Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-06 / 2. szám
toltak a’ házakba, de szerencsére az áldozatul szánt becsületes polgárok nem voltak hon; sőt még az egyházakban is osztogatták a’ gyilokszúrást. A’ hatóság kilencz napig összetett kézzel nézte e’ gyalázatos jelenetet, melly iszonyatosb volt, mint azon kegyetlenség, mellyet Gomez zsiványcsapatja követett el Cordovában. Hogy tökéletessé tegyük Spanyolország jelen állapotjának rajzát, hir fordításban közöljük egy andalusiai kis városnak, nyomtatásban megjelent, és szétoszlatott felszólítását. Jelszava ez: Szabadság, haladás, nyilvánosság. „Alulírtak meghiják az alkotvány és nemzeti függetlenség barátit, hogy holnap délután jelenjenek meg az ezelőtti Homokos szerzetféle kolostorban egy meghatalmazottnak választása végett, ki a’többi kerület meghatalmazottival az ügyviselő-kamra és tanács számára kijelölteket terjesszen elő. A’ tartományt erőteli férfiaknak kell képviselni, kiknek vas karja, minden, közjólét ellen emelkedő akadályt legyőzzön. Követinknek le kell küzdeniük a’ gyalázatos javellani pártot, melly a’ korona szabaditékira támaszkodva, minden javítás útjába érez kőfalat rak, és melly a’ hazát, és Izabella trónját meg akarja alacsonyitani. Ha amaz ördögi czimborapárt a’ nemzetet újra romlásra akarná vinni, el fogja érni a’ boszuló kéz. Hamuvá kell azt változtatni és hamvait szélnek bocsátni. (Választási események. Kolostori jószágok elkoboztatása). Madrid, dec. 12. A’ főváros több társasági körében azon véleményben vannak, miszerint Espartero nem volna idegen katonai rettentősdi rendszert venni foganatba némelly lap elnémítására, de a’ politikai főnök és a’ főkapitány igen ellene van. Mióta segédei összeütközésbe jöttek a’ szerkesztőkkel, azóta nem is olvas újságot. Némellyek szerint ugyan ezt orvosa tanácsábul teszi, mások szerint pedig, mivel nem olvashatja a’ legnagyobb elégületlenség nélkül, mit a’ lapok a’ földlengősdi választó férfiak előmenetérül beszélnek. A’ választásoknál sem mérsékleliség, sem törvényszerűség nem uralkodik; néhol fenyegetőztek a’mérsékpárti választók ellen, kiknek személyök utalmazása végett fegyverbe kelle öltözniük. Midőn Espartero azt olvasá, haragosan kijelenté, hogy illy kicsapongásokat tovább nem fog tűrni. Könnyű gondolni, hogy az elmék ilyes ingerültsége mellett, Esparterónak nem igen sok kedve van a’ hadsereg számát kevesilni. Talán épen ezért küld néhány osztályt a’ legnagyobb sietséggel a’ portugál határokra, hogy a’ hadsereg szükségeslétét elhitesse. Madridban Izabellino név alatt titkos társaság keletkezett, melly a’ mérsékpártiak megbuktatását a’ választásoknál tűzte ki czélul magának. — Pénzkeríthetés végett a’ miniszterség még a’ szentségeket sem kíméli; a’ I. Felipe de Real egyházat és kolostort le akarják rontani, mint szinte a’ hires Carmel egyházat is , melly emberi emlékezetet haladó idő óta nagy tiszteletben áll. (Harczfenyegetés Portugália ellen.) Madrid, dec. 14-ikén: „Espartero igen komoly hangú végnyilatkozványt intéze a’ lissaboni kormányhoz a’Duero folyamom hajózhatás ügyében; a’ portugál kormánynak ugyanis csak 25 napnyi gondolkozás-időt engede, ’s ha