Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-06 / 2. szám

toltak a’ házakba, de szerencsére az áldozatul szánt becsületes polgárok nem voltak hon; sőt még az egyházakban is osztogatták a’ gyilokszúrást. A’ ha­tóság kilencz napig összetett kézzel nézte e’ gyalázatos jelenetet, melly iszo­­nyatosb volt, mint azon kegyetlenség, mellyet Gomez zsiványcsapatja követett el Cordovában. Hogy tökéletessé tegyük Spanyolország jelen állap­otjának raj­zát, hir fordításban közöljük egy andalusiai kis városnak, nyomtatásban meg­jelent, és szétoszlatott felszólítását. Jelszava ez: Szabadság, haladás, nyil­­ván­osság. „Alulírtak meghiják az alkotvány és nemzeti függetlenség bará­tit, hogy holnap délután jelenjenek meg az ezelőtti Homokos szerzetféle kolostorban egy meghatalmazottnak választása végett, ki a’többi kerület meg­hatalmazottival az ügyviselő-kamra és tanács számára kijelölteket terjesszen elő. A’ tartományt erőteli férfiaknak kell képviselni, kiknek vas karja, min­den, közjólét ellen emelkedő akadályt legyőzzön. Követinknek le kell küzde­niük a’ gyalázatos javellani pártot, melly a’ korona szabaditékira támaszkod­va, minden javítás útjába érez kőfalat rak, és melly a’ hazát, és Izabella trónját meg akarja alacsonyitani. Ha amaz ördögi czimborapárt a’ nemzetet újra romlásra­ akarná vinni, el fogja érni a’ boszuló kéz. Hamuvá kell azt változtatni és hamvait szélnek bocsátni. (Választási események. Kolostori jószágok elkoboztatása). Madrid, dec. 12. A’ főváros több társasági körében azon véleményben vannak, miszerint Espartero nem volna idegen katonai rettentősdi rendszert venni foganatba né­­melly lap elnémítására, de a’ politikai főnök és a’ főkapitány igen ellene van. Mióta segédei összeütközésbe jöttek a’ szerkesztőkkel, azóta nem is olvas új­ságot. Némellyek szerint ugyan ezt orvosa tanácsábul teszi, mások szerint pedig, mivel nem olvashatja a’ legnagyobb elégületlenség nélkül, mit a’ lapok a’ föld­lengősdi választó férfiak előmenetérü­l beszélnek. A’ választásoknál sem mér­­sékleliség, sem törvényszerűség nem uralkodik; néhol fenyegetőztek a’mér­­sékpárti választók ellen, kiknek személyök utalmazása végett fegyverbe kelle öltözniük. Midőn Espartero azt olvasá, haragosan kijelenté, hogy illy ki­csapongásokat tovább nem fog tűrni. Könnyű gondolni, hogy az elmék i­lyes ingerültsége mellett, Esparterónak nem igen sok kedve van a’ hadsereg számát kevesilni. Talán épen ezért küld néhány osztályt a’ legnagyobb sietséggel a’ portugál határokra, hogy a’ hadsereg szükségeslétét elhitesse. Madridban Izabellino név alatt titkos társaság keletkezett, melly a’ mérsékpártiak meg­buktatását a’ választásoknál tűzte ki czélul magának. — Pénzkeríthetés vé­gett a’ miniszterség még a’ szentségeket sem kíméli; a’ I. Felipe de Real egyházat és kolostort le akarják rontani, mint szinte a’ hires Carmel egy­házat is , melly emberi emlékezetet haladó idő óta nagy tiszteletben áll. (Harczfenyegetés Portugália ellen.) Madrid, dec. 14-ikén: „Espartero igen komoly hangú végnyilatkozványt intéze a’ lissaboni kormányhoz a’Due­ro folyamom hajózhatás ügyében; a’ portugál kormánynak ugyanis csak 2­5 napnyi gondolkozás-időt engede, ’s