Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-11-14 / 92. szám

Pest, 1840. szombat, nov. 14. 9£dik szám. EOTHLABAT : Magyarország és Erdély (kinevezések; budapesti napló; Nádorunk , fens. látogatása a’ pesti téglavetőben; tolvajcsíny Pesten, gyilkolási m­erény Budán, Heinisch nemzeti színházi karmester-­-, időjárás, nemzeti játékszíni előadások, az „Emlény 44 ismer­tetése ;’s a’t.; almanachtársaság ; adakozások Hunyady Mátyás lovagszobrára, Csató Gergely -­-; agarász társaság ; ’s a’ t.) Ausztria, Ame­rika, Spanyolország (Izabella királyné fogadtatása Madridban; a’ junta leköszönt. Espartero napiparancsa; ’s a’ t.) Anglia (Palmerston sürgönye Ponsonby lordhoz; békeszózat a’ franczia nemzethez; ’s a’ t.) Francziaország (a’ kamrák megnyitva; királyi trónbeszéd ; Soult fölszólitása a’ hadsereghez; strassburgi mozgalmak; elegy; ’s.a’t) Olaszország. Gabonaár. Vasútrészvény. Dunavizállás.— Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir. Fels. a’ N­á­d­a­s­dy Leopold gr. előmozdíttatása által megürült kir. táblai báróságra ifj. A­p­p­o­n­y­i György gr. udvari titok­­nokot méltóztatott legkegy. kinevezni. Budapesti napló: Nádorunk ö cs. kir. fhsége f. hó­rikán ma­gos látogatásával szerencsésbe Miesbach pesti téglavetőjét, mellynek nagyságát csupán ugyanazon ur bécsi téglavetője haladja meg Európá­ban. Az intézet minden részeit gondos figyelemmel vizsgálván meg őfen­sége , legm­agosb elégültét kegyeskedék a’ tulajdonosnak kifejezni. — E’ napokban Budán a’ várban egy 18 éves deli lyánykát a’ szakácsnő né­mi rövid villongás után megtámadván, torkán két sebet ejtett’s néhány baltaütéssel földre tem­té a’ szerencsétlent. A’tettes börtönben ül, sze­rencsétlen áldozatja pedig sir szélin szenved, ’s tökéletes fölgyógyulá­sához nem sok a’ remény. — A’ vásár valamint ritkán , úgy most sem ma­radt gazcsíny nélkül, mi egyébiránt rendesen minden nagyobb városban olly megszokott dolog, hogy legnagyobb vigyázattal sem előzhetni meg tökéletesen hasonló eseteket. E’ legközelebbi napokban egy külvárosi szegény szabó, ki takarékosság által némi kis készpénzre és öltönyökre ten szert, belvárosba jöttekor két egyszerű öltözetű idegennel találko­­zék. A’ két férfi szóba bocsátkozott vele ’s tudakozá : nem lenne é szives őket valahová utasitni, hol némelly kész öltönyöket jutalmasan vásárol­hatnának. A­ szabó természetesen azonnal tulajdon áruit ajánlá és szál­lására vezeté az idegeneket, kik 25 per forintig vásárlottak nála, és tar­tozásukat azonnal készpénzzel fizették ki, m­elly alkalomkor tetemes pénzmennyiséget vettek észre egy asztalttokban. Kérdék továbbá : hol kapnának olcsó szállást vásár alatt, mire a’ szabó egyik szobáját ajánlá nekik; az alku megkötteték, este jól falatoztak gazdájokkal az idegenek, ’s alvásra távoztukkor kérék őt, ne nyugtalankodjék, hátán éjjel valami zajt találna hallani, mert áruikat minden pillanatban várják; előbb mind­­azáltal egy 5­0gő forintos bankjegyet váltottak, hogy lássák, vájjon he­lyén van e még a’ gazda pénze. Reggel szomorúságra viradt föl a’ sze­gény