e’határidő siker nélkül múlik el, és Spanyolország kivánati nem lesznek kielégítve, úgy tüstint 60 ezer harózos fog a’ portugál határok felé indulni. Ennyire azonban bajosan fog a’ dolog kerülhetni, mert Anglia bizonyosan közbenjárulását fogja ajánlani, mit mind a’ két rész hálával fogadand el. A’ mérsékpártiak semmi részt nem vesznek a’ követválasztásokban; a’ harezot tehát csak a’ föllengősdiek két felekezete folytatja. A’ győzelem bizonyosan azon párt részire fog nyilatkozni, melly legtartósabban maradand hareztéren. Tegnapelőtt parancsot külde a’kormány a’baszk tartományokba, a’ még ott létező szerzetes házak eltörlesztésére. A’ szerzeteseket eddig is csupán azért tűrék el azon tartományokban, mivel az ottani tartományi küldöttség a’ bergarai szerződés után megtarthatásukért folyamodott. Alcala polg. hatóságelnök az azpeitiai tartományi küldöttséget határzott nyilatkozásra szólitá föl, hogy megismeri ő őt hivatalában ; a’ nyilatkozat után majd tudni fogván, mit kelljen tennie. Monterron tábornok erre azt válaszola, hogy a’ tartományi küldöttség azonnal megismerendi őt hivatalviselésiben, mihelyt a’ katonai hatóság Comba főkapitány vezérletére leend bízatva. — Anglia(Tory-zajgás a’ francziák ellen. Elegy.) London, dec. 2 ükén: „John Bull tory szellemű vasárnapi lap következőleg nyilatkozik a’ francziák ellen: „Véleményünk szerint Francziaországgal rövid idő múlva háborúnk leend.A’franczia zendülők, megvetett állapotoknál fogva, ’s megtámadtatva egész Németország, Anglia ’s talán Russzia által, természetesen nem fognak ellenszegülhetni; ámde ők mégis ellenkezőt merészek hinni. Igen kívánatos ennélfogva rájok ’s Európára nézve, őket ez önhittségök iránt fölvilágosítani. Egy szót tehát a’kamra Jaubertjeihez ! Ha a’szövetséges hatalmak még egyszer fölszólittatnak’s kényszerülnek Parist elfoglalni, mikép az 1814 ’s 1815ben történt, akkor többé kegyelmet a ’ propaganda nem reményihez, hanem kemény büntetésnek kell bekövetkezni, melly semmi esetre nem fog elmaradni. Paris fölgyujtatása vagy elfoglaltatása több évre idegen hadsereg által jogszerű és illő büntetés lenne a’ háborús párt vétkeiért. Ezenkúl még igen nagy kérdés : váljon nem tanácsos é Francziaországot a’ szövetséges hatalmak közt fölosztani, mikép az Lengyelországgal történt, hogy Európának ez ostora örökre letörtessék Európa földabroszáról. Francziaország feneketlen örvény szélén áll!“ — John Bull e’ mulatságos szavai kaczajnál egyéb hatást alig fognak gerjeszthetni, ’s megjegyzést érdemel valóban , hogy igy maga a’ gondviselés is megzavarja az illy túlzó apostolkodók eszét, mert épen az illy szerfölötti buzgókodással eszközük ki az ellenkező ügy biztos diadalát, mig más mérsékeltebb utón talán darab időig a’közvéleménynyel’s korszellemmel daczolhatnának. — Altwood Tamás, a’ birminghami egyesület egykori főnöke, a’ sok gáncs közepett is folyvást indulatosan oltalmazza Palmerston politikáját, mivel az, véleménye szerint, Konstantinápolytól és dardanelláktól a’ moszkát, Spanyolországot pedig a’ francziák kezeitől eltávolitá, a’ zendületi mozgalmakat Indiában lecsöndesité, Egyiptus, Syria, Perzsia, és Afghanistan határi közt Anglia becsületét ’s érdekeit fontatta, ’s most a’ klimai sötétséget is eloszlatni törekszik. Napier és Stopford hajóvezérek közt meghasonlás történt, melly könnyen haditörvényszékekbe juthat.