Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-04-12 / 29. szám

J 116 kapnak TMP^^ároS kereskedése tömérdekül gyarapszik. A’ bevett áruk értéke 1835ben 88 millió dollár volt, 1836ban pedig 118 millió A* pamut-kivitel Angliába egyetlenegy év alatt 43 ezer bállal sköteegl) szaporodott. Ennek következtében az angol lapok újra sürgetik, hogy az angol bank a’ discontot rugtassa fölebb, nehogy sok készpénz vitessék ki Amerikába. P E L E G Y H I R. Abelard ’s Heloise holttetemeinek átvitelekor egy angol ez utóbbinak egyik fogóért 10 ezr frankot akart adni Fompejiben nem rés egy tűzhelyen álló bezárt vas kondert ástak ki, mellyben a’ viz, az ottan levő angolok nem csekély bámultára, meg egészen jó ’s ízletes volt. PÉNZkVi°ETS CIL, aprilolútípCtól smt. köt- 104 27/3254 hetes „in PLN SpC^cs 74 DUMA Viz8- “ítAsAJ/lí ókon V 6" 0"' lüké» V 10" O'" llM- S’ 0" 0'" 12cn 8' 0" 6"'- ______ lehetetlenség, előrelátás hiánya, könnyelműség, erőszakos fosztások; becsületlenség, szállítási gyalázatos kereskedés és alku; kegyetlenség, gyávaság, ’s mit tudom! még hány ’s milly ellenség zaklat, úgy, hogy könnyen lehet köztök ollyan, ki e becstelenségeket más valaki homlokáról is kész volna leszakasztani, csakhogy enyimre tűzhesse. Akár hangosan zendültek meg e’ vádak, akár halk morajban suttogtak, fölfedezem azokat. Minden vádat, valamennyi rágalmat, egymásután halmozzanak előmbe, hogy egymásután czáfolhassam meg őket. Megszokván a’ harczmezőn helyt állani, nem vagyok eléggé ügyes a’ sajtó háborújában. Azért bocsássanak meg, ha gondolatimat nem mindenkor olly teljesen fogom kifejezhetni, mint valamelly tapasztalt iró. Ha én, mint vén katona, tollhoz kényszeríttetem nyúlni kardom védelmére! ’s ha az uj fegyvert nem elég ügyesen viselem: gondolják meg azt, hogy nevemet a’ diadal ívre vassal irtam be, ’s hogy kardom tollamat óralma alá veszi Én előszámláltam az ellenem gördített szemrehámásókat, úgy hiszem, egyet sem feledtem el; de hiszem, teljesen is elegendők valakit megbélyegezni.Tehetetlenség, becstelenség azon Caudini villa, melly alatt át akarnak bocsátani. Tehetetlen, becstelen ember, azon nevezet, mellyel 44 szolgálat-év után megjutalmazni akarnak. Ezt nem fogadom el, mert van még erősebb fegyver is mint gyülölség, ostobaság és rágalom, ’s ez az igazság. Legyen tehát az igazságot szándékom kimondani; az egész igazságot. Ámazok, kik általa sértetteknek, vagy megalázótoknak érzik magukat, ama gonoszt, mellyet nekik okozok, ’s azon gyalázatot, mellyel rájok hárítok, magoknak tulajdonítsák. Hogy mind barátim,mind ellenségim tudják, hol találhatni válaszomat mindenik vádra, elő akarom adni azon sort, mellyben azokat előterjeszteni szándékom: 1.) Véleményem Algier gyarmatról ’s bánásom rendszere; 2.) A’ mascarai és temseni hadküldemény indítóokai; 3.) A constantinei menet; 4.) Algier igazgatása; 5.) A’demseni adó; 6.) Rigny tábornok ügye; 7.) Birtokán jegyzéke; pénzértékjök ’s megszerzésökrüli oklevelek. Mi az ismeretesen hamis vádakat illeti, azokra csak azt fogom felelni : Tudva hazudtatok! — Hallgasson meg Francziaország ! Én hazámhoz fordulok; életem mindenkor védelmére volt szentelve; most oda adom neki, hogy ítéljen róla.“ — A’ franczia lapok folyvást igen szomorító tudósításokat közlenek a’ gyármunkások helyzetéről az ország külön részeiben. Lyonban nem rég egy munkás, midőn a’ Mozard hídon akart átmenni, a’ pénzszedőnek hat kardot ada a’ hidvámért. A’ pénzszedő két kardot vissza akart neki adni, mint fölösleget , de a’ munkás azt válaszolta neki: „Tartsa meg Ön, úgy is utolsóm!