Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-07-10 / 55. szám

-- ( 21§ ) —­ ­ Anglia. (Részletek Grote titkos szavazás iránti indítványa vitatásáról.) Ju­nius saikán a’ parliamenti választásoknál használandó titkos szavazást indítványozó Grote, mnkép azt minden ülésben rendesen tenni szokta. Okai ez­úttal is jobbadán ugyanazok valónak, miket már egyébkor hasz­nált ez indítványa támogatására, ’s csupán annak megmutatása teve in­dítványát fontosabbá, hogy naponkint közönségesebből a’ titkos szavazás óhajtása a’ népnél , minek következében még az annyira tartózkodó whig kormány is nyílt kérdéssé tévé azt, vagyis ollyanná , melly fölött min­den tagja személyes nézete szerint szavazhat. Kifejté továbbá Grote, mi­kép e’rendszabály elkerülhetlenül szükséges a’szegényebb választók biz­tosítására vesztegetés ’s ijesztés befolyása ellen , mert nem várhatni tő­lük, hogy politikai lélekismeretük tisztán tartása miatt világi érdekeiket föláldozzák. Worsley támogató az indítványt, Gaskell pedig ellenző, mi­re Macaulay, az edinburgi új követ kezde szólani. Először is örömét nyilvá­­nyitá, hogy a­ kormány nyílt kérdéssé tevé a’ titkos szavazást. Vélemé­nye szerint politikai nézetegységet józanul nem követelhetni annyi tag­­ból álló kormánytól, ’s azért igen üdvös, ha bizonyos kérdésekre néz­ve tökéletes véleményszabadsággal bírnak a’ministerek. Pitt alatt öt fon­­tos tárgyú nyílt kérdés forgott vitatási szőnyegen , ’s azért balság es rend­szabályt veszélyes újításnak nevezgetni. Csak következő két kérdést nem tekintenek hajdan nyiltnak: 1) a'kormány­zól indítvány­zott 's ministerségi kérdéssé tett rendszabályokat, mik mellett minden kormány­tag köteles volt szavazni; 2) indítványokat kormányzat­­­raszalásra, miket minden kor­mánytag ellenzeni tartozék. Ő maga is (Macaulay) elég éktes már azon időkre emlékezhetni, midőn a­ katholicusok fölszabadittatását és parliament­­javitást is nyílt kérdésnek tekinték , (halljuk!) ’s tudja, hogy a’ minis­terek egymással ellenkező értelemben szavaztak. Az illy rendszabály , koránsem tanúsít gyöngeséget a’ kormány résziről, sőt inkább szilárdabb álláspontra emeli azt. Utóbb Wellington­­ig megsemmité e’ rendszert, mi föloszlatását voná maga után ministerséginek. E' bévezetés után kö­vetkezőleg nyilatkozók a' fenforgó kérdésről a’ szónok: „Én a’ londoni tisztes követ indítványa mellett szándékozom szavazni; de jól megjegy­zendő , mikép ezzel csak a’ titkos szavazás elve mellett nyilatkozom ’s a’ behozatandó törvényjavaslatra nézve ezélszerüségétül függesztem föl tá­mogatásomat, egyszersmind föntartván jogomat annak vizsgálatára , meny­nyiben pártolhatnék olly törvényjavaslatot, melly biztosit egy úttal jobb szózatföljegyzést. (Halljuk !)Nem kétlem mindazáltal, hogy olly esz­közt is találhatni, melly a’ szavazókat ’s közönséget egyenlőn biztosi­­tandja, mennyiben azt emberi dolgokra nézve általányosan kívánhatni; s még az iránt sem kétkedem, hogy olly választási törvényszéket is le­hetne fölállítani, melly az unalmas és költséges választás-vizsgálatokat parliament előtt majd egészen nélkülözhetőkké