—Albert hy olly annyira kedveli a’ vadászatot, hogy a’királyné gyakran búsan is kénytelen őt nélkülözni.“ — (Folytonos chartistái mozgalmak. Elegy.) A’ chartista mozgalmak több helyen még most is nyugtalanítók, leginkább pedig a’ walesi tartományban; valódi veszélylyel azonban még nem fenyegetnek. Northamptoni gyűlésükben, Northampton marg. szerencsekivánó föliratot inditványzott a’ királynéhoz intéztetni szerencsés szülése miatt. Erre Harrison, mint fő szóvivője az ott jelen volt chartistáknak, módositványul ajánló, hogy a’ királynét azon föliratban kérni kellene, miszerint a’ mindenható iránti hálából Frost Williams, Jones és egyéb chartistáknak bocsásson meg. Harrison tagadó Nearthampton azon állítását, miszerint az örökös királyság sok áldással borította el a’ britt birodalmat, mivel a’ normanni mészáros (hóditó Vilmos) óta a’ szörnyetegig (Vilik Heinrikig), kitől Russell családja fényt és vagyont nyert, mindenkor véres polgárharczok dúlák az országot, és többnyire csak a’ főnemesség érdekeiben. Ezután gúnyos szavakkal roszalá a’ királyné félj választását, ’s végre a’ kézműveseket nevezé azoknak, kik tulajdonkép a’ népet képezik, mig az alsó ’s felsőház ezeket csak törvényen kívül álló pórnépnek szereti tekinteni, ’s mind szellemi mind anyagi tekintetben lehetőségig nyomja.Utána Rawson nevű, chartista szóla, ki többi közt kiszámító, hogy a’ királyné koronáztatása 9 millió font sterlingbe került, ’s ki hinné, hogy voltak, kik e’ képtelenségnek hitelt adtak! Másnap azonban hírlap utján jelenté e’ nevezetes szónok, hogy nem 9 milliót, hanem csak 9 ezer font sterlinget kíván tegnapi szavaiból értetni. Egyébiránt az ajánlott módositványt nagy többséggel mellőzé el a’ gyűlés, Northampton marg. fölirásjavaslatát pedig változtatás nélkül elfogadta. Az angolok többségét leginkább azon körülmény boszantja e’ túlzásoknál, miszerint mind e’ dolgozók fejében franczia egyenlöségi eszmék kezdnek honosulni, miket minden gyűlésen érthetőbben fejtenek ki. Newportban, mint hírlik, erőszakos összeütközés történt a’ chartisták és rendőrség közt; Jaellyröl azonban még semmi hivatalos tudósítás nem érkezett Londonba. — A’ királyné naponkint folytatja már sétakocsizásit Albert Eggel Hyde-parkban, ’s igen szereti ott a’ korcsolyázókat nézni, kik közzül azonban néhány már éltét veszté a’ jégbeszakadás által. A föls. még igen halvány.. . A’ hivatalos lap kir. rendeletet közöl, melly szerint mind azon hajóparancsnok és hadnagyok, kik a’ szyriai hadjárásban részesültek, 41 idősb tengerész-kadéttal együtt, egy rangfokkal magasbra léptetnek, azoknak elsőségi jog engedtetvén, kik az acrei ostromban részesültek. — A’ tengerész ministerség egy hadihajót építtetni parancsolt, Archimed-csavarral, két erőműre, mellyek mindegyike 200 ló erejű. — Izlandban igen élénkül szaporittatja a’ kormány a’ sorezredeket. — A’ Spectator egy a’ keleti viszonyokkal igen ismerős és hiteles jellemű kereskedő levelét közli, melly szerint Szyria