Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-08-01 / 61. szám

­­c 242 )­­zár alá vételét nyilványítá; visszatolásul azonban a’ chilli kormány Callao ’s Peru éjszaki kikötőit május 17 túl veendi ostromzár alá. — Riojaneiroi május 27-i hírek szerint Cahnon du Pin pénzügyminister különféle terve­­ket nyujta be mind a’ két kamrának; legnevezetesb közöttük a’ kü­ladós­­ságnak belső tétele. — Sirius gőzös tizenhat napi utazás után Ujyorkbul Plymouthba érkezik ’s Ujyorkbul jun. 30ig terjedő lapokat ’s lev­eleket hoza. A’ kormány sub-treasury törvényczikkét a’követház 125 szóval 111 ellen félreveté. Azonban a’ bankoknak bizonyos feltét alatt a’ statuspénz letét­­helyéül használhatása 110 szóval 94 ellen el­len fogadva. A’ sub-treasury törvényczikk félrevetésérül az ellenzési lapok következőleg nyilatkoznak: „11a a’ congressus a’ közpénzeket a’ végrehajtó hatalom ellenőrködése alatt hagyja, a’ vesztegetésnek jár utat, mi az uj elnök választásig nyitva áll; a’kormány a’szavazási bódékat párthiveivel tölti el akkor, kik, zsebük­ben a’ nép pénzével, megvásárolják a’szavazatokat. Csudálatos szabadulás, dicsteljes diadal!“ — Az elnök Charles H. Forbest megismeré Ujyork vá­rosra nézve texasi consulnak. — Az elveszettnek hiresztelt Papineau, a’ Commercial Intelligence szerint, nőstül Albanyba érkezék. — Viorleans­­ban jun. Inkán ismét tűzvész dühönge; a’kárt 250 — 300 ezer dollárra becsülik, a’ házak azonban nagyobb részint tűzkármentesítve voltak.­­ Az amerikai lapok telyék a­ gőzöseken történt szerencsétlenségekkel „North st. Louis“ gőzcsöve szét­pattant ismét, miáltal többen megsérültek; „Musco­gee“ hajótörést szenvedett; „Tomechi“nek gőzkatlana pattant el, hol is­mét több ember megsérült, hasonló történt „Beaver“en ’s „Varennes“ elé­gett. — A’ canadai „parti-harcz“nak ugy látszik nem egy hamar lesz vége; az albanyi Árgus erru­l következőleg nyilatkozik: ,,A’ tavasz kezdetén egy csapat szökevény iilé meg sz.Lőrincz folyam „ezer szigetit“; vezérük Wil­liam Johnson, Bill Johnson név alatt ismeretes e’ tájékon, ki Robert Peel gőzöst fölég­eté; születésre canadai, mintegy 58 évis, erős testalkotásu, szilárd és rendithetlen lelkülettel; négy gyermeke van; az utolsó angol amerikai harczban ez utóbbiaknál kém valt; e’ harcz óta French­ Creekbe lakott majd mint kereskedő, majd mint csempárus. 150 főnyi sereg feletti kormányzósággal dicsekszik, mi ugyan aligha való. Johnson főhadiszál­lása Wallace erősség Wells islandon felül egy szigeten, angol birtokban ; a’ helyt igen erősnek mondják, de keveset tudhatni róla, mert Johnson csak azt bocsátja magához, ki csapatjához tartozik. Állítása szerint 12 emberrel képes magát 200 ellen védeni. Az úgynevezett „ezer-sziget“ szá­ma mindössze 1700, a’legnagyobb 10 angol mérföld hosszúságú, melly­­a’ többieknél fokonkint egy pár lábra leolvad. Wells-Island legnagyobb szi­get e’ csoportozatban st. Lőrincz folyamán ’s nem mehet hajó tőle távo­labb egy pisztolylövésnél. E’ sziget 25 □ mérföldet foglal el a’ folyamban néhol 10 mérföldnyi hosszúsággal (a’ mérföldek itt mindenütt angolok.) Johnsonnak több apró hajója van, emberei erősen fölfegyverzettek; ő ma­ga, övében 6 pisztolyt’s két tőrt hordoz. Legnagyobb