Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-15 / 39. szám
( 155 ) cselekvő kormány ’s tory alsóház ellen. Nem kell soha feledni, hogy a’ javító törvényt mind a’ két ház csak kény telve adá meg a’ nemzetnek. Hasonló izgatás esetén a’ süker is egészen ahoz leend hasonló. Valószínű e az illy izgatás ? A’gabnatörvény elleni izgatás nyom nélkül múltéi. Kitől származott az? A’kereskedőségtül, mellynek a’ mostani parliament soha nem teljesitendi kivánatit.S mi következik ebből? Az, hogy legalább is a' választási rendszert meg kell változtatni, különben a’ kereskedőség soha nem számolhat az alsóház megegyezésire a" gabnatörvény eltörlesztési ügyében. A’ kereskedőség tehát már most kénytelen válsztásjog-kiterjesztést követelni. A' kereskedőség kik hatalom Angliában , számra nézve pedig erősb a’ földbirtokosoknál. Végre a’ szegény 's dolgozó osztály száma legnagyobb ’s legerősb Angliában , ’s ez utóbbiak általános szavazásjogot követelnek, mig a' kereskedőség és középosztály csupán nagyobb kiterjedést óhajt adatni e'joggyakorlásnak. Ez utóbbi körülményt mindazáltal minden esetre közelítésnek nevezhetni az elsőhez. A’ dolgozók pedig igy is szólhatnak: „Ha nem ugorhatónk is, legalább mozogjunk, ez úgy is kényelmest, tartsunk összet a közosztállyal.“ Fordítsuk már most szemeinket Mamira. Mit tenne Izland , ha Peel ministerségbe jutna? Minden esetre az angol nemzeti ellenzéshez csatlakoznék, ’s aztán mind a’ két súly ugyanazon mérlegrészt nyomná le. "S ki okozá az ügyek e’ vészteljes helyzetét ? Roden 1. és a" túlzó toryk. A" legközelebb jövendő minden esetre nagy eseményeket rejt ölében. (Talfourd irói tulajdon iránti indítványa az alsóházban. Elegy.) Május lsején több irói nevezetesség résziről kérelmet nyújtván be az alsóházban Talfourd az irói tulajdon biztosítása iránt, egyszersmind köré a’ házat, alakulna biztossággá e tárgyban indítványa vitatása végett. Ez alkalomkor világosan kitűnt, milly kárhozatosan szoktak visszaélni némelly parliament* tagok itt az ülés-elhalasztással. E’visszaélés t.i. annyira megy, hogy egyik londoni lap igen helyesen a’lengyel vetohoz hasonlítja azt,melly korább időkben a’ legüdvösebb tanácskozást is tetszés szerint szakaszthatá félben. Talfourd indítványa kétszer ment már szerencsésen keresztül az alsóházban, és mégis különös ellenséges csillagzat látszik fölötte uralkodni. Warburton , egyik radical ellenzője az indítványnak olcsósági szempontból, következőleg nyilatkozók: „Midőn ez legközelebb alkalomkor a ház előtt volt, azon megjegyzést tevém az igen tisztes inditványzónak, hogy legnyomadékosabban fogom ellenzeni kérdését, ha szerdai ülésben hozná azt szőnyegre. Olly törvényjavaslat forog itt kérdésben, melly iránt rendkívüli érdekkel viseltetik a’ közönség, ’s e’ szerint nem tarthatom helyesnek olly pillanatban venni azt tanácskozás alá, midőn a’ korona ministen nincsenek jelen, számos alsóházi követ pedig magányos ügyei elintézésivel foglalatos e’ ház falain kívül. Láthatják Önök , hogy alig vagyunk itt összesen harminczan. (Oh! Oh!) E’ törvényjavaslat nem csekélyebbet kiván, mint számos évi szabaditéktól fosztani meg az olvasó közönséget. Hogy tehát minden egyes része illő vitatás alá juthasson, holnapra kívánom azt halasztatni.“ Wackley hathatósan támogató e’ kivánatot. Talfourd :,,Azon ösvény, mellyre a' bridporti tisztes követ most térni méltóztatott, olly boszantó, minőt csak képzelhetni. E törvényjavaslat harmadszor jut most a ház elibe, miután két diadalt vitt ki már, s ugyanannyiszor helybenhagyást is nyert elve. Holnapra más törvényjavaslatok vannak napirenden, mellyek természetileg elsőséggel bírnának az enyim fölött, ’s ugyan mikor kerülne aztán ez utóbbira a’ sor? A’ tisztes követ igen jól tudja , miszerint magányos ember a’ korona különös pártolása nélkül csupán szerdán hozhat indítványt a’ ház elibe.