Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-08 / 37. szám

1841. FOGLALAT: Magyarország és Erdély­­kinevezések; budapesti napló; adatok a’ pestmegyei tisztulásról; Kliegl találmányának ü­gyhelyzete; irodalmi új­donságok; nemzeti játékszín; ’s a’ t.; Pestmegye uj tisztkara; felszólítás az angol-magyar intézet ügyében; a’ temesvári lyceum épitetése gyorsan halad; a’­ Kubinszkiak és Pecsovicsok Tolnamegyében ’s a’ tolnamegyei élet jelen állása; bácsmegyei közgyűlési határzatok; ungmegyei igazolás, gyászhir Debreczenbű­l; ’s a’­ J Ausztria. Spanyolország (Espartero vallási buzgalma és növekedő reményei; Espartero nagyhéti vándorlásának árnyék­­oldala­ ’sa’tj Anglia (a’ kereskedési szabadság ügye; elegy; ’sa’t.) Francziaország (ujonczhelyettesités ügye a’ követkamrában; France hírlap Lajos Fülöp levelei ügyében vád alól fölmentve; elegy; ’sa’tj Külföldi elegyhir. Legújabb. Gabonaár. Dunavizállás. —­ r .­­agyarország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. Fels. gróf Batthyány Károly kir. helytartósági tszteletbeli fogalmazót a’ magyar kir. udv. Kanczellaria tiszteletbeli fogal­­mazójává méltóztatott legkegy. kinevezni. A’ am. m. kir. udv. Kamránál Mihálovics Antal középponti szám­­ivőségi tanácsnokká neveztetett; Gervay Károly mármarosi kam. igazga­­ósági jegyzővé mozdíttatott elő; Trux Miklós Királymezőről erdőmester és rámtartóképen Vissóra tétetett át; a’ kobolapojánai vashámornál ujdon ala­­n­tott ideiglenes szer- és munka-felügyelői hivatalra Grosschmidt An­al humorellenőr alkalmaztatott; a’ szomolnoki főfelügyelő-hivatalnál F­ar­ias Pálnak első és Nikolássy Károlynak másodirnokká kineveztetése .Italmegürült 3dik irnokságra Holennia János, 4-dikre pedig Árvay Fe­­encz helyeztetett. — Budapesti iír 1*26. Miután hazai lapjaink több helyről szomoritó hireket közlének megyei közgyűlésieken divatozni szokott kicsapongásb­ól az ígynevezett cortes-seregnek , igen természetes, hogy fövárosink lakosi is lémi aggállyal tekintenek a’ múlt szerdai tisztujitás elibe, mert jó előre hire szárnyalt, miszerint ezúttal szokottnál sokkal számosb leend a’ cortes-had; izonban, köszönet az illető pártvezérek józan mérsékletének, az érzett ag­gály épen nem valósult, ’s minden illő renddel ment véghez, újabb tanuls­­ásául azon rég megvitatott igazságnak, miszerint a’ népet némelly tekintetb­ben a’ sivatag homokjához hasonlíthatni, melly csupán akkor emelkedik öldök­­e felhővé, ha hatalmas szél izgatja föl. ’S e’ szerint igen is hajlók vagyunk linni, hogy az illynemü kicsapongásokat többnyire csak a’ vezérek izgatási­­nak kell tulajdonítani. A’cortescsapatok ez úttal két pártra oszlottanak, t.i. fe­lér és fekete tollasokra, az előbbiek számát mintegy harmadfél ezerre, az utóbbiakét pedig mintegy ezerre tehetni; mind a’ két párt zászlókkal, és zeneszóval érkezék vasárnapon, hétfőn ’s kedden, és a’ ekete tollasok nagyobb részint Buda külvárosiban oszlottak el kitűzött tanyáik­­■a, míg a’ fehér tollasok Pesten az üllői, kerepesi és soroksári