a’ porta számára történt meghódítás által semmit nem nyerend, sőt többet fog majd a’számos basa zsarnokságitól szenvedni, mint eddig Ibrahimtól. Egyiptumi kormányzat alatt csupán az összeiratási rendszer nyomá Szyriát; ellenben M. Ali biztosságot szerze Szyriának, ’s olly jó igazságszolgáltatást, melly a’ keleti szokásoknak tökéletesen megfelelt, a’kereskedést pedig korábbi elhanyaglott állapotához képest tízszeresen fölemelé. Szyriában, ’s általányosan egész török birodalomban, nem annyira uj törvényekre, hanem inkább az emberek tökéletes megváltozására van szükség, mit a’ porta kormányátul nem igen várhatni. (Legújabb torzképek.) B. H. utánozhatatlan Ügyességű torzfestész legközelebb következő érdekes rajzokat készíte: egy képen Thiers mint don Quixotte bátran vágtat Rosinante lován szélmalom ellen, mellynek szárnyain, a’négy hatalom nevei olvashatók, közepét pedig Palmerston feje képezi, ki gúnyos tekintettel hunyorog a’ szomorú alakú lovagra, ki mögött a’ nagy barkóju Sancho Panza iszonyodva léptet szamara hátán, és szinte visszahökken ura bátorsága miatt. Kik képen Palmerston kandi-képszekrénybe nézeti John Bullt, mellyben Szyria és Khina határi közt nagy tetteket lát elkövettetni az angol hajóhadak által, ’s mig a’szegény John Bull kandián bámul a’ szekrénybe, O’ Connell ügyesen kicseni zsebéből kendőjét, a’ mellyre „Izland“ van hímezve; ezalatt Melbourne és Normanby egy hölgy után látszanak lépdelni, kinek csak hátrésze látható. 4-iken a’ mostani izlandi alkirály, Fortescue L, koldusalakban lép föl, Morpeth 1. mint gyermek követi őt, ’s nagy alázattal billegteti ’s fija egy ház előtt az úgynevezett uniosípot, mig O’Connell ezt kiáltja le neki az ablakból: „Jó ember, menjen kend más ajtó elibe, itt nincs kendre szükség.“ Itt a’ as lord nyilatkozatára történik ezélzás, mellyel az uniófölbontást ellenzé, ’s O’Connell azon szavaira, mikkel őt hivatalvesztésre fenyegeté juttatni. — Franciaország. (Napoleon koporsóját folyvást számtalan nép látogatja. Elegy.) Paris, dec. 23 ikán: „Napoleon koporsójához a’ rokkantak sz. egyházába folyvást roppant tömegekben tódul a’ nép, ’s az áhitattal párosult határtalan tisztelet naponkint növekedni látszik a’ legnagyobb franczia hős iránt, kinek csillagával együtt Francziaország dicsfénye is eltünt.Dec. 21 ’s 22ikén olly nagyszámmal seregle a’ koporsóhoz a’ nép, hogy 15 ezer ember, ámbár belépti jegyet bírt, viszszatérni vala kénytelen , anélkül, hogy a’ sz. egyházba juthatott volna. Ez említett két napon 200 ezernél több ember fordult meg a’ koporsó mellett. — Capelle (Laffarge) Mária ellen kimondott esküttszéki ítéletet a’ fölebbviteli törvényszék helybenhagyó ’s most csak azt reményük még , hogy a’király kegyelme a’ pellengérre állíttatás alól föl fogja őt menteni. A’ gyémánt-rablás miatti port megszüntetik, mivel a’ férjgyilkolásra kimondott büntetés olyan, hogy becstelen, többet nem is szavazhatott a’ törvényszék. Darmes vallomásiból, hir szerint, kiviláglik, hogy 20 emberbül álló társasághoz tartozik, kik gyilkolásra kötelezők magokat; közülök ketten már foglyok. Darmes csak a’ merény reggelén tudó meg, hogy a’ tett végrehajtására szánt