Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-12-07 / 98. szám

90. szám. ASSfi. JELENKOR. Pest. szerdát december 7- taltt; Magyaré* Erdélyonzág (kinevezések ; ’s megtiszteltetések; Somogy megyei tisztujitás; Marczibányi alap; jutalom-feleletei; m.­­ társaság; szarvasi olvasótársaság; hírek Erdélyből; vasárnapi újság; zágrábi tisztváltozás és földrengés ’• a’ t ) Portugália. Spanyolország ( cortes gyalési munká­latok ; hadi hírek: Bilbao újabb ostroma ’s bevétele; Rodil megfosztatik hivatalától; Narvaez; Lebeau ’­ a’ t.) Anglia (a’ Standard véleménye Rodilról; a’ spanyol ügy iránti nyilatkozások.) Francziaország. (Bonaparte Lajos töredelme; Carrel­ingó gyarlatinak árverése; elegy.) Németország. Olaszország. Belgium. Török és Görögország. Amerika. Elegyhir. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. MAGYAR és ERDÉLYORSZÁG. Nov. 30. nyújtotta át a cs. kir. fölsége a’ csehországi koro­názás alkalmakor kinevezett aranygyapjas vitézeknek,’s ezek közt gr. Cziráky Antal országunk birájának, a’ most nevezett rend disz­­jelét. Az ünnepiség d. e. 104­ órakor kezdődött, és szokott szer­tartásokkal ment végbe. Ő cs. kir. fenségét Ferencz Ferdinand modenai örökös­éget, Apponyi Antal gr. franczia udvarnál levő követet és hg. Fürstenberg Károlyt (mint szinte kinevezteket) fölmenté a fölsége, gátló kü­lönös okok miatt, a személyesen megjelenés kötelességétül. Ő cs. kir. fölsége az egy. udv. kanczelláriához bocsátott határozatánál fogva f. h. 14rül, a’ zalai főkáptalani prépostsággal Torato Angyal kanonokot; az al­ esperességgel Bereich János kanonokot; a’ dekánsággal Dini Lajos rogoznizzai plébánost, a’ négy megürült kanonoksággal pedig Santich Máté zalai oskola-főfel­ügyelőt, Scarich Máté János zarai szentirás - tanítót, Maletich Márk zarai székes­egyházi segédpapot és Giuricco Máté Feren­­czet a’ zarai convictus aligazgatóját méltóztatott felruházni. Ő cs. királyi felsége, october körül kelt határzatánál fogva, Schlosse Imre esztergomi érsekmegyei papnak és Sel­­mecz sz. kir. bányavárosi segédlelkésznek a’ szász aégségi ás­ványtan és földismereti társaságrul küldött rendes taggá nevező ok­levél elfogadhatását megengedni méltóztatott; novemb. 22­ C­ ha­­tárzatában pedig Palsovits Antal n. szombati kanonokot ’s a’ Páz­­mán-intézet lelki tanítóját, nem különben Kulifay István n. szom­bati kanonokot ’s az ottani papnövendékház igazgatóját és Krem­­litska János érsekujvári alesperest és plebanust a’ pozsonyi tár­sas káptalan kanonokjaivá nevezni. Mérey Sándor b. t. tan. a’ magyarországi tartomány-biz­tosság főigazgatója mint főispán elnöksége alatt nov.ütokán a’legdisze­­sebb ’s példásabb renddel ment véghez­­. Somogy vgye nyitó­­széke következő tisztikar alakultával: első alispán Czindery Lász­ló; 2 dik Sárközy Albert; főjegyző Szegedy Sándor; első al­jegyző Somssich Pál, kik Illés Ferencz; főügyész Tallián Já­nos; alügyész Botka Antal; fő­adószedő Záborszky Imre; szám­vevő Lakics Zsigmond; levéltárnok Bezerédy Pál. Babolcsai já­rásban főbíró Sárközy Lajos, al­bírák Sárközy Sándor és Csé­­pán Antal; esküitek: Hodossy János és Csépán József ; aladósze­­dő Molnár Zsigmond; biztos Kelemen Tamás. Kaposi járásban: fő­biró Mérey József; albirák Szalay József, és Bogyay Elek; esküitek Gáspár József és Bolka Pál; aladószedő Záborszky Miklós; biztos Kis István. Igali járásban főbíró Svastics István; al Bosnyák Benedek és Kacskovics Ignácz; esküt­ek Biró Ist­ván és Roboz Pál; aladószedő Antal