkészülve lenni, hogy az ál­tala kormányoztatandó tartományba érhessen. Egy levelező az angol segédseregből keservesen panasz­kodik a’ santanderi létről, ’s így írja azt le a’ Times lapjaiban: egy kis tért ’s a’ partot kivéve, Santander utczái szükek, szögle­tesek és rész kövezetűek. Gonosz targonczák, mellyek elibe ökrök vannak fogva, zárják el a’ szabad mehetést, ’s nagy ügyesség kívántatik, hogy az ember megdöfetés nélkül áthatolhasson. Esős időben — pedig Isten a’ megmondhatója, mennyit esik! — ingyen elhet az ember öntöző fürdővel, mert a’ csepegők a’ háztetőkről nagy pontossággal vannak a’ szerencsétlen járók kelők fejére in­tézve. Minden háznak minden ablakán erkély van ’s ez kivétel nélkül szennyes ruhával beterítve, úgy hogy a’ város majd min­den háza sokféle tarkaságu, de többnyire igen igen kellemetlen te­kintetű, rongyokba van burkolva. A’ házak belső részében még roszabbul áll a’ dolog. Biztos kandalló helyett, gőzös szénedény áll ott, melly az angolnak fejfájást és orrvérfolyást okoz, a’ fa­lon semmi kárpit, az ablakokon ’s ágyakon semmi szőnyeg; ’s a’ mi a’ főzést illeti! ■—csupa ollyan ételek, mellyek becsületes gyo­mornak csömört okoznak. — Zöld, állott olajban főtt hal, szörnyű sok fokhagymával fűszerezett ételek. ’S az ágyak! jaj nekem! boldog az utazó, ki csak bolhacsipés ellen panaszkodik! egy sok­kal gonoszabb neme a’ féregnek, melly névtelenül gonosz, tanyáz Santander minden házaiban! — Azon intézet, mellyet müveit fülek előtt nevezni sem illik, Spanyolországban egész kényelemmel a’ konyha ’s tűzhely mellé van helyezve. A’ csinosult élet kelle­­meiből itt semmit sem találni, ’s ki Spanyolországba jön hadakoz­ni, annak nem csak bátor szive, hanem bátor gyomra is legyen, ’s szánja el magát, hogy testén több sebet viseljen, mint egyedül a’ carlositák adni képesek. ELEGYHIRE­K. A’ portugáli királyné megerősített egy rendelményt,1836 ki év elejétől kezdve, minél fogva minden vallásos ünnep, melly t. i. nem vasárnapra esnék, következő vasárnapra tétetik át.—Háború esetén Fran­­cziaország több mint 120 hadihajót küldhet Éjszakam­erika ellen, az ame­rikaiak tengeri ereje pedig csak 60 hajóra megy. Toulonban egyedül 65 hajó fekszik készen, mellyet csak föl kell fegyverzeni. — Porosz­­országból jelentik, hogy ottan a’ legvénebbek sem emlékeznek illy alacsony vízállásra mint a’ mostani. A’ Havel folyón ’s részint a’ Spreen is, terhelt hajó nem járhatván, a’ hajózás szinte egészen megakadt. Még a’ vízre szoruló mesteremberek, p. o. festők, to­­bakok, tímárok is sokat vesződnek; mert a’ kutakból minden viz kiapadt, ’s a’ csatornák kiszáradtak. Ha a’tél vagy esőt vagy tetemes hótömeget nem hoz magával, úgy a’jövő aratás nem sok örömet ígér. — Egy brüsseli mechanicus, Marchal ur, uj vasut-rendszert ta­lált fel, mellyre a’kormánytól tiz esztendőre szabaditékot nyert.Mar­chal ur ezen uj találmányát „mozgó vasútnak“ nevezi, mivel ez a’ kocsival együtt, mellyen vitetik, odébb megy. Mondják, hogy e’ rendszer posta- ’s magányos kocsikra, szóval, minden alkalomra hasz­nálható, mellyek közönséges utakon járhatnak, mint most, ’s min­den nemű hajtó erő által mozgásba tétethetnek. — Boroszlóból dec. 8- ról :17 nap óta itt nevezetes alkuk történnek sziléziai lábon levő gyapjú­ra néhány tallérnyi ártöbbséggel a’ múlt vásári ár fölött. — Az ausztriai birodalomban (Magyarországot ’s ennek mellék tartományait kivévén) 1834ik katonai esztendőben született 814,389 személy, ezek közt 419,064 férfi, 395,325 nőnemű, 83,081 házasságon kívül; — meghalt 645,767, házasságra lépett 171,842 pár. A­ halottak közül 614,946 rendes betegségben halt meg; 11,582 helybetegségben (endemicus nyavalyában), 8012 ragad­vány­ban, 4412 himlőben, 707 öngyilkolás által, 78 kutyadühben , v. veszettségben; 482 megöletett, 34 törvényesen kivégeztetett, 5 512 szerencsét­len eset áldozatja lett. A’ „köllni Handelsorgan“ igy elmélkedik a’ gőzhajók­ ’s vas­utak hasznáról: Hol a’gőzhajózás vagy vasútépítés a’ jelen népes­ség mellett mérsékelt kamatot igér, biztosan föltehetni, hogy a’ süker fényes teend, mert minden, távolságot rövidítő ’s költségke­­vesitő intézkedés elmulhatlanul szaporítja a’ közlekedést ’s az uta­zók számát. — Csak egy két példa erre : midőn az angol parlia­­mentben a’ lieverpool-manchesteri vasútról vitáztak, nem akarták a’ tervadónak azon állítását elhinni, hogy