tenné. (Halljuk !) A’ tit­kos szavazás olly kérdés ugyan, mellynél nem küzd minden ok ugyan­azon oldalon, ’* megengedem, hogy többet szólhatni alaposan ellene; de minden illy rendszabálynál jól fontolatra szükség venni minden okot ’s ez esetben alkalmasint a titkos szavazás felé fog hajlani a’ mérleg. Meg­engedem hogy a’ titkos szavazás több jó inditóoktúl fosztja meg a’ sza­vazót, de egyszersmind sok részat semmisít meg. Egyébiránt a’ tisztelt indítványtevő véleménye ellenére is azt vélem , hogy kisebb községek­ben a’ titkos szavazás sem fogja egészen gátolhatni a’ vesztegetést, noha rendkívül nehezítené azt, mig a’ rettegtetést egészen siikeretlenítené. Ezen baj szinte 7 év óta folyvást nagyobbul, ’s meg kell vallanom, misze­rint e körülmény némileg egyenesen a’ javító törvénynek tulajdonítandó. (Halljuk!) Ezzel mindazáltal csak olly bajra figyelmeztetek, melly minden nagyobbszerű javító rendszabálylyal szoros kapcsolatban szokott járni. Az egyházjavitást első időszakában több erkölcsi rész kiséré, melly a’Plan­­tagenetek napjaiban nem volt ismeretes , és zendületünk, azon nagy ese­mény, melly polgári és vallási szabadságiakat biztositá, eleinte olly go­nosztetteket szült, mellyek a’ Stuartok alatt hallatlanok voltak. Hason­­lag a javitótörvény is, bármilly nagy áldást árasztott egészben a’népre, eleinte szinte okoza némi visszaéléseket, de a’ vesztegetés főbb csator­nája csakugyan bedugó, csakhogy a’ be nem dugottakban annál mélyebb s zavarosb mosta folyam. (Halljuk!) A' parliamentjavitás az egyenes kinevezést eltörlé ugyan, vagy legalább súlyosbító; de a’ rettegtetési rendszernek annál tágabb ösvényt nyitott, még pedig épen olly pillanat­ban, midőn azon ezrekre terjeszték ki a’ választásjogot, kik ellen legna­gyobb sükerrel gyakorolhatni az ijesztgetést. E’ visszaélés ellen rosza­­lás hangzik minden oldalról az egész egyesült királyságból. Néhány at­­elleni ui , mint hallom , csakugyan olly szózatoknak köszöni parliamenti helyet, miket fenyegetések sajtolanak ki, (tetszés a’ ministen padok­éul, roszalas a’ toryk résziről); ha valóban ül olly követ e’házban, úgy inkább óhajtanám, hogy régi szokás szerint történnék most is a’ kép­­viselés, mert ezelőtt nem kellett a’ választónak politikai lélekismeret­­koczkáztatás, vagy családjával együtt száműzetésbe költözés között vá­lasztani. Véleményem szerint minden önkény rész ugyan; de legroszabb az, melly szabadelnüség palástja alá rejtezik. (Harsogó tetszés.) leple­zetlen oligarchia alatt csupán azt szenvedi a’ nép , hogy olly emberek uralkodnak rajta, kiket nem maga valószín; de hol népválasztási rend­szer uralkodik, ott olly növekedő mértékben szenved a’ nemzet, meny­nyiben a’ rettegtetési rendszer emelkedik , ’s ez esetben azon kétszeres baj terheli a’ népet, hogy nem szabadon választott férfiaktól kormányoz­­tatik, ’s hogy mégis mintegy gúnyból félszeg választásra van kénysze­re. A’ ns I. (Worsley) igen jól jegyző meg, miképp az indítvány-támoga­tás által koránsem akarja befolyásától megfosztani a’ gazdagságot, mert ez valóban olly hatalom , melly nyájasan és