Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-05-30 / 43. szám

­­ta A­NGLIA. London , május I­gen. A’ mult számunkban említett udv. táncz­­vigalomban Eszterházy Miklós hggel is tánczolt a’ királyné. Közönsége­sen sajnálják , hogy ez alkalomkor sem volt az udvarnál jelen a’ Caputal hg ’s Penelope szép neje, e’ fiatal házaspárt nem akarják elfogadni az udvarnál, pedig Sussex­ig igen szoros baráti viszonyban áll a’ szép hölgy férjével. __ A’ választásvizsgáló biztosság előtt Scarlett norwichi conser­vativ követ megbukott, ’s helyébe a whig Smith lépett. E’ pör iszonyú költségükbe került a’ toryknak .Május Ilikén ment véghez London­derry m­arg. elnöklése alatt a’ már rég hirdetett nagy közgyűlés, kére­lem - intézés végett a’ parliament mindkét házához a’ koronázásnak au­gusztusig elhalasztatásáért, részint, hogy czélszerűbb rendeléseket tehesse­nek fényesb megüllésire ez ünnepélynek, részint pedig, hogy ez által a’ fővárosi iparkör némi táplálékot nyerjen. A­ns marq. indítványa zajos ellenzésre talált a’ radicalok résziről bizonyos Vincent ’s Murphy vezér­lete alatt. Londonderryvel egyértelmű­leg nyilatkozók Walter James, ki különösen azt h­ozá föl indítványa támogatására, hogy a’ szegényes ko­ronázási készületek már is több torzképkészitésre szolgáltak alkalmuk Különösen egy illy ábrázolaton ő­ fölsége bérkocsin megy a’ koronázásra, ministerei pedig omnibusokon követik őt. E képaláirata: „Itall-Crowna­­tion.“ (azaz : koronázás fél koronáért; angol pénznem ( A’ radicalok : „így jó, illyesm­iért ez is elég pénz.“) „Mit fog szólani, kérdé James, Soult híres tábornagy, ha Londonba érkezvén szemébe tűnik majd e’ torz­kép? (A’ radicalok: „Mondjon a’ mit akar!“) Pár nap előtt egy bará­tom érkezik meg a’ szárazföldről, ki a’ frankfurti képboltok előtt szám­talan bámész német csoportot látott állongani, s ezek egytől egyik Vik­tória királyné arczképét magasztalák. (Tetszés; a radicalok: „0­­0! vén süheder“ ’sz. eff.) A’mostani ministerek maguk viselete olly zsugor­­gó.. Itt iszonyú zaj , ’s fütyölés szakaszták létben James szavait, ’s Vin­cent , szóvivője a’ radical kézműves egyesületnek , felugorván az alkot­­ványra politikai barátinak dörgő tetszése közt jelenté, hogy indítványt szándékozik tenni. „Én azon nézetből indulok ki, monda szóhoz jutván, hogy ránk, nézve igen csekély érdekű azon kérdés: mit gondolnak király­nénk koronáztatásáról.“ (A radicalok résziről tetszés , a többiekérül rászó­­lás.) Londonderry mary. kérdé a gyülekezetet: folytassa e beszédét Vin­cent, vagy csupán indítványa előadására szoríttassék ? Végre ismét szó­hoz juta Vincent, ’s következő indítványt ten: „A kormánynak tökéle­tesen igaza van, ha a’ koronázást lehető legolcsóbban törekszik épen a’ kitűzött napon véghezvitetni, 1) mert a’ dolgozó néposztály nagyobb részit iszonyú ínség sanyargatja; 2) mivel az ország jövedelme csökkent; ’s 3) mivel a’ koronázások szükségtelenek ’s mégis olly tömérdek pénzbe kerülnek“. Újra nagy zaj. Szavazásra kerülvén a’ dolog, az elnök je­lenté , hogy az eredeti indítvány győzött, a’ radicalok ellenben hangos kiál­tással