ha e’határidő siker nélkül múlik el, és Spanyolország kivánati nem lesznek kielégítve, úgy tüstint 60 ezer harózos fog a’ portugál határok felé indulni. Ennyire azonban bajosan fog a’ dolog kerülhetni, mert Anglia bizonyosan közbenj­árulását fogja ajánlani, mit mind a’ két rész hálával fogadand el. A’ mérsékpártiak semmi részt nem vesznek a’ követválasztásokban; a’ harezot tehát csak a’ föllengősdiek két felekezete folytatja. A’ győzelem bizonyosan azon párt részire fog nyilatkozni, melly legtartósabban maradand hareztéren. Tegnapelőtt parancsot külde a’kormány a’baszk tartományokba, a’ még ott létező szerzetes házak eltörlesztésére. A’ szerzeteseket eddig is csupán azért tűrék el azon tartományokban, mivel az ottani tartományi küldöttség a’ bergarai szerződés után megtarthatásukért fo­lyamodott. Alcala polg. hatóságelnök az azpeitiai tartományi küldöttséget ha­tárzott nyilatkozásra szólitá föl, hogy megismeri ő őt hivatalában ; a’ nyilat­kozat után majd tudni fogván, mit kelljen tennie. Monterron tábornok erre azt válaszola, hogy a’ tartományi küldöttség azonnal megismerendi őt hivatal­viselésiben, mihelyt a’ katonai hatóság Com­ba főkapitány vezérletére leend bízatva. — Angli­a­(Tory-zajgás a’ francziák ellen. Elegy.) London, dec. 2 ükén: „John Bull tory szellemű vasárnapi lap következőleg nyilatkozik a’ francziák ellen: „Véleményünk szerint Francziaországgal rövid idő múlva háborúnk leend.A’fran­­czia zendü­lők, megvetett állapotoknál fogva, ’s megtámadtatva egész Németor­szág, Anglia ’s talán Russzia által, természetesen nem fognak ellenszegülhetni; ámde ők mégis ellenkezőt merészek hinni. Igen kívánatos ennélfogva rájok ’s Eu­rópára nézve, őket ez önhittségök iránt fölvilágosítani. Egy szót tehát a’kamra Jaubertjeihez ! Ha a’szövetséges hatalmak még egyszer fölszólittatnak’s kény­szerülnek Parist elfoglalni, mikép az 1814 ’s 1815ben történt, akkor többé kegyelmet a ’ propaganda nem reményihez, hanem kemény büntetésnek kell bekövetkezni, melly semmi esetre nem fog elmaradni. Paris fölgyujtatása vagy elfoglaltatása több évre idegen hadsereg által jogszerű és illő bünte­tés lenne a’ háborús párt vétkeiért. Ezenkúl még igen nagy kérdés : váljon nem tanácsos é Francziaországot a’ szövetséges hatalmak közt fölosztani, mikép az Lengyelországgal történt, hogy Európának ez ostora örökre letörtessék Eu­rópa földabroszáról. Francziaország feneketlen örvény szélén áll!“ — John Bull e’ mulatságos szavai kaczajnál egyéb hatást alig fognak gerjeszthetni, ’s megjegyzést érdemel valóban , hogy igy maga a’ gondviselés is megzavarja az illy túlzó apostolkodók eszét, mert épen az illy szerfölötti buzgókodás­sal eszközük ki az ellenkező ügy biztos diadalát, mig más mérsékeltebb utón talán darab időig a’közvéleménynyel’s korszellemmel daczolhatnának. — Altwood Tamás, a’ birminghami egyesület egykori főnöke, a’ sok gáncs kö­zepett is folyvást indulatosan oltalmazza Palmerston politikáját, mivel az, vé­leménye szerint, Konstantinápolytól és dardanelláktól a’ moszkát, Spanyol­­országot pedig a’ francziák kezeitől eltávolitá, a’ zendületi mozgalmakat In­diában lecsöndesité, Egyiptus, Syria, Perzsia, és Afghanistan határi közt An­glia becsületét ’s érdekeit fontatta, ’s most a’ klim­ai sötétséget is eloszlatni törekszik. Napier és Stopford hajóvezérek közt meghasonlás történt, melly könnyen haditörvényszék­ek­be juthat.