Farkas; biztos Nagy Imre. Marczali járásban: fő­biró Hochreiter Ambrus, al­bírák Vésey Antal és Stephaics Richard ; esküitek Király Lajos és Madarász Pál; aladószedő Thassy József; biztos Boros Imre. Szigeti járás­ban : fő­biró Thassy Károly; al­birák Kovács Pál és Kis Gábor; esküitek Bereczk Antal és Szokolay Dániel; aladószedő Dóczy János; biztos Német István. — Jobbatlán felkiáltással ment vég­hez, csupán két esetben látszott nagyobb megnyugtatás miatt, szavazásra szükség; egyébiránt három óra alatt vége volt az e­­gész választásnak. A’ fő számviteli igazgatóság, a’ nagybányai számhivatalnál megürült könyvtartósági helyre ugyanezen hivatal eddigi első számvivő tisztjét Betlehem Vinczét nevezte ki. Szabolcs megye eddigi volt főügyészének Csepel Zoltán Mihály urnak hivataláról leköszöntével, Kaszai Imre előbbi al­­ügyész neveztetett tiszti főügyésszé. Szarvas újvárosában Simon István b. u. buzgó fölszólitá­­sára, ezen év folytán szinte egy olvasó társaság alapittatott, m­ellyben nem csak főbb rendű ’s tudományos fér­fiaknak, ha­nem a’ kézműves sőt földmivelő osztálybelieknek is szabados, sőt óhajtott részvét engedtetik. —— E’ társaságban egyébiránt a’ megszerzett könyvek olvasásábul háramlandó szellemi előhaladá­­son ’s izlésfinomitáson kívül azon dicséretes czél is van összekap­csolva , hogy a' társaság könyvei a’ helyben létező evang. gym­nasium könyvtára számára maradjanak, ’s ennélfogva viszonyosan minden részvényes tagnak szabad legyen a’ most nevezett könyv­­tárban meglevő munkákat is olvasni. —­il­­­r­e­k Erdélyből. Imre Ferencz ur dabjon-ujfalusi birtokos megértvén a’ felső-Boldogasszonyfalván történt nagy é­­gést, az ottani lelkészhez ezer váltó frtot küldött fölsegitésül. — Vékony Ferencz, egy köz sorsú, de nem köz nem mindennapi buzgóságu ember, maradandó érdemeket szerez magának a’ szi­­lágy-tasnádi eklézsia gyarapítása körül. Közelebb ön költségén egy 12 mázsás harangot öntetett, ’s a’ kívülről elég diszességgel biró nagy templomot, belülről is egy valóban csinos papi szék­kel ékesité. Említést érdemel ezen buzgó ember charakter-vo­­nalaiból az is,hogy midőn ezen ajándékot tárgyazó ajánlatát a’ helybeli pap előtt megtette, illyen, nem közönséges ember szá­jába és szivéhez illő szókban nyilatkozott: Én az eklézsia gyerme­ke, neveltje vagyok, ’s mivel nekem gyermekeim nincsenek, ter­mészetesnek találom, hogy verítékkel szerzett ’s gonddal megkímélt javaim nagyobb része az engem fölnevelt jó anyára, az itteni ref. eklézsiára szálljon.“ Segíteni szokott ezen buzgó ember különben is minden jó intézeten, számos egyebet nem említve, így segité a’ zilahi ref. iskolát, terhes építési költségeiben. Mint maga vallja , végintézetében nem feledkezett el a’ ref. eklézsián kívül, a’ helybeli r. kath. egyházról is. „Sokáig hallja e’ jó ember, igy végzi róla tudósítását az Érd. Híradó levelezője, testi füleivel az általa öntetett szép harang vallásos érzelmekre buzdító tiszta hang­ját, ’s későre gyűjtse össze temetési tisztesség-tételére az ő ér­demeinek becsülőit! “ Érd. Hir. Egy pár év óta jelenik meg Erdélyben Kolozsvárott részint az Erdélyi Híradó társaságában , részint külön is magányosan , a’ mint az előfizetők egyedül vagy együtt kívánják, egy folyóírás „Vasár­napi Újság“ név alatt minden héten egyszer, vasárnap,egy egész ivén. Ara eddig egész esztendőre, postai küldéssel ’s borítékkal, csupán 1 fr. Üti kr. vaja pengőben. Ezen hallatlan olcsóság burkolá ta­lán eleinte homályba, legalább