szabó , mert 400 forintját ’s több öltönyét magokkal vivék megszö­kött vendégei. — Nemzeti színházunkat f. hó­zikén sajnos csapás érte; Heinisch József karmester ugyanis hosszas betegség után meghalt. A’ korán elhunyt számos érdemet s­z­e­r­z­e magának színházunk körül, ő ugyanis már Kassán ’s Budán igazgatá a’ magyar színházi zenészkart, ’s igen jól tudott bánni a’ kezdőkkel. A’ pesti színház megnyitásakor is so­kat fáradozott illő zenészkar előállításán, ’s az első dalművek szerencsés sikerű betanítását szinte neki köszönhetni. Szerénysége olly példás volt, hogy a’ színi világ szenvedélytengerén is nyugottan hajózhatott, ’s csak barátokat szerze magának. Temetése igen fényes volt,­­s a’ német szín­háztól is számos zenész és színész volt jelen az elhunytnak utolsó meg­tiszteltetésin. Udvarán beszentelés után Erkel igazgatása alatt a’ nem­zeti színház tagjai gyászdalt éneklettek koporsója körül. — A’beállott sokadalomra igen kedvező az időjárás, múlt héten gyakori volt ugyan az esőzés, de most kellemes jobbadán tiszta őszi napoknak örvend a’ közön­ség. A’ vásár sikerérül még semmi bizonyost nem mondhatni, ámbár do­loghoz értők állítása szerint középszerű sikert is alig reménylhezni, mi­vel a’ még mindeddig egészen le nem csöndesült politikai forrongások ’s mozgalmak nem igen alkalmasak kétes nyerészkedésre kitűnő kedvet ébreszteni. — Nemzeti színpadunkon f.­hó Bikán „Fekete asszony“ ada­lék , a’ fordított bohózatok közt ez kétségkül a’ legjobbik ,­­s mindeddig folyvást mulattatja a’ közönséget, mit nagy részint Szerdahelyi és Szent­­pétery szeszélydús játékának is tulajdoníthatni. Mikén először bérszü­nettel Fáncsy rendező jutalmára „Az őrült gyermeke“ , dráma 5 felv., Soulié után ford. Nagy Elek ; e’ dráma szerencsés hatással fordult meg színpadunkon , mit Lendvayné (őrültnő) megható játéka nagy mérték­ben emelt ; Mikán „Zsigm­ond király álma“ ; 9ikén „Kakas és Hektor“ ; 1 likén „Marino Faliero“; 1 likén„Micbán családja“ Szigligetitől; 12i­­kén „ Antony.“Lendvay e’ napokban Pestre érkezik, ’s néhány vendég­szerepet adand ; Győrben mulatása alatt köztetszést és számos buzdító kitüntetést nyert, melly bizonyosan még buzgóbb haladásra lelkesitendi őt azon szép pályán, mellyen már olly kedvező helyet tart elfoglalva. F. hó 21kén, szombaton, Szentpétery Zsigmond jutalmára először fog adat­ni bérszünettel „Rózsa“, a’magyar tudós társaság által 1.évben első ju­talommal koszorúzott eredeti vígjáték 3 felv., Szigligetitől ; e’ vígjáték már megjelent az Akadémia költségin, ’s olly kedvező színpadi hatást ígér, minőnek ritkán örvendhető még eddig más vígjátékunk ; a’ Figyel­­mezö shakspearei erőteljes alakokhoz hasonlítja e’színmű embereit,’s tán ez ítélet minden más ajánlatot fölösleggé teszen.