Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-05-08 / 37. szám
1841. FOGLALAT: Magyarország és Erdélykinevezések; budapesti napló; adatok a’ pestmegyei tisztulásról; Kliegl találmányának ügyhelyzete; irodalmi újdonságok; nemzeti játékszín; ’s a’ t.; Pestmegye uj tisztkara; felszólítás az angol-magyar intézet ügyében; a’ temesvári lyceum épitetése gyorsan halad; a’ Kubinszkiak és Pecsovicsok Tolnamegyében ’s a’ tolnamegyei élet jelen állása; bácsmegyei közgyűlési határzatok; ungmegyei igazolás, gyászhir Debreczenbűl; ’s a’ J Ausztria. Spanyolország (Espartero vallási buzgalma és növekedő reményei; Espartero nagyhéti vándorlásának árnyékoldala ’sa’tj Anglia (a’ kereskedési szabadság ügye; elegy; ’sa’t.) Francziaország (ujonczhelyettesités ügye a’ követkamrában; France hírlap Lajos Fülöp levelei ügyében vád alól fölmentve; elegy; ’sa’tj Külföldi elegyhir. Legújabb. Gabonaár. Dunavizállás. — r .agyarország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. Fels. gróf Batthyány Károly kir. helytartósági tszteletbeli fogalmazót a’ magyar kir. udv. Kanczellaria tiszteletbeli fogalmazójává méltóztatott legkegy. kinevezni. A’ am. m. kir. udv. Kamránál Mihálovics Antal középponti számivőségi tanácsnokká neveztetett; Gervay Károly mármarosi kam. igazgaósági jegyzővé mozdíttatott elő; Trux Miklós Királymezőről erdőmester és rámtartóképen Vissóra tétetett át; a’ kobolapojánai vashámornál ujdon alantott ideiglenes szer- és munka-felügyelői hivatalra Grosschmidt Anal humorellenőr alkalmaztatott; a’ szomolnoki