után több korcsmában voltak beszállásozva. Étel és bor minden anyán olly nagy bőségben volt, hogy szinte csodálhatni, mikép bírák a­ ve­­zérek minden kicsapongástól viszszatartóztatni párthíveiket, ámbár elvek mel­­ett maradásuk végett folyvást kelle őket tüzelniük, hogy térítők által vala­­m­irép az ellenkező párthoz ne csábíttassanak. Szerdán reggel ötödfélkor már mind Pestről mind Budáról egész tömegekben tódultanak fel a’ budavári Országház nagy teremébe a’ cortescsapatok, lobogó zászlókkal’s harsogó te­­lével, ’s olly rendben, hogy épen semmi zavar nem történt, ámbár majd az egész és borozás közt folyt el ; sőt mi több, a’ Pestrűl kétezernél nagyobb számu tömegben átvonuló cortessereg vezéreik egyetlen felére azonnal fölé ragytak harsány kiáltozásikkal, midőn a’ kir. lakvár közelébe értek, hogy táborunk ő fhsége nyugalmát ne háborítsák , mi valóban nem csekélység olly ömegtől, melly palaczkok közt tölté el az éjt, ’s mellyet jobbadán mivelet­­ennek szokás nevezgetni. A’ Budán tanyázott fekete tollasok hamarább érkez­vén föl, elsők foglalák el a’ teremet; sokan közülök azonban a’ fehér tolla­sok oda érkeztekor azonnal önként fejérrel cserélék föl tollaikat. Az országházi terem felét alig fogadhatta be a’ nagy seregnek ’s a’ tág udvar is csakhamar megtelt emberekkel, olly annyira, hogy a’ honoratiorokkal együtt az egész választó tömeget minden nagyítás nélkül közel ötezerre tehetni. A’ tisztújitás eredményét mai számunk közli, ’s igy csupán a’ választás némelly részleteit említjük meg. A’ többség minden megyetisztre nézve olly kitűnő volt, hogy a szavaztatás fölöslegnek látszott, ’s azért a’ 2 dik alispánságra megkezdett szavaztatás is azonnal félbenhagyatott, mihelyt­t. Simoncsics úr, önként le­­monda, mit a’ BB. érdemeinek hálás méltánylása mellett szives küszönetnyil­­ványitással fogadtak el, azon csüggedetlen buzgalomért, mellyel hivatala sú­lyos terheit, mint helyettesitett másodalispán , viselé. Jankovics Sándor volt szolgabiró, valamint másnap Simon f. aljegyző is óvást tett a’ fölkiáltássali válasz­tás ellen, mivel úgymond Nádor ö fegsége tisztújitás­hirdető levelében sza­vazás volt e’ czélra kitüzetve; ez óvást azonban a’ megye nem tekinthette ér­vényesnek , mivel a’ többség minden egyes hivatalra nézve olly túlnyomóság­­gal nyilatkozott, hogy kétkedésnek még csak árnyéka sem lehetett. Ennél­fogva délutáni két óra tájban már az egész tisztkar meg volt választva, ’s a’ nagyszámú cortestömeg újra legnagyobb üledékkel és szoros rendtartással kitűzött tanyáira seregte vissza, honnan egy része még azon nap, a’ nagyobb szám pedig másnap illető lakhelyére siete. Az országház udvarán Szentkirályi ne­vét, számos nyomtatott példányban, kardhegyen hordozák szerte a’ párt együttmaradása végett, ’s ekkor történt, miszerint a’ fekete tollasok egy előbbkelő főnöke egy illy papirt mérgesen leszakíta, mit a’ mögötte álló fe­hértollasok egyike hatalmas arczcsapással torla meg; ennél egyéb kicsapon­gás tudomásunkra nem történt, mit egy az udvaron