“ Erre a’ hid közepéről a’ Rhonebe ugrott, ’s meg sem lehetett szabadítani. — Nantesben többféle kézműves munkást láthatni öt, hat személyből álló csoportokban, némellyeket lánczczal nyakuk körül, ’s e’ jelszóval: „Az 1830iki szabadság ’s egyenlőség!“ mások megkötözve, mint a’ gálya-rabok. Az elmenőknek igen készleg fejtegetik e’ különös viselet jelentését.—A’ párisi munkások, kikre szinte kiterjed a’ mostani munkátlanság, rész néven veszik, hogy Parisban csak a’ lyoniak számára, ’s nem az övékre is, gyűjtenek adakozásokat. Annyi bizonyos, hogy rájok is igen oda illik a’ segedelem, így például egy dohány gyár munkás asszonyainak tudtokra adák, hogy még csak fél napra kaphatnak napszámot, ’s e’ rendszabály még a’ többi 350 munkásra is kiterjedhet. — Meeus ur Brüsselből Párisba érkezett, hogy alkuba bocsátkozzék a’ franczia kormánnyal a’ szándéklolt nagy vasút létesítése iránt a’ két főváros közt. Mint mondják, ezután majd indítvány fogna létetni a’ kamrában, hogy hatalmaztassék föl a’ status-hatalom e’ nagyszerű vállalatot akép támogatni, hogy vagy tetemes részt vegyen a’ vállalatban , ’s fizessen, vagy pedig a’ vasúti társaság részire a’ jövedelem legkisebbikét biztosítsa. Úgy hiszik, Duchatel, a’ pénzügyminister, a’ törvényjavaslatot még ez ülésben előterjesztendi. Későbbi hírek szerint úgy történt meg az alku, hogy a’ vállalkozók részére száztól négyet fog jövedelműl biztosítani a’ kormány. — A’ „Sajtó“ czimű lap által a’ kenyörtelen lyoni munkások számára nyitott aláírás már 12,753 frankra megyen, Kotschild James báró maga 1000 frankot irt alá.— TÖRÖKORSZÁG. Konstantinápolyból martz. őröl az Oesterr. Becbben azt írják, hogy azon kereskedési alkudozásban, melly a’ porta és többi európai hatalom közt a’ vámjegyzék iránt nem rég megnyittatott, Oroszország is részt kiván venni, ’s azon alkutól, mellyet a’ portával 1831 ben igen kedvező föltételek alatt kötött el álland, úgy hogy ezentúl közönséges és közös vámjegyzék fog valamennyi európai nemzetre nézve Törökországban létesíttetni, melly nemzetek t. i. ez úttal az alkudozásban részt vesznek. — A’ dögmirigy a’ görög farsang miatt némileg újra nagyobb kiterjedést nyert, de reméllhetni, hogy a’néhány nap óta uralkodó éjszaki szélre ismét alább hagyand. AMERIKA. Febr.lökén kiáltatott ki ünnepélyesen van Buren folyó’év martz.ékétől fogva négy évre az egyesült statusok elnökévé. — Ujgorkban nem rég nagy izgás uralkodott, mivel a’ parság Hart ur drága árulakhelyét feldúlta, ’s e’fölött a magas házbér, tüzelési ’s élelmiszerek drágasága miatt dühöngött. Az ottani lapok az elöljáróságot okolják, melly tudta, hogy a’liszt szüleség ellen némi tervet koholnak, ’s azt mégsem gátolta meg, noha tehette volna. Az éjszakamerikai lapok szerint való az, hogy Santana haza indulta előtt abban egyezett meg, hogy albio-Grandeig terjedő föld az egyesült statusokhoz csatoltassék, ’s megígérte, m.kep . a mex.ee. congressusnál ezen engedés elismértetéset k.eszközrend. föltételül azt kéré ki, hogy az egyesült statusok Mexiconak utóbbi háborús költségpótlítsa ’s határvesztesége fejében bizonyos pénzmennyiséeret űzessenek. — ... — Éjszakamerikai egyesült stat. Ujyorki lapok szerint feb 24ről Calhoun ur, Jackson egyik ellensége, az elnököt a’ tanácsban azzal vádolta, hogy a status kárára statusföldekkel kereskedők Jackson e’ kifejezést teljességgel hamisnak nyilvanyitotta , ’ Calhoun urat, kit törvényszék elé nem idézhet, mert tanástag, szabaditéka utalma alatt tévé a’vádat, arra szólította föl, hogy