“ Szavazásra kerülvén a’ dolog 127 követ Talfourd indítványa mellett nyilatkozók , 24 pedig ellene. Warburton mindazáltal még ebben sem nyugvók meg, hanem határzatlan időre kivárná halasztatni az indítványt , noha több követ ellenkezők e’ nyilatkozatával. Warburton egyik indítványát 131 szóval 9 ellen szinte félre vétó a' ház. A’ makacs ellenzőnek azonban még ez sem volt elég, hanem már most legközelebbi péntekig akará elhalasztatni a kérdéses törvényjavaslat további vitatását. Ez újabb indítványa sükere még nincsen tudva.—Május lsején Todik születésnapját ünneplé Wellingtonig. Az előtt néhány nappal halálát kezdők hírleni a' fővárosban, ’s ekkor kitűnt, milly nagy mértékben bundátlén ellenkező elv daczára is népszerűséggel az ősz bajnok. A’ nép minden osztályából ugyanis csapatonkint tudalának sajnálkozók a’liglakása élibe, ’s harsogó éljennel üdvözlők a’kertjében sétáló hőst.—A’ muszka trónörökös látogatásáról folyvást ellenkező hírek szárnyalnak Londonban. A' M. Post, melly minden illy magas tárgyban jól szokott értesülve lenni, igy nyilatkozik : A’ whg trónörökös nem látogatandja meg Londont. Való ugyan, miszerint czári atyja utazása megkezdésekor meglátogattatni kívánta általa Angliát és Francziaországot is, de a’ politikai ügyek helyzete Parisban e’ terv megváltoztatására birá a’ czárt, és arra határozó, hogy ezúttal a' londoni látogatás is maradjon el, mit leginkább a’ sz.pétervári magos tanács változásának kell tulajdonítani, mellynek következében olly férfiak kezeibe jutott a’ hatalom, kik mindenkor ellenségi voltak Angliának. — A’ keletindiai társaság rendkívüli buzgalommal szaporítja katonaságát, ’s legújabban 20 ezer puskát szállíttatott Indiába. — Napoleon Lajos csöndes elvonultságban él London falai közt, ’s következő munkán dolgozik : „Idées Napoléoniennes.“ — Francz ia o rszág. (Ministerség-módositási hírek és jóslatok.) Paris, ápril 28dikán: „Mennyi lapunk van Parisban, majd annyi minister-névjegyzéket olvasunk naponkint , miket az éj ismét feledékbe merít, hogy másnap másokat ébreszszen föl helyettük. A’ Messager mai száma következő áttekintését közli az utóbbi eseményeknek: „Miután Teste, Cunin-Gridaine és számos tag a’ volt 221 közül határzottan a’ doctrinairek ’s különösen Guizot ministerségbe jutása ellen nyilatkozónak, Duchatel pedig Guizot nélkül semmi ministerség-alakításban nem akart részesülni,s Broglié és Ilumauil egyenest a kimondák, mikép ők általában semmi töltét alatt nem vállalnak tározót , Loult tábornagy, kié’ szerint már most csupán tiszta bal közepi ministerséget alakíthatott volna , tegnapelőtt este visszaadó a fölhatalmazást a király kezeibe, ki azt elfogadó ugyan , de azért a’ tábornagy együttmúnkálkodásáról egészen lemondani nem akart. A balközép tagjai értesülvén a' tábornagyé' határzatáról, ’s nem reménylvén őt másra bírhatni, legalább meg akarák mutatni, miszerint azon esetre , ha az inditványzott módosítás talán nem siikerülne , az ne pártjuk tehetlenségére rovassák. E’ párt parlamenti vezéri tehát azonnal följegyzék azon férfiakat , kik tartós és haladási szellemben munkálkodandó ministerségalakitásra tökélék el magukat. E’ névjegyzéket a’ királynak volt szándékjok bemutatni annak tanúsításaid, mikép ministerség-alakitásban a'balközép nem olly tehetetlen, mint a’ jobb közép. Soult tábornagy neve is olvasható vala ugyan e jegyzékén, mivel mindazáltal visszavonulta előre is gyanítható vala, tehát Thiers , ujabb tanujelét adván szép mérsékletének, azon kivánatot fejezé ki,hogy az elnöklést a'minister tanácsban a’pecsétőr foglalja el. Passy 30 órakor megjelenvén a' kir. hívására a tuileriákban, siete átnyujtani Lajos Fülöpnek maga 's baráti nevében az emlitett névjegyzéket. A' kir.nem ten ezúttal semmi különös kifogást, hanem csupán fölszólitá Passy urat: tenne még egy végső lépést a’ tábornagy megnyerhetésbe ministerségbe lépés iránt. Dupin 40 órakor szinte a királyhoz ment s ugyanazon névjegyzéket nyújtó be neki, bizonyságul, miszerint csupán egyetlen név vagy annak kipótoltatása, szükséges még a közönség tökéletes megnyugtatására. Válaszul Dupin szintazon kérelmet nyerő, hogy törekedjék a’ tábornagyot a’ ministerelnökség elfogadására bírni. Teste is levelet kapott a’ királytól ugyanazon megbízatással. E’ három kormány férfi csakugyan meg is látogatá a’ vitéz tábornagyot, de a’ csataedzett hős nem akart