nagy részvéttel jelen volt angol nem bírt eléggé csodálni, mondván, hogy hazájában ez eset véres kö­vetkezményeket vont volna maga után; egyébiránt ő is csak a’ feketetollast okozá, mert az erőszakoskodást az kezdé meg, mire okot senki nem szolgál­tatott. Maga az igy megbüntetett is átlátta hihetőleg tette helytelenségét, mert szó nélkül sompolyga tova szenvedélyes tettének dijával. Másnap (máj. 6kán) Pesten a’ megyeház termében folytaták a’ gyűlést, ’s mindenek előtt a’ tiszt­­ujitási jegyzőkönyvet meghítelesitvén, az uj tisztviselőket fölesketék. Gyűlés folytában Patay tb. indítványt tön, miszerint mindegyik járás számára egy tiszteletbeli szolgabiró neveztessék, hogy az előforduló ügyeket gyorsabban lehessen elintézni, mire nézve választmány nevezteték ki, melly e’ tárgy iránt véleményt nyujtand a’ jövő közgyűlés­ekibe. Szóba hozatott továbbá egy me­gyei sebésznek egy igen durva tette, miszerint az egy orvoslás végett hozzá já­rult beteges adózót megverete, melly ocsmány kicsapongás megvizsgálására választmány nevezteték olly meghagyással, hogy a’ legközelebb közgyűlés­nek eziránt okveletlenül jelentést tegyen. — A’ vakok intézete szá­mára ugyanazon helyen, hol árvizelőtt volt, uj czélszerü épület fog fölállittatni. Mi­vel azonban az építési költségek igen sokra menendőek, tehát kívánatos, misze­rint hazaszerte adakozások gyüttessenek e’ szép czélra, hogy ezen közhasznú in­tézet alaptőkéje lehetőségig kimeltessék.—Kliegl szedő és osztóerőműve, melly­­röl lapjaink már többször méltányolva emlékeztek, ’s melly az egész világban szép helyet írna ki hazánknak a’ könyvnyomtatás tökélyesbitésire nézve, any­­nyira haladt már, hogy tökéletes elkészülésére Pulszky felszólítása szerint csak 600 pgc forint hiányzik, ’s ki hinné, hogy hazánkban, hol némelly megyei köz­gyűlésen nem mindenkor legtisztább pártérdekre, mulatságra ’s más nem hasz­nos dolgokra több ezer sor, szokás elpazarlani, e’ magas czélra illy csekélysé­get számos fölszólitás sem bírna öszszegyüjteni! Ez olly hihetlen, hogy mi, ámbár az elhiresült magyar szalmatüzet meglehetősen ismerjük, nem hihetjük, miszerint illy czélra e’ csekélységet öszsze ne lehetne gyűjteni ! Illy czélra, mellynek sike­rülte nemcsak hazánkat, hanem az egész világot előre fogná ruglatni a’ szellemi haladás pályáján! Aláírást’s pénzt az Athenaeum szerkesztősége fogad ki, egy részvény ára csak 10 pgc for., és az aláírók annak idejében ezt is viszszakapják. Tehát nem ajándékul, hanem csupán kölcsön gyanánt kell a’ 600 for., ’s ezt nem birnak kiállítani ? ! E’ tárgy egész érdembeni méltatására nézve szükséges eliga­zodásul az eddig történt részvényesi segedelmezés állapotját hivatalosan felvi­­lágítja mai Társalkodónk. — Érdekes irodalmi újdonságra sietünk olvasóinkat fi­­­­gyelmeztetni : e’hó vége felé eredeti novellák fognak megjelenni díszes Sréta kiadású 2 kötetben Kúthy Lajostól. Magyar olvasó közönségünk sokkal jobban ismeri Kúthyt, hogy sem müveinek érdekét előleges magasztalással nagyobbit­­hatnók. A’két kötet ára csinos borítékban 2 fr. 40 kr. leend­őgében.