maguknak tulajdoníták a’ győzelmet. A’ második szavazás is sü­­ker nélkül maradt, ’s Londonderry közkaczajnak tévé ki magát e’ fonák vállalatával. — „Két férj neje “ czim alatt következő történetet közlének legközelebbi lapjaink: „Nem sokára igen nevezetes esemény forduland meg törvényszékink előtt. Mintegy 20 év előtt bizonyos fi­atal némber férjhez ment egy a’ keletindiai társaság szolgálatában álló kapitányhoz ; kevés idő múlva azonban Byron 1. egyik barátjával Olaszországba szök­vén , azzal haláláig együtt élt. Ezután Indiába utazott és férjhez ment, a nélkül, hogy előbbi férjétől törvényesen elvált volna. Második férje igen jövedelmes hivatalt viselt Calcuttában ’s most Yorkshire egyik par­liamenti követe és igen szép vagyonnal bir. A’ hölgy azonsága hosz­­szabb ideig kétséges volt; de most világosan bebizonyult, és az első férj a szükséges lépésekre készül, elégtételszerzés végett. A’hölgynek több gyermeke van második házasságából­. Ezen első férj Johnson J.E. kapi­tány, a' második pedig Hogg, beverleyi conservativ követ. Alig jelent meg e‘ tudósítás az itteni lapokban, 's a' beverleyi szabadelmű választók azonnal minden gyüléstermeikben fölraggaták azt. Ilogg­assz. maka­csul tagadja e’ hir igazságát, ’s folyvást állítja, hogy ő Johnson kapi­tányt nem ismer, 's nem ismert soha, az e’ hírt először közlött lapszer­kesztő ellen pedig becsü­letsértési pert indított a' kir. törvényszék előtt. Johnson kapitány még eddig nem lépett föl. — A’ rabszolgaság - és t­ör­­lesztés iránt folyvást népgyülések tartatnák minden résziben az ország­nak, é s a’ parliamenthez majd naponkint érkeznek illy tárgyú kérelmek. — A’conservativ-lakoma Peel tiszteletére csakugyan véghez ment, vala­mennyi alsóházi conservativ követ ’s igen számos hölgy jelenlétében. P­eel, Stanley s Graham azzal bíztalák párthiveiket, hogy nem sokára ismét a’ toryk jutandnak polezra. Peel beszédét politikai hitvallásnak tekinthetni, mellynek jelszava: „Conservativ-javitás“. — Tegnap vala­mennyi conservativ peer Wellington hgnél összegyűlvén, hosszasan ta­nácskozzanak az izlandi szegényi törvény iránt követendő rendszabályok­ra]. A’ május 1 l­ki felsőházi ülésben Lyndhurst l.jelenté, hogy Brougham 1. nem jöhetvén meg útjáról május 17 ike előtt, az izlandi szegényi tör­vényt el kellene halasztani, mivel a' ns 1. igen szeretne annak vitatásán jelen lenni. Melbourne nem találó egy peer távollétét olly fontosnak, hogy miatta illy nagyérdekű­ tárgy vitatása továbbra halasztassék. Ez egész ülés csupán illyes kérdésekkel s válaszokkal telt el, részint a’ szegényi tör­­vény, részint pedig a spanyol ügyben szőnyegre hozottakkal. Az alsóházban e­­napon az irói tulajdon iránti indítványa Talfourdnak, min­den ellenzés nélkül másodszor fölolvastatván , egyházi viszonyokul ha­­tárzanak a követek ; azon végzést, hogy ezentúl a’ lelkészek minden vasárnap két egyházi beszédet tartsanak, a’ conservativ tagok igen szi­gorúnak nyilatkoztatak.