—Albert hy olly annyira kedveli a’ va­dászatot, hogy a’királyné gyakran búsan is kénytelen őt nélkülözni.“ — (Folytonos chartistái mozgalmak. Elegy.) A’ chartista mozgalmak több helyen még most is nyugtalanítók, leginkább pedig a’ walesi tartományban; valódi veszélylyel azonban még nem fenyegetnek. Northamptoni gyűlésükben, Northampton marg. szerencsekivánó föliratot inditványzott a’ királynéhoz in­­téztetni szerencsés szülése miatt. Erre Harrison, mint fő szóvivője az ott je­len volt chartistáknak, módositványul ajánló, hogy a’ királynét azon fölirat­ban kérni kellene, miszerint a’ mindenható iránti hálából Frost Williams, Jo­nes és egyéb chartistáknak bocsásson meg. Harrison tagadó Nearthampton azon állítását, miszerint az örökös királyság sok áldással borította el a’ britt birodalmat, mivel a’ normanni mészáros (hóditó Vilmos) óta a’ szörnyetegig (Vil­ik Heinrikig), kitől Russell családja fényt és vagyont nyert, mindenkor véres polgárharczok dúlák az országot, és többnyire csak a’ főnemesség érde­keiben. Ezután gúnyos szavakkal roszalá a’ királyné félj választását, ’s végre a’ kézműveseket nevezé azoknak, kik tulajdonkép a’ népet képezik, mig az alsó ’s felsőház ezeket csak törvényen kívül álló pórnépnek szereti tekinteni, ’s mind szellemi mind anyagi tekintetben lehetőségig nyomja.Utána Rawson nevű, chartista szóla, ki többi közt kiszámító, hogy a’ királyné koronáztatása 9 millió font sterlingbe került, ’s ki hinné, hogy voltak, kik e’ képtelenségnek hitelt adtak! Másnap azonban hírlap utján jelenté e’ nevezetes szónok, hogy nem 9 milliót, hanem csak 9 ezer font sterlinget kíván tegnapi szavaiból értet­ni. Egyébiránt az ajánlott módositványt nagy többséggel mellőzé el a’ gyűlés, Northampton marg. fölirásjavaslatát pedig változtatás nélkül elfogadta. Az angolok többségét leginkább azon körülmény boszantja e’ túlzásoknál, misze­rint mind e’ dolgozók fejében franczia egyenlöségi eszmék kezdnek honosulni, mi­ket minden gyűlésen érthetőbben fejtenek ki. Newportban, mint hírlik, erő­szakos összeütközés történt a’ chartisták és rendőrség közt; Jaellyröl azon­ban még semmi hivatalos tudósítás nem érkezett Londonba. — A’ királyné naponkint folytatja már sétakocsizásit Albert Eggel Hyde-parkban, ’s igen szereti ott a’ korcsolyázókat nézni, kik közzül azonban néhány már éltét vesz­té a’ jég­beszakadás által. A föls. még igen halvány.. . A’ hivatalos lap kir. rendeletet közöl, melly szerint mind azon hajóparancsnok és hadnagyok, kik a’ szyriai hadjárásban részesültek, 41 idősb tengerész-kadéttal együtt, egy rangfokkal magasbra léptetnek, azoknak elsőségi jog engedtetvén, kik az acrei ostromban részesültek. — A’ tengerész ministerség egy hadihajót épít­tetni parancsolt, Archimed-csavarral, két erőműre, mellyek mindegyike 200 ló erejű. — Izlandban igen élénkül szaporittatja a’ kormány a’ sorezredeket. — A’ Spectator egy a’ keleti viszonyokkal igen ismerős és hiteles jellemű kereskedő levelét közli, melly szerint Szyria a’ porta számára történt meghó­dítás által semmit nem nyerend, sőt többet fog majd a’számos basa zsarnok­ságitól szenvedni, mint eddig Ibrahimtól. Egyiptumi kormányzat alatt csupán az összeiratási rendszer nyomá Szyriát; ellenben M. Ali biztosságot szerze Szyriának, ’s olly jó igazságszolgáltatást, melly a’ keleti szokásoknak töké­letesen megfelelt, a’kereskedést pedig korábbi elhanyaglott állapotához képest tízszeresen fölemelé. Szyriában, ’s általányosan egész török biroda­lomban, nem annyira uj törvényekre, hanem inkább az emberek tökéletes meg­változására van szükség, mit a’ porta kormányátul nem igen várhatni.­­ (Legújabb torzképek.) B. H. utánozhatatlan Ügyességű torzfes­­tész legközelebb következő érdekes rajzokat készíte: egy képen Thiers mint don Quixotte bátran vágtat Rosinante lován szélmalom ellen, melly­­nek szárnyain, a’négy hatalom nevei olvashatók, közepét pedig Palmerston fe­je képezi, ki gúnyos tekintettel hunyorog a’ szomorú­­ alakú lovagra, ki mögött a’ nagy barkóju Sancho Panza iszonyodva léptet szamara hátán, és szinte visszahökken ura bátorsága miatt. Kik képen Palmerston kan­­di-képszekrénybe nézeti John Bullt, mellyben Szyria és Khina határi közt nagy tetteket lát elkövettetni az angol hajóhadak által, ’s mig a’szegény John Bull kandián bámul a’ szekrénybe, O’ Connell ügyesen kicseni zsebéből ken­dőjét, a’ mellyre „Izland“ van hímezve; ezalatt Melbourne és Normanby egy hölgy után látszanak lépdelni, kinek csak hátrésze látható. 4-iken a’ mostani izlandi alkirály, Fortescue L, koldusalakban lép föl, Morpeth 1. mint gyermek követi őt, ’s nagy alázattal billegteti ’s fi­ja egy ház előtt az úgynevezett unio­­sípot, mig O’Connell ezt kiáltja le neki az ablakból: „Jó ember, menjen kend más ajtó elibe, itt nincs kendre szükség.“ Itt a’ as lord nyilatkozatára tör­ténik ezélzás, mellyel az uniófölbontást ellenzé, ’s O’Connell azon szavaira, mikkel őt hivatalvesztésre fenyegeté juttatni. — Franc­iaország. (Napoleon koporsóját folyvást számtalan nép látogatja. Elegy.) Paris, dec. 23 ikán: „Napoleon koporsójához a’ rokkantak sz. egyházába folyvást roppant tömegekben tódul a’ nép, ’s az áhitattal párosult határtalan tisztelet naponkint növekedni látszik a’ legnagyobb franczia hős iránt, kinek csillagá­val együtt Francziaország dicsfénye is eltünt.Dec. 21 ’s 22ikén olly nagyszám­mal seregle a’ koporsóhoz a’ nép, hogy 15 ezer ember, ámbár belépti jegyet bírt, viszszatérni vala kénytelen , anélkül, hogy a’ sz. egyházba juthatott volna. Ez említett két napon 200 ezernél több ember fordult meg a’ koporsó mellett. — Capelle (Laffarge) Mária ellen kimondott esküttszéki ítéletet a’ fölebbviteli törvényszék helybenhagyó ’s most csak azt reményük még , hogy a’király kegyelme a’ pellengérre állíttatás alól föl fogja őt menteni. A’ gyémánt-rablás miatti port megszüntetik, mivel a’ férjgyilkolásra kimondott büntetés o­lyan, hogy becstelen, többet nem is szavazhatott a’ törvényszék. Dar­­mes vallomásiból, hir szerint, kiviláglik, hogy 20 emberbül álló társasághoz tartozik, kik gyilkolásra kötelezők magokat; közülök ketten már foglyok. Darmes csak a’ merény reggelén tudó meg, hogy a’ tett végrehajtására szánt

Next