jogszerüleg alkalmazva min­denkor ragaszkodást és bizalmat sz­il. A’ népvélemény a’gazdagságot er­kölcsi túlnyom­óság fogalmával szokta összekapcsolni, mivel annak bir­tokosa magát ’s gyermekeit legezélszerűbb művelődési eszközökkel képes körny­ezni. A’ gazdag még akkor is folytathatja művelődését, midőn a’ szegény már rég mindennapi kenyériért kénytelen fáradozni; a’ gazdag­­utazással, nyelvtanulással, ’s más tapasztalásokkal bővítheti tudomá­nyit , mig a’ választók nagy tömege minderről lemondani kény­telen , no­ha ismeri s méltánylani tudja becsét. Még a' nép azon legaljabb osztá­lya is, melly még választási joggal sem bir, bármilly kalandos mozgal­minál mindenkor lehetőségig művelt férfi vezérlete alá törekszik gyűlni. ’S igy természetes és kiirthatatlan befolyás fekszik a’ gazdagságban.­­S nem ezen befolyás az, mitől óvakodni kell a’ háznak, hanem a’ vesztegetés, mellynek legroszabb módja a’ rettegtetés. A' földesúr igy szól bérlőjéhez: „Szavazz mellettem, vagy kivetlek telkedről”; a’ vesztegető ellenben csak ezt mondja : „Szavazz mellettem, ’s 20 font sterlinget adok csiz­mára.“ (Kaczaj.) Vesztegetés ellen van törvényünk; de rettegtetés ellen nincs.“ ’S mégis ez utóbbi azon választót eltántorítja gyakran, kit ígéret nem ronthata meg. A’ vesztegetés ezrekbe kerül; de a’ rettegte­tés csupán gyalázatot szül. (Tetszés a’ mínisteri padokrul.) Könnyebben megveti az ember azt, mit soha nem bírt, mint azt, minek birtokát már megszoká. (Halljuk!) E’ szerint a’ rettegtetés legolcsóbb vesztegetési eszköz, ’s legveszélyesb próbára teszi a’ választó böcsületét. Rettegte­­tésre nem hozhatni büntetést, ’s azért lehetlenné kell azt tenni. Ezt csak titkos szavazás eszközölheti. Vannak, kik erkölcsi­ tekintetből kárhoz­tatják e’ rendszabályt; de, ha a’ hazugság sérti az erkölcsiséget, úgy alkalmasint az is sérti azt, ha valaki úgy használja az alkotmányszerű választásjogot, hogy magányos életére nézve minden kényelmetlenséget elkerülhessen. Nem ismerek erkölcstelenebb ’s az angol szilárd lelküle­­tével ellenkezőbb tettet, mint midőn a’ választó épen annak adja szavát kit elmellőztetni óhajt. (Halljuk!) Pedig ez napirenden van most. Titkos szavazásnál lélekismeretesen valaszthatna minden ember, ’s ha tettét utóbb csakugyan tagadná, kérdem, a’ két rész közül, mellyik nagyobb? (Halljuk!) Isten mentsen, hogy bármi alakban ótalmazója legyek a’ha­zugságnak ; de legyünk egyenlően igazságosak szegények ’s gazdagok iránt, ’s ne korholjuk szerfölött a’ szegény választót a’ szemében levő szálka miatt, midőn a’ four szemében hallgat,va nézzük el a’ gerendát. (Halljuk !)A’titkos szavazás tettlegi ellenzési egyre olvaszthatok.Kérdés:há­­boritandja e az a’javitó törvényt, mit a’ kormány ’s átelleni urak vég­sőnek kivannak tekinteni? Én igen jól emlékezem, miszerint a’javitó törvény vitatásakor a’ titkos szavazást föntartott kérdésnek nyilatkozta­tok. (Halljuk!) Nem hallom soha, hogy valaki a’javitótörvény támoga­tása által titkos szavazás ellen küzdésre kötelezte volna magát. A’ javitó törvény csupán a’ nyilványos jóllét előmozdításából származott, ’s