­­ Máj. Még az izlandi tizedkérdést vitaták az alsóirazban, ’s leginkább Rueland indítványát , annak egyik záradéka el­­törlesztésire. Annyiszor meg lévén már vizsgálva, rostálva e’ tárgy, a' vitatás egészben véve érdektelen volt. Határzatra még másnap sem "ju­tott a’ ház. A ministerség mintegy 17 — 20 szónyi többségre számol e’ kérdésnél. — Néhány nap előtt Woodstockban uj parliamenti válasz­tás lön szükségessé, m­ellynél azon különös körülmény fordult elő, hogy a’ megürült helyért két testvér vitt egymást ellen, Marlborough hű fiai: a tory Blandford marg., és whig Churchill John­­. E’ testvérek nem legnagyobb kímélettel viseltetének egymás iránt a’ szószéken. A’ marg., ki magát főtől talpig tiszta conservativnek mondó, azon állítással lépe föl, miszerint őt peerséggel akaró megnyerni a’ kormány , mit ő undorral utasíta el, és most báb gyanánt tolják elibe testvérét. Churchill e’ testvéri megjegyzésre válaszoló, hogy testvére, a’ ns marq. jó adag szemtelenséggel bir; de ő (Churchill) nem szólhat hosszasan átkozott köhögése miatt, ’s csak annyit mond , miszerint ő szorgalmas és mun­kás ember ’s igen józan életű, (egy szózat: „Talán csak nem örökös theelve Ön?“) ’s e’ tulajdonokat testvérévül, a’as marquisról nem mond­hatni ; egyébiránt pedig ő (Churchill), mint az egész közönség igen jól tudja, egészen whig, sőt túlzó whig, inkább kész akármi lenni, csak tory nem. Blandford mind e’ mellett is követté jön, de csak 5 szónyi több­séggel , mit e’ toryérzelmü kerületben jó jel gyanánt tekinthetni a’ sza­­badelműekre nézve. — Az ifjúság elromlásának gátlására összeállótt egyesület pár nap előtt gyűlést tarta Exeter-Uallban, Brenton tengerész­kapitány elnöklése alatt. A’ választmány hivatalos jelentése szerint, az egyesületnek sükerült, a’ féktelenség barátai daczára ’s azon gúnyosok ellenére is, kik a’ kicsapongásokat védni szeretik, számos részvevőre ta­lálva , kedvezőleg folytatni munkálatit. Az egyesület bevétele múlt évben 500 font sterlingnyi volt, mellynek segedelmivel 18 kérházat záratott be Londonban. Ezenkül ugyanazon évben 67 áldozatát menté meg ez egye­sület a’ gyalázatos elcsábításnak, pénzzel gyámolitván keresetmód-nyi­­tásig azon szerencsétlen némbereket, kiket a’ nyomasztó szükség ’s keresethiány csábmeghallgatásra kényszerűtének. Ugyanez egyesület kére­lem-intézést határzott a’ parliamenthez a’ két házak megszünteté­se iránt. — F­RANCZIAORSZÁG, Paris, május 10kán . Az eskü­ttszéki ülésben május 14dikén fő vizs­gálati tárgyul Hubert tározójában talált jegyzékek ’s levéltöredékek szol­gáltak. E’ jegyzékek’s levelek egy része jegyekkel iratják. A­ törvény­szék törekvék ugyan több kulcs szerint olvashatókká tenni e jegyeket, de süker nélkül, mert minden kulcs más jelentésűekké teszik azokat , s Hubert makacsul tagadja a különböző megfejtések valóságát, állítván, hogy ő csupán titkosírásban gyakorlás végett irá azokat, ’s a’ kulcsot már rég elfeledé. Egy közönséges irásu levelet megismer ugyan; de a’ benne előforduló kétértelmű szavakra hivatkozván, oda kívánja annak tartalmát magyaráztatni, hogy az nem határzott politikai terveket, hanem csupán nézeteket foglal magában, még pedig a’ szenvedő dolgozó osztály értelmében írottakat, melly olly gyakran elárultatva látja magát hazafi­­ság álarczával födött szemfényvesztőktől, kik többnyire csak zsoldosi a rendőrségnek. Az elnök e’nyilatkozatra következő jegyzést ten: „E szem­fényvesztők olly férfiak, kik Önökhez hasonló embereket eszközül szok­tak használni. Ön nem fogja velünk elhitethetni, hogy minden szüksé­ges előtanulmány nélkül már­­odik évében képes legyen arra megtaníta­ni Francziaországot, mikép kelljen magát annak kormányoztatnia.