azon évenként 30000 sze­mély fog járni. Két év múlva a’ vállalat kezdősi magok is bámulva látták, hogy az utasok száma 250,000et felül halad, ’s azóta is folyvást növekszik. Egy skót csatornán, míg azon rendes hajók jár­tak, alig volt 36000nyi az utasok száma; mióta pedig gőzhajók jutottak divatba, é s ezek által az utazóknak nagyobb gyorsaság, pon­tosság és olcsóság ajánltatik, azoknak évenkénti száma több mint 260,000! Sok ezer személy , ki előbb soha sem hagyta el az édes otthont, mivel az utazás terhes és költséges volt, az új uta­zás­ mód kényelme által mozgásba tétetik. Kü­­ül­földi hírlapok ára: Külföldi hírlapok árjegyzéke, egész évre számítva, ’s a’ bélyegár bele számolásával, a’ bécsi cs. kir. főpostahivatal nyom­tatott tudósítása szerint, következő: Angol hírlapok: Albion, the Courier, the Guardian (az őr); the Globe (földteke); Morning-Herald (reggeli híradó); Mor­ning-Post (reggeli posta); Standard (zászló); Morning-Chronicle (reggeli krónika); the Star (csillag); the Sun (nap); the Times (idők); the british Press (britt sajtó); egyenként 216 pengő fo­rint. — Az Evening­ Mail (esti lovagposta) 136 p. ft; Bell’s weekly Messenger (heti híradó) 100 p. ft; John Bull (az angol pórnép gúnyneve) 70 p. ft. F­ranczi­aorsz­ági hírlapok: Moniteur, és Gallignanis Messenger 90 p. ft; Courier de l’ Europe 74 p. ft; Pluotidienne 72 p. ft; Gazette de France és Journal de Paris 70 p. ft. Belgiumi és németalföldi hírlapok: le Moniteur Bel­ge; és Amsterdamsche Nieuwe Courant en Allgemeene Handelsblad 80 p. ft; Journal de la Haye 74 p. ft. Olasz hírlapok: Giornale del Regno delle due Sicilie 50 ft. Gazetta piemontese 38 ft. Diario di Roma 34 ft. Gazetta­­di Fi­renze 28 ft. Gaz. di Genova 26 ft. Gaz.­ticinese 14 ft. mind pengőben. Német hírlapok: Hamburger Börsenhalle 48 ft. Journal de Francfort (franczia nyelven) 36 ft. Allgemeine Zeitung 34 ft. 56 kr. Achner Zt. 34 ft. Hamburger unpart. Correspondent 32.ft. Haude berlini hírlapja; Vossnak szinte berlini hírlapja; frankfurti fő postahivatali hírlap; carlsruhei hírlap, egyenként 30 ft; hannover­i hírlap 30 ft. 24 kr.; porosz statushirlap 30 ft. Korrespondent von und für Deutschland 28 ft. 36 kr; lipcsei hírlap 28 ft; augsburgi posta-újság és köl­ni hírlap 22 ft. 24 kr; müncheni, regensbur­­gi, würzburgi hírlapok egyenként 22 ft. Allgemeiner Schweizer Cor­respondent 12 ft. Oroszországi hírlapok: Jour, de St. Petersbourg; pétervári német hírlap, és ugyanottani orosz nyelvű hírlap, egyenként 46 ft. Journal d’ Odessa 45 ft. Nordische Biene 38 ft. Russischer In­valid 35 ft. Török és görög hírlapok: Moniteur Ottoman 25 ft Sotir 29 ft. Athén 27 ft. Gazetta Jonia 14 ft. Kormánylap 10 ft. Antológia Jonia 9 ft. Azon tiszt. Olvasóinknak, kik a’ politikai híreket élénk rész­véttel olvassák, de kiknek nincs tehetségükben az ezek teljes meg­­érthetésére szolgáló politikai segédkönyveket magoknak megszerezni, gyakor sürgetésre ’s fölvilágitásul, nem lesz talán érdek- és gyü­­mölcstelen hírlapunk végén ollykor ollykor olly apró politikai czikkeket közleni, mellyek idegen szavak magyarázatát, politikai pártok ere­detét és kifejlését, vagy politikai tekintetben híres emberek rövid el­írásait foglalandnak magokban. Illy apró czikkek sorát megnyitólag ezennel lássuk, mi a’ Tiers parti. „Tiers parti, vagy tiers état“ magyarul annyit tesz, mint: har­madik állapot vagy néposztály. E’ név azon időkből veszi eredetét, midőn a’ polgári rend Francziaországban némi erőre és jelentőség­re kezdett emelkedni. Miután t. i. a’ városok gazdagságra ’s hatalomra vítták föl magokat, adó-és egyéb tárgyakra nézve is szózattal kezdé­­nek bírni, ’s már kilenczedik Lajos városokat ’s törvényhatóságokat hi­vott az országgyűlésre. — Még jobban kiterjeszté azután e’ jogo­kat szép Fülöp 1303ban, ’s ekkor származott a’ fenírt név: tiers état, harmadik status.—Most e’ nevezés alkotmányellenes, mert a’ polgárság nem harmadik osztály többé. Ki a’ tiers état—ról többet kí­ván tudni, utasítjuk Sieyes értekezésére: Qui est ce que le tiers état? (mi a’ harmadik néposztály?) melly 4789 ben jött ki. — A’ tierspartin tehát koránsem Thiers minister pártját kell érteni, mint némelly Olvasóink hibásan vélték , hanem a’ polgári osztályt s ennek politikai érdekét, ellentételben az úgy mondott, nagy urakéval. Szerkeszti Helmeczy. — Nyomtatja Beimel.

Next