vadjai nyílványosan ’s ünnepélyesen visszavegye, vagy a’ képviselő házban egyenes vádat támasszon ellene. Minthogy Calhoun sem egyiket sem a’ másikat nem tele, Jackson azon levelet, mellyben Calhoun urat gonosz rágalmazónak nyilványitá, előbocsátott jelentése szerint, a hírlapokban kinyomatá. . A’frankfurti fő-postahivatalosság, „Éjszak amerikai állapotok,“ czim alatt különféle adatokat közöl most is Éjszakamerikából. Azon izás, úgy mond e’ lap, mellyet Washingtonban a’ képviselőházban Duincy Adams indítványa a’ rabszolgák kérelme előterjesztése mellett okozott, febr.llén lecsilapult, ’s végzés jön, hogy rabszolgák az egyesült statusok népének az alkotmány által biztosított kérelemjoggal nem birnak. De a’ rabszolga-fölszabaditás ellenzőji megbuktak azon indítványukkal, hogy Ouincy Adamsnek tiltassék meg e’ tárgyban a’ szólás. Ki kelle tehát hallgatniok, mint adá elő Ouincy Adams amaz Éjszakamerika déli statusiban olly igen idegen tant, hogy a rabszolgák is emberek.“ A’nevezett lap itt azután azt akarja bebizonyítani, hogy e’ viszályok nem annyira a’fölszabadítást vagy nem-szabaditást érdeklik, hanem ezáltal az éjszaki statusok akarnak befolyást magoknak tulajdonítani a’ délszaki statusok belügyeibe; mi alkotmány-ellenes volna. A’nevezett lap azt állítja ugyan, és annyi való, hogy a’ fölszabadítást törvényes és békés után akarják annak baráti eszközleni. Kitetszik ez azon töredékből, mellyet az imént nevezett lap, Chevalier leveléből közöl, ’s melly így hangzik: Az egyesült statusok respublicája föl van osztva ismét független különféle respublicákra. A’ 28 status külön respublica az unióban, a’ városok külön respublicák mindenik statusban; mindenik tanya vagy telek külön respublica a megyében; a’bank-, csatorna-, és vasút-társaságok is önálló respublicák; minden család e’ községben megsérthetlen szabad status; ’s minden egyes ember, családja közepett egy kis respublica, ’sa’t. Éjszakamerikában az egyedárosság ’s az élelmiszerek nagy ára ellen könnyen tudnak az emberek magokon segíteni. Valamint ezelőtt 64 évvel, midőn a thé-adó miatt meghasonlott a’ gyarmat az anyaországgal , számos ház ajtaja fölibe ez vala írva * No tea drunk here!“ (Itt nem isznak thét!) , úgy most is egyesületek vannak, mellyek tagjai kölcsönösen arra kötelezik magokat hogy mindaddig buzakenyeret nem esznek, míg a’ finom liszt hordájának ára nyolcz dollárra le nem száll, így van Éjszakamerikában orvosi segélyre is egyesület. Cuba szigeten előbb a’ nadályozó borbélyok olly annyira sanyarák az embereket nagy pénzhuzavona által, hogy a’ kormány kénytelen volt erős parancs alatt a’ törvényes dijt megszabni. Éjszakamerikában könnyen tudnak illyesen eeffiteni még pedig egyesületek által, újyork status éjszaki részeiben hol az orvosok szinte igen húzták az embereket, már állott össze illy egyesület, mellyben a’ fizetés különféle, miként f. i. az orvostul a’ fáradság kívántatik, ’s van orvosi segély féldollártól öt dollárig mint t. i. az orvos nappal vagy éjjel, városban vagy falura kívántatik. Azonban érvágásért, foghúzásért, hánytató rendelésért, ’s más egyéb illy nemű gyakran előforduló segélyekért csak egy fizetés jár, úgymint 36 kr. Egy szülés melletti bábáskodás 4, vagy 6 dollárba kerül.’sa’t. Pensylvaniában minden, a’ ki két év óta lakik ott ’s adót fizet, szavazattal bir, minden képviselőházi vagy tanácsi választásban. A’ képviselők egy évre választatnak; a’ tanács tagjai négyre; mind a’ kettő tagjai naponkint három dollárt (15 v. f.) Szerkeszti Helmeczy. - Nyomtatja Beimét.