—Megjelent Heckenast pesti könyvárus költségin, ’s díszes habselyem kötésben arany vágattal 4 pgö­­rton kapható : „Emlény“, szerkeszté Garay János. A’ könyvet 5 aczélmetszés díszesíti, mellyek legbecsesbike kétségkül Eötvös József b. arczképe Barabás rajza és Mahlknecht metszése szerint; a’ „Karthau­zi“ lelkes fiatal írója igen jól van találva, ’s ez arczkép választása, vala­mint az egész könyv csinossága, böcsületére válik a’ kiadó ízlésének; a’ vikkép szinte eredeti, rajzolá Barabás,metszé Mayer K. Nü­rnbergben, ’s tárgya „Dandár és Izidora“ Jósika Abafiából ; az ártatlan lyánka ere­­dei forrásban fürdik , midőn a’vad Dandár megragadja ’s magával hur­­czolja; a’kép élethű’s megható. A’többi 3 kép angol metszés, nem er­­detileg a’zsebkönyvhez készült ugyan ; de ez beesőket nem igen csök­kentheti, mert csupán akkor lehetne jogszerűn mind eredeti képeket kö­vetelni , ha hazánkban azon fokon állna már az aczélmetszési művészet, hogy mind azt itt honn lehetne készíttetni ; igy azonban a’drága pénzt külföldre kell küldeni, a’ képek után rendkívül sokáig várakozni 's végre aztán még nem is olly jók néha, mint az angol utánnyomatok , miket har­mad- ’s negyedrésznyi áron szerezhetni meg néhány héti, legfölebb egy két hónapi idő alatt. Literatúrai tartalma e’zsebkönyvnek Garay ismert jó ízlését ’s tapintatát tanúsítja, ’s mivel részletesb bírálatba nem bocsát­kozhatunk, elég legyen megemlíteni, hogy Jósika’s Kúthy novellái és Kovács Pál vigjátéka méltán legjobbak mellé Boroztathatok, miket eddig e’nemben írtak; költészeti darabok iróji közül leginkább Erdélyi, Garay, Pap Endre és Vachott Sándor említendők. — Bauer Markussohn Herman, a’ szegedi izraelita közönség jegyzője „Héber-Magyar“, „Ma­gyar-Héber“, és „Német-Héber’s Magyar“ zsebszótárt készül kiadni 3 kötetben ; a’ nyomatást azonnal megkezdendi, mihelyt az aláírások né­mileg biztositandják a’ költségeket. E’ korszerű vállalatnak őszintén szerencsét kívánhatni. Bloch Móricz , a’ „Héber-Magyar“ biblia fordí­tója szinte szótáron dolgozik. N. I.­­) (Almanachtársaság.) Az almanach első évi kötete megjelenvén, a’ második kötetre nézve teendő rendelkezések végett f. hó 1zikén (azaz kedden) délelőtti tiz órakor a’ magyar tud. társaság termében közgyűlés fog tartatni, mellyre minden t. részvényes hivatalos. Az igazgató vá­lasztmány meghagytából, Pesten, nov. 14 ikén. Nagy Ignácz jegyző. — B. Komlós , őszutó­nkén. E’ lapok t. ez. olvasóji emlékezni fognak , mi­szerint én ama’becsület-érdeklő vádrebesgetésnek, mintha n. sz. miklósi Nákó János tb. ur’s rendes meghatalmazottja b.komlósi intézkedésinek leírása a’ múlt évi Hírnök 20. ’s Jelenkor 21. számában tőlem eredett volna , ugyanazon évi julius 3-ai fölszólaltomban (l. a’Jelenkor 47. sz.) határzottan ellene nyi­latkozván, én nevem de főleg az elámított közönség iránti tartozásom tekin­tetéből himeretlenül érintettem azt is , hogy a’ szóban forgó czikkely nagyré­­szint hamis adatokon épülvén , érdemméltatás czimét nem érdemli ’s ezt utób­bi kérdés-támadás esetén nyomban kész leszek be is bizonyítani. ’S úgy lát­­szott, az ellenfél nem vala bátor e’számadást követelni, minélfogva én az is­mert szemtelenségek dagályát már okulva lohadni’s igy korábbi állításomat hallgatagsággal igazoltatni hittem : midőn némelly , fájdalom! a’nyilványos­­ság elől K*** J*** betüjegy alá rejtezett hívatlan ügyvédkedő — kit kérdéses fölszólaltam olly kevéssé érdekelt, mint igen Nákó János ur meghatalma­zottját, kire az tartalma egész súlyával közvetlenül’s méltán irányozva volt — a’ folyó évi Hasznos Mulatságok 47. száma alatt „Egy pár szó Bánát-Kom­­lósról 44 czimü értekezésében a’ b. komlósi határban épített ’s állitólag ,,a’ ho­ni kereskedést emelve , annak fejlesztetésére hazánkat a’külvilággal is (? !) kapcsolatba és összeköttetésbe juttató­ sör-és pálinkaház­ üdvös hatásai ’s Ná­­kó János úr egyéb érdemei elősorozásának örve alatt, előbb felhozott ellen­nyilatkozásom visszatorlásául, a’ tárgyat ismét szőnyegre keritvén , egyene­sen erkölcsi személyemet támadja­ meg , ’s miután nevem ’s becsületem kaján­­sággal bélyegzé , több gúnyepés kifakadás , alaptalan gyanúsítás ’s marezoni csipdezés közt oda nyilatkozik , miszerint ,,ő meg van győződve , a’ mit hite­les (?) tudósítás után tud , hogy én nem önkint ’s magamtól, de ollyanok kísér­­tésire és szemtelen késztetésire tettem (ellennyilványitásomat) függő állá­somnál fogva is , kik az itten történendő (sic !) dolgokba nem az ügy mivolta’ tekintetéből, de csak személyességből is határtalan szenvedéllyel szeretnek gáncsoskodni.“— Én pedig, hogy névtelennek — ki ez ügy­védésben is nem közvetlen szemtanuságból, de csak úgy mondott hiteles tudósításokból indult­­ki — megmutassam, mennyire csalatkozott, ha lelki tehetségem legkisebb ré­szét nemtelen czélokra eszközül megnyerhetni vélte — mig vele a’tollviadal fatalis mezején találkozhatom , mig megtudhatom , ha bir­t eléggé tisztes mi­­nemű­séggel keztyű­m fölemelésére—mert álarcz alatt a’ szentek szentje is fer­­tőztethető — neve becsületessége alatt szólitom­ fel őt, ama’ gúnyosan érdek­lett személyeknek, kiknek kísértésire és szemtelen késztetésire ellennyilat­­kozásomat eredetinek állítja, fölfedezésére ’s becstelenitő vádjai határzottabb alakban igazlásául, leplezetlen sorompóba lépésre; ellenkező, vagy mi az ügyre nézve valódi veszteség volna , viszszalépési esetre kénytelen leszek őt gyáva becsülettapodókint a’ közönség méltó megvetésének általadni. Fidici­nus János. (Adakozások HUNYADY MÁT­Y­ÁS lovagszobrára. Folytatása.) Gyűjtő: Bárány Ágoston­­biró ur: Szülő Sándor írnok 1 f., Geremiás Kris­tóf 50 kr., Weisz József számtartó 7 f. 30 kr., Bersneider János számtartó 2 f. 30 kr., ernesztházi község 5 f., kistoráki, g. n. templom 3 f. 20 kr., Opzian Zsigmond lelkész 50 kr., Bugarin György 50 kr., Kleiszner János jegyző 50 kr., *) *) Nyilatkozat. Miután a’t. közönség’ nagy része előtt ismeretes , hogy a’ „J­e­l­e­n­k­o­r Budapesti naplója44 számára a’játékszíni mutat­­ványokról rendesen én szoktam írni, tehát, minden támadható félreér­tés vagy dalmagyarázat elkerüléséül, szükségesnek látom nyilványí­­tani , miszerint a’ „J­elenkor 44 90dik számában a’ november 3ki játékszini előadásról, t. i. „Ludas Matyi44 bohózatról, sem a’ szer­kesztő tulajdonos, ki od­. 27kétül november 8dikaig itthon sem valt, sem én nem írtam és azon este színházban sem voltam. Pest, novem­ber l0ikén 1840. Nagy Ignácz.

Next