kimondott határzatától elállni. Midőn az értekezés végért nyilványitá Soult, mikép soha többé életében vissza nem veendi a' tegnap letett meghatalmazást, bámulva tekintének egymásra a’ hires kormányférfiak, mivel e’ körülményt igen bölcsen elhallgató előttük a'király. Passy visszatért a' királyhoz, ’s jelenté, hogy Sault nem akar már többé semmit tudni ministerség-alakitásról, mire Lajos Fülöp azon kitérő választ adá, hogy majd személyesen teend még próbát a’ hajthatatlanság vitézzel. E’ szerint tehát ujlag továbbra van halasztva e’ fontoskérdés elhatározása, melly könnyen legkomolyabbszerü történetekre szolgálhatand alkalmid, miknek már eddig is nyugtalanító előzményi tapasztalhatók. Orleanság ugyanis több megyét utazott most be,s több helyen katonai szendét tarta , de lelkesedésre sehol nem talált, több városban pedig mély csönddel fogadók a’ jövendő trónörököst, noha iránta általányos jó véleménnyel viseltetik a' nép, ’s e’ hallgatást csupán azon határzott roszalásnak tulajdoníthatni, mellyet a’ hosszas bizonytalanság ellen táplál keblében mindenki. Nincs egész Francziaországban olly nyilványos vagy magányos érdek , melly e' hosszas ministerségi hiány miatt tetemesül’s igen érezhetőleg ne szenvedne, mi okból az elmék rendkívüli ingerültségét nem csudálhatni. (Üdvözlő beszédek a' király névnapján.) Május lsején a'király névnapja ünneplésire szokás szerint nagy udvarlat volt a' tuileriákban. A’ király családja körében fogada el reggeltől kezdve a’ kamrák, hatóságok, tudományos testületek’s diplomatakar üdvözlő nyilatkozatit. Apponyi gr., az ausztriai követ, a’ diplomata kar nevében következőleg üdvözlő a’ királyt: „Szerencsém van felségednek névnapján tiszteletteljes kivánatit mutatnom be a’ diplomatakar résziről. Fölsége azon példája szerint, miképen fens, családja ’s Franeziaország sorsáról egyenlőn gondos , mi is e’ kettőt egyesitjük azon kívánatokban, mellyekkel hódolatunk elfogadtatását kérjük Öntől. Bár ezentúl csupán öröm és elégültség tárgyait lelné Ön atyai szíve számára, 's bár adná meg Franeziaország nyugalma és jólléte Önnek azon gondjai és fáradalmai jutalmát, mikkel annak szünetlen áldozik.“ E’ beszédre ezt válaszoló a’ király : „igen hálás vagyok azon kivánatokért, miket Önök névünnepem alkalmára családom boldogsága és Francziaország jólléte iránt hozának. Bízom, miszerint a gondviselés ezentúl is áldani fogja törekvésimet, hogy Francziaország számára megtarthassam azon nyugalmat"és biztosságot, mellyet az e’ pillanatban élvez. Édes érzet rám nézve még az is, hogy Önökkel együtt szerencsét kivánhatok magamnak azon újabb biztosítékokhoz, miket az általános békeföntartás iránt nyerünk. Köszönöm a diplomatakor azon érzelmit, miket Ön nekem annak nevében kifejezett.“ Passy, a' követkamrai elnök így szólt: „Fölség, a’ követkamra jó hódolatát és szerencsekivánatit Onesibe terjeszteni. Azon kiválnátok, miket az Ones föns. családja boldogságáért érez, egyszersmind egész Francziaország érzeménye, azon Francziaországé, mellynek jólléte Ön szívének első szüksége, ’s melly tudja, hogy ettől függnek az Ön legédesb ürömi. Fölsége azon politikai zavar látásakor, mellynek olly élénkül óhajtja végét a'követkamra, osztakozik Önnek minden aggodalmiban. Gsak most levén a’ kamra megválasztatva az ország által, szükségkép annak hű képmása. Felséged tiszteletteli ragaszkodásban lelendi azt személye iránt, valamint a'korona jogai úgy szinte tulajdon kiváltság mellett szigorúan őrködve, ’s készen minden kormányzóság a falmára, melly híven felelem meg a’rend, béke s engesztelés kivánatinak, mikép azt a’kor szükséges ’s intézvényink nagyszerű szelleme kívánják, mellyek alapjai a' trón méltóságának s a valódi nemzeti nagyságnak. Fölség a’ gondviselés , sorsunk legmagasb intézője, áraszsza áldásit Önre és családjára, és szerezzen Önnek az eddigi próbákért kárpótlást ezentúl csupa dicsőség és szerencse napjaival. Ez azon kívánat, mellynek teljesüléséért velem együtt könyörg a’ követkamra.“—Lajos Fülöp: ,,Szerencsésnek érzem magamat, a'követkamra közepében lehetvén, ’s körültem láthatván a nemzet választottit, egy