“ Azon iratról, mellyben említve van, hogy a követkamra közelében két erőművet szándék fölállítani ’s azokkal a’ királyt arra mentekor megsemmíteni, egyszersmind a’ követkamrai épületet fölgyujtani, oda nyilatkozék Hubert, miszerint ez töredéke egy franczia levélnek, a’ mellyet Steuble adatott kezeibe Parisba vitel végett; egyébiránt pedig Steuble, nem értvén a’ franczia nyelvet, valami árulást vélt lappangni azon levélben , ’s csak az említett részét irá le. Steub­le valló, hogy e’ levelet egészen ismeretlen férfitul kapó, ki őt an­nak Parisba küldetésére kérte meg.Ezután Grouvelle kisasszonyhoz fordult az elnök azon kérdéssel: nem az ő számára volt-e írva azon terv, mellyet Hubert tározójában találtak ? Grouvelle: „Jegyirást olvasni nem tudok, s nem kapok soha semmi ollyast. Hazafiakkal az érintkezésm­et soha nem titkolám , mert köztünk a’ szűkölködők gyámolitásánál egyébről soha nem volt szó.“ Elnök: ,,A’ vád rendszerében Ön hihetőleg eltitkolt még is va­lamit, mivel azt lobbant­ják szemére, hogy részese az összeesküvésnek?“ Grouvelle : „Nem a’ vád igazolása végett állok itten , hanem hogy védjem magamat az eskütt urak előtt.“ Ezután Girauddali érintkezése iránt kezde­tt az elnök. Grouvelle megvalla, miszerint ő vezeti Giraudhoz az ifjú Steublet, mivel tudó, hogy Giraud minden szerencsétlen iránt könyörüle­tes szokott lenni. Elnök: „Meglátogató Ön Steublet ?“ Grouv : „Ő mint­egy 14 napig beteg volt, ’s én gyógyszereket vivek számára. Szegény, most fogva van , mivel nem hagyom őt elveszni.“ Elnök: „Mikép for­dult ő Önhöz , hogy ismét tervrajzaihoz juthasson ?“ Grouv: „Mivel bá­tyámnak számos ismerőse van az angol erőművészek közt s épen Londonba készült utazni. Hubert, bátyám elutazta előtt visszaérkezvén, elkérem tőle a’ tervrajzokat, miket ő bátyámtól vett által. Hubert nem akart Lon­donba visszatérni, mert elfogatással tarta; de én ellenzése daczára is elutazásra birám őt. Ezt most igen sajnálom, mert oka levék elfogyá­sának , ’s mostani helyzetének.“ Elnök : „Miért tévé le Ön Hubert, elu­tazta után azonnal minden iratit Hergaland kisasszonynál ?“ Grouv: „Erről Ön többet tud , mint én. Egyébiránt szokásom hazafiakra vonatkozó min­den iratot házamtól távol tartani. Lakásunkat olly gyakran motoztatja a’ rendőrség, hogy kénytelenek vagyunk illy rendszabályhoz nyúlni.“ Elnök : „Illy körülmények szerint hamarább kellett volna Önnek túladnia azon iratokon.“ Grouv: „Csak 24 óra előtt kapám azokat, egy barátom, kinél rejtve valónak, s ki épen akkor falura szándékozok utazni, váratlanul visszaadó nekem azokat.“ Elnök : „Miért találtak bizonyos Journaux­­nál „Gronovelle assz., az anya, végintézete“ czimü köteget, mellyben

Next