e’ te­kintetből legsürgetőbb szükség kívánásáig épségben kívánom azt tartatni. Az 1832iki zendület — mert zendület volt, melly minden más ország­ban véres lett volna — minden józansága mellett is olly nagy izgást ’s ve­szélyeket szült, miknek megújulását valóban nem kívánhatom. Azért kész vagyok nagy sérelmeket eltűrni, mint olly ingerültséget támasztani az országban , mellyel a’ javitó törvény megújítása mulk­atlanul járna. Ezért azonban nem kell gyöngíteni a’javitó törvény hatását, hanem inkább biz­­tosítni teljes és szabad munkálkodását. Nem szabad tűrnünk , hogy va­gyonosak ’s hatalmasok nevezgessék ki alattomban az alsóházi követe­ket, ’s olly rabszolgákká nyomják le alattvalóikat, minek a 14ik szá­zadban is alig léteztek. (Halljuk!) Nem ezért kelt föl 1831ben az egész nemzet egyetlen férfi gyanánt ,’s nem ezért küzdő le az elsánczolt hatalom­gyakorlókat. Közel már azon idő­,, mellyben a’nemzet olly hatalmasul s egyhangúlag kivona­ndja tökéletes végrehajtását a’javító törvénynek, mi­kép annak első megalapítását eszközlé , 's csak a’ titkos szavazás di­vatba hozása után lehetett majd valódinak mondani az angol nép szava­zásjogát. Akkor majd ki fog tűnni, hogy mi nem csupán folytonos vál­toztatás és zajlás előtt egyenlitgettük az utat, hanem a birtokjogot biz­tosítottuk , és szorosabbra hoztuk a’ külön néposztályokat összefűző kö­teléket, ’s mindnyájat általányos szövetségbe egyesitettük a’ parliam­enttel ’s koronával.“ (Nagy tetszés.) Staunton tiz megyében óhajtó eleinte pró­bálhatni a’ titkos szavazást; mivel azonban látó, hogy a‘parliament nem akar félszeg rendszabályokhoz nyúlni, tehát inkább az ismert roszat ve­lé eltűltendőnek, mint ism­eretleneket idézni létre. Utána Russell szála’­ lényegileg oda nyilatkozék, hogy Macaulay velős beszéde sem volt ké­pes őt előbbi meggyőződéséből kiforgatni és a’ titkos szavazás pártolá­sára bírni, melly rendszabály , véleménye szerint, nem­ fér össze az an­gol nép becsületes lelkületével, ’s a’választókat egészen a’közvélemény bírálata fölibe emelné, holott annak parliament, király ’s törvényszékek is egy iránt hódolni tartoznak Angliában. Többi közt még ezeket monda Russell: „Megvallom , mikép a’ rettegtetés szüleményt csakugyan ro­sták; de még sem olly nagy mértékben, mint azt velünk elhitetni akar­nák. (Tetszés a’ tory oldalról.) Véleményem­ szerint a’ titkos szavazás nem orvosolhatná egészen e’ bajt, mert az angol választók nagyobb ré­sze nem tudna tettetésre aljasulni. (tetszés.) A’ számtartó például majd igy szólna a’ bék­éhez: „John Smith, szavaztál az utóbbi választásnál?** — „Igen.“ — Jól van, ’s kiért?“ Hallgatás. Uj kérdés, ujabb hallga*­tás. Számtartó : „Mondd meg becsületesen és őszintén , nemde a* whig jelölt mellett szavaztál ?” ’S fogadom, John Smith igennel fog válaszol­ni , mert őszinte angol lelke nem engedi őt egyebet szólani. Titkos sza­vazás tehát nem irthatja ki a’ rettegtetést. Mondja valaki talán, hogy a’ méltatlan bánásmód ’s boszuvágy majd hallgatásra vagy kevesli őszinte­ségre szoktatandja a’ választókat ? Ez még roszabb lenne , mert akkor

Next