megfejlhetlenné téve előttünk a’ vállalat alapját, m­ig kivilágosult, hogy ezen egész oktató lap nem egyéb tiszta áldozatnál, ismeretek terjesztésire a’ csekélyebb vagyonú és szűkebb olvasottságú osztály közt. — Egy hazafi e­­gyesület alakult t. i. Kolozsvárott , melly tetemes summát rakott össze a’ végre, hogy azon a’ köz rendű gazda, mesterember, szóval a’ kisebb vagyonú ipar­ üző honiak számára, ha nem egé­szen ingyen, legalább fél ajándék-áron saját hírlap indittassék meg, mintegy bévezetésül ’s megízlelésül a’ több ’s tökéletes­ után tö­rekvésre. A’ Vasárnapi újság előbb mint sem valamelly tárgyról szó­lana, megismerteti, mintegy fölvezeti’s bemutatja azt az olvasónál; elbeszéli előbb rövid foglalatban annak eredetét, természetét, mostani jelentőségét ’s úgy tér által az alkalmazásra, a’ körülöttei nézetekre, javításokra ’sam. Mind ezen tárgy pedig ollyan, melly azon közönségnek, mellyhez iratik, állásához, koréhoz, a’ leg­­tanuságosabb , leghasznosabb , legczélszerű­bb. Erkölcsi történet­kék , ipart, kereskedést ’s művészetet tárgyazó oktatások és is­­mertetések, ország-és nép-ismeret, földleírás, bel és külföldi politikai legújabb történetek a’ legrövidebb kivonatban, ’s mind ez ollyan nyelven, ollyan előadással, melly egészen olvasáji föl­fogásához, és szelleméhez mérve, illesztve van. Maga a’ nyom­tatás és betű-nagyság is ollyan, melly legkönnyebbé tegye az olva­sást , még az abban nem épen gyakorlottnál is„ — Zágráb megyének m. h. fitkán b. Vlasits Ignácz horvát­országi bán ’s főispán elnöksége alatt tartott közgyűlésén, Vaiz­­ner János eddigi főszbiró alispánná, Braunsperger Bodmér alszb. főszbiróvá, Vernich Ignácz eskütt alszbiróvá, Spissich János pe­dig eskütté választatott. Zágráb. A’ Kapronczáról jelentve volt földrengést mi is tapasztaltuk november 18kán reggeli 4 és 1 órakor, azonban minden kár nélkül; ugyan november 23kán reggeli 6 és ()1­ közt pedig ritka légtüneménynek voltunk szemtanúja. Főn a’ le­vegőben t. i. egyszerre olly nagy fénygolyó tűnt föl, hogy szá­mosan lángözönlő gyuladásnak tartották ’s ijedve futottak ki szo­­báikból a’ szabadra. Látták azonban, hogy csalódtak, ’s bámulva kisérték szemeikkel a’ délnyugati irányt követő mozgalmi fény­gömböt, mig az további nyom nélkül elenyészett. A’ dicső Marczibáni Nemzetség Intézetére ügyelő küldöttség Ju­talomkérdésire a’kijeleltetett határnapig,t. i. folyó 1886 észt. aug. 29­­­ - kéig, a’ következő Feleletek érkeztek a’ magyar nemzeti Museum tiszt­viselőihez : A ) A’dicső Marczibányi familia jutalomdíjaira: 1) „Men­nyire lehet használni a külföldi Tudósok által rendbe szedetett közön­séges Grammatikának újabb találmányait a’ magyar nyelvre nézve ?“ Jelszavak: a) „Beszélhetni nyelv nélkül is.“ b)--------„Facies non om­nibus unaNec diversa tam­en, qu­alem decet esse sororum.“ 2) „Micsoda előmenetelt tett a’magyar nyelv a' múlt század közepétől fogva a’ külön­féle tudományokról íratott munkák által?“ Felelet nélkül maradott. 3 ) „Kik írtak eddig magyar nyelvtanuló könyveket? Érdemes-e egyik vagy másik közülük valamelly elsőséget a­ többiek fölött? Mi az különösen, ht‘ mire az illyen elsőséget építeni lehetne?“ Jelszó: a) „Plus est in un­e saepe, Ouain in turba honi.“ 4 ) „Mól laknak nevezet szerént a’ Palóczok és miképen beszélik a’ magyar nyelvet?“ Felelet nélkül maradott. 5 ) „Írassan­ak­ le a’ sárközi és ormánsági magyar nyelvnek különösségei.“ Felelet nélkül maradott. Azonban e’ kérdésről tek.­n. Tolna vgyének

Next