—E’na­­pokban jelent meg Budán Gyurián és Bagó bötüivel „Általányos világtörténet az ifjúság számára“, irta Stancsics Mihály,­ára kötve egy huszas. Alsóbb iskolák számára igen ajánlhatni e’ könyvet, miután eddig a' gyöngébb növendékek e’ ta­nulmányt gymnasiumokban egészen nélkülözék, ’s ennélfogvást azok, kik onnan azonnal az életbe léptek, alapos fogalom nélkül maradtak a’ világ történeteiről.— Nemzeti színpadunkon april. 30ikán„Olga“szomorul. 5 felv., Barbieri után ford. Földváry, adalok; május 1 sején„Romeo és Julia“ dalmű 4 felv., Scott Emma Ro­meo szerepében másodszor lépett föl színpadunkon mint vendég, hoszszas beteg­sége által hangja kissé gyöngült ’s kevés tartósságot mutatott, mert játék alatt mindinkább hanyatlott; az idő azonban megorvosolhatja e’ bajt; 2ikán: „Arany Király“, bohózat 2 felv.; 3ikán „Két Philibert“, vigj. 3 felv.; 4ikén „Bátori Má­ria“ eredeti dalmű 2 felv., Gikén másodszor „Áldozat“, eredeti dráma 5 felv., irta Vörösmarty, nézők mindkét napon számosan; Gikán „Bájital“ dalmű 2 felv., Mochonaky Amália Adina szerepében mint műkedvelő lépett föl tömérdek szá­mú nézőség előtt ’s Mochonaky Amália több ízben megtapsoltatott mind játékköz­ben mind többrendü ismétlésikor.—Hétfőn azaz május 1 vikén Egressy Gábor színész jutalmára először fog nemzeti színpadunkon bérszünettel adatni: „Egy pohár­ viz“ vígjáték 5 felv., Seribe után francziából forditá Nagy Ignácz a’ magyar tud. társaság költségin. E’ színmű Parisban ’s Németország majd valamennyi nagyobb színpadain olly rendkívüli hatással adatik, hogy élvezetdús estét ígérhetünk a’ t. közönségnek. N. I. Tekintetes Nemes Pestmegyének 1841 évi tavaszuté­zén a’budai várban tartatott lisztujitó­ széke alkalmakor alakult tisztkara köv.: Alispánok: lső Dubraviczky Simon, 2ik Szentkirályi Móricz; főjegyzők: Nagy István és Nyáry Pál egyenlő ranggal; lső aljegyző: Pajor Titusz, 2 dik Balla Endre; tisz­teletbeliek: Rákóczy János, Orczy Béla báró, Simontsits Aloiz és Kovács Illyés. — Kecskeméti járásban fősz.biró : Bicskey Lajos, al: Nyáry Miklós és Szily Barnabás; Esküitek: Viczián Lajos, Batta József és Sigray Márton.—Váczi járásban fősz.biró: Fáy György; al: Párniczky Eduárd ’s Majthényi Ignácz ; Esküitek : Podluzsányi Károly, Veres Zsigmond és Fáy Béla.—Pesti járásban fősz.biró: Sárközy Károly, al. Szilassy István és Szeles József; Esküitek: Halász Gerzon, Lévay Ferencz és Bőd Dániel. — Solti járásban fősz.biró: Madarassy László, al. Mészáros Károly tisztel, fősz.birói ranggal ’s Földváry Gábor; Esküitek: Nagy Károly , Hegedűs Sándor és Madarassy Károly. — Pilisi járásban fősz.biró: Ekstein Rudolf, al: Végh Ignácz és Urbanovszky Jusz­tin ; esküitek: Hegedűs Antal, Setéth Tivadar és Miskey Vincze. — Közép­ponti fősz.biró : Zrinszky János, eskütt: Bellaagh Antal, tisztbeli: Simonyi József. — Főügyész: Rákóczy Endre és Egressy Sámuel egyenlő ranggal; első alügyész:Bereczky Antal; kik: Halász Gusztáv; tiszteletbeliek: Körmöczy .

Next