szerencsétlenség, hogy e’ szigeteken többnyire törvénynélküli’s zsivány nép lakik, kiknek lé­­lekismeretét a’ rablás nem nyugtalanítja, ha haszon k­áromlik rajok. Ha szántolás serint Johnson e’ szigetekből ezer harczost állíthat elő minden perczben , ide nem számítván a’ több ezerre menő, Niagara’s Ogdensburg közti, szökevényeket és kalandorokat, nem is képzelhetni, hogy a’köz­ségi katonaság a’ kormánnyal egyetértőleg, legjobb szándék mellett is, képes legyen őket kiirtani. Kormányi csapatok több határpontra fölosztva és fegyverzett hajósereg szükséges a’ polgárok élete és vagyona biztosítá­sára ’s a’ tenger és folyami kereskedés uralma végett, miinl már Marcy Ujyork status kormányzója a’ középkormánynak illő előterjesztést ten. — Montreali jun. 26ki hírek szerint: „Felsőcanadai erdeiben tanyázó számta­lan békétlen jun. 21kén Niagara mellett Short-Hill közelében a’ kir. lo­vasság egy kisded osztályát megveré ’s lefegyverzé; jun. 25kén azonban e’ tájon második csata történt, mellyben a’lázadók egész ereje megtöretett, vezériket elfogák és zászlajikat zsákmányul ejték. Számos csoport és 600 indián harczos fogá őket körül. A’ foglyok közt sok amerikai van, kiket azonnal hadi törvényszék itélend el. E’ csatavesztés jó következményeket ígér. George Arthur fölszólitást intéze a’néphez, mellyben az amerikai Niagara határoknál minden közlekedést megtilt. A’ rochesteri Democrat azt igyekszik terjeszgetni „ hogy Durham zsarnokot a’britt kormány visz­­szahivá“ ’s ugyan e’lap írja: „miszerint Experiment britt gőzöst a’toron­tói gyarmatkormány felfogadá Bill Johnson ellen az ezer szigetnél.“ Hir szerint Johnson IV. William angol gőzöst is megsemmité. Short-Hillnél az angol harczosok száma 1500, a’hazafiaké pedig 600 valt, ez utóbbiak vezére, Chamndler, mielőtt elfogák, hármat ütött le pisztolyagyával. Rög­töni itélőszék­ekibe álltták, ’s eddig tán már agyon is lövék. — Spanyolország. Bayonnei lapok szerint a’ trónkövetelő jul. 13-án Estellába érkezik ’s másnap az ott összesereglett zászlóaljak fölött szemlét tartott. A’ pattan­­tyusság és britt segédcsapat jut. 141kén Comet gőzösen és három szállító­­hajón San Sebastianból Santanderbe indulónak, honnan azonnal Alsó-Ar­­ragóniába fognak nyomulni. Az éjszaki hadsereg fő tábori szállásáról ér­kezett újabb hírek szerint Estellát megtámadni már csakugyan változhat­­lanul elhatárzá Espartero. A’ penacerradai erősségek helyreállítása után Espartero sergei nagyobb részivel Vitoriába ment, ’s a’ város védelmét Zurbano tábornokra bizá. Vitoriába néhány napig pihent a’ serege mivel 14 nap óta szakadatlan munkálatban vala, ’s ruháit sem tévéje. Jul. 4kén Miranda del Ebroba érkezik Espartero, hol főtábori szállását szándékozik fölütni. Az újonnan szerkesztett britt segédcsapat is uton van Esparteroval egyesülés végett. Noha Cabrera legsérelmesb ellensége az alkotmányosak­nak, még­is minden esetre nagy következményű lenne Navarrában vagy Ebro mellett kiküzdendő minden győzelem is kivánatos, bármelly szeren­csénél Alsó-Arragonia vagy Valencia tartományokban. Spanyolországban minden hadi munkálatra nézve legfontosb időszak az aratás. Sem carlosiak, sem királyné emberei nem képesek takarás előtt fontos munkálatot véghez vinni. Penacerrada elfoglaltatása annyiból is igen fontos, mivel az által va­lóban urai valónak a’ carlosiak a’ síkságnak ’s az egész termést minden évben hegyeik közé hurczolák. Komoly megrohanása a’ fölzendült tartomá­nyoknak aratás idején nagyobb hatást gyakorlana a’ baski tartományok lakosira, mint húsz hegyi vár elfoglalása. — V­­ 11­­ e­r­s távolléte alatt Harvey lord leend vezére az angol követségnek Londonban. A’ kor­mány szigorúan üldözni szándékozik a’ szabadelműeket, de a’ hatóságok ellenzésiben alkalmasint legyőzhetlen akadályokra fog találni. Sarreból július 7dikéről következő levelet közöl a’ M. Chronicle: „Tegnap ér­kezém­ ide, a’ szabaditékosak erejét kitudandó, ’s nem kis mértékben bámulék, látván, miszerint olly kevés készületek uralkodnak e’ helyen, mikből nevezetesb hadszállitvány készülését gyanítni lehetne; ma azonban tapasztalám, hogy csakugyan számos ember áll már Munagorri szolgála­tában. Ma beszélek Munagorrival is, ki épen foglalatos vala 2800 embe­rét kifizetni, kik jobbadán a’ trónkövetelő sergeiből pártolónak zászlai alá. Egyetlen puskát sem láthatni Sarreban, ’s mégis meg vagyok győződve, hogy igen rövid idő alatt bizonyosan lesz annyi fegyver együtt, mennyire e’seregnek szüksége van. Sarre egyike azon helységeknek, mellyeket olly sűrűn találhatni az alsó Pyrencekben, és számos majorságtól van környez­ve , mellyek tulajdonosival Munagorii szerződésre lépett emberei alkal­mazása végett. Mivel a’szabaditékosak csak minden szombaton kapják zsold­­jokat, egész héten munkába állanak a’ környékbeli földbirtokosoknál, ’s innen van azután hogy a’ Sarreba jövő első tekintetre nem is gyaníthatja a’ készülő katonai vállalatot. Még most katonatisztekben nagy hiányt szenved Munagorri’s csak többnyire altisztek vezérlik az egyes századokat.Négy tisztje a’ volt angol segédcsapatnak ajánlkozók már Munagorri sergeinél szolgálatba lépésre,’s Munagorri tárt karokkal fogadand­­a őket, ha az e’ végből megkér­dezett Hay 1. nem ellenkezik, mit nem is gondolhatni, ha eddigi pártoló lépteit meggondoljuk. Mivel e’ napon fizeté embereit Munagorri, tehát alkalmam va­la azok nagyobb részit láthatni. Sokkal jobb kültekintetűek a’ királyné bár mellyik castiliai osztályánál; legtöbben navarraiak, de guipuzcoaiakat és biscayaiakat is láthatni köztük. A’ pattantyússág­ és lovasság számára ki­szemeltek , mintegy 200an, csupán Navarra lakosiból állanak, ’s együl­­egyig vitézi külsővel bírók ; hat lábnál alacsonyabb ember nincsen közöt­tük. Legfőbb figyelmet azonban minden esetre azon körülmény érdemel, hogy mindnyájan legnagyobb lelkesülést táplálnak magukban ügyök iránt, ’s alig várják azon pillanatot, mellyben tettleg fognak fölléphetni a­ trónkö­v­vetelő ellen. Hiszik egyébiránt Sarreban erősen, miszerint Munagorri igen számos párthívre fog találni, mihelyt megindul sergeivel, mert eddig sok ember csak azért nem merészle mellette nyilatkozni, mivel fél, hogy hátra hagyandó családja ki nem kerülendheti a’ carlosiak dühös boszuszomját. Zugarramurdi erősített kis helység Sarre közelében leend az első tárgy, mellyen a’ szabaditékosak erejüket megpróbálandják. Két carlosi század védi e’ helységet; de általányosan hiszik a’környéken, hogy önként meg­­nyitandják Munagorri előtt a’ kaput és sergéhez fognak csatlakozni. Az ed­digi történetekből ’s körülmények szerint némi bizonysággal következtet­hetni, hogy három hét múlva átlépendhet a’ határokon Munagorri. Egy kér­désemre ezt válaszoló Munagorri: „Noha nem lát Ön most nálam fegyve­reket, azon pillanatban, mellyben azokra szükségem leend, mégis annyi­val bírok, hgy kétszer ennyi embert is elláthatok a’ szükségesekkel.“Né­hány nap előtt egy altiszt hölgyruhát öltvén magára meg akaró gyilkolni Munagorrit; ez már előre értesülve volt a’ dologról ’s egészen előszobájáig engedé jutni a’ gonosz szándékút, hol megfogatá őt ’s átadatá a’ franczia hatóságoknak. Tőrt találtak nála, ’s Munagorri pártolása nélkül azonnal föláldozták volna őt iszonyú dühöknek a’ fölingerült katonák. Egy carlosi tisztet, ki Munagorrihoz szegődvén, sergeit elpártolásra törekvék bírni, Bayonneba hurczolt a’ katonaság, hol rendőri felügyelés alatt tartják.“­ Madridban jul. közepén összeesküvést fedezének föl, melly meglehetős erős csapatot szándékozók kiállítani a’ trónkövetelő számára. Egy Segovia előtti kertben számos e’ czélbűl összevásárlott lóra, lőszerre és fegyverre bukkan­­hantak. Épen midőn már kitörnie szándékozának tervükkel a’ zendülők, meglepé őket az érintett kertben a’ királyné katonacsapatja ’s valamennyit elfogó. Nevezetes, közülük egy nemzetőr, don Jose de Ortiz de Valesco, la Perdiz carlospárti vezér már közel vala csapatostul, segítendő a’ zen­­dü­lők szándékát. Most már tetemes haderőt küldött ez ellen a’ kormány. Nem gondolhatni nevetséges­ állítást azokénál, kik folyvást mondják, hogy a’ mérsékpártiak zsarnok uralkodását többé ki nem állhatni, ’s hogy a’tar­tományok helyzete naponkint iszonyúbb kezd lenni, a’ valódi hazafiak száműzetése pedig kiállhatlan. Csalatkoznak ezek ; nincsen már mérseki párt, mert azon személyek többsége, kik e’ nevezet alatt összeállónak, naponkint inkább meggyőződik azon igazságról, miszerint teljességgel lehetlen betölteni az alkotmány minden botjáét ’s egyszersmind kül- ’s bel­­ellenséggel megküzdeni, ’s visszavonul az olly ministerségtül , melly nem képes a’ naponkint megújuló összeesküvéseket elfojtani és illőleg meg­büntetni. Ezen emberek már elég bátrak nyíltan kimondani hogy Spanyol­­ország erőteljes egyedü­luralkodót kíván. E nézet terjedni kezd a’ főváros­ban ’s talán nem sokára nevezetes történeteket fog szülni. Az ostromzár alá vetett tartományok is csupán ebben vélik üdvöket föllelhetni ’s csupán azon soha nem nyugvó párt, melly a’ népmozgalmakat izgatja, hogy za­varosban halászhasson, ’s elleneit nem száműzi ugyan, hanem nyílt té­ren meggyilkolja, csupán ez kürtöli folyvást, hogy a’ ministerség zsar­noki önkény szerint, az alkotmányt sértve, uralkodik. Mind a’ két párt, i.i. a’ föllengősdi és volt mérséki, átlátni tanuló, hogy beirott papírt még nem mondhatni alkotmánynak, ’s hogy olly intézményeket, mik a’népet boldo­gítják, nem törölhetni el büntetlenül egy önkénytes tollvonással. Mind a’ két párt tehát most már határzottan kimondja nézeteit és közép után nem akar többé haladni. — Mondják, Oran azon pillanatban Moren­át fogja megtámadni egész erejével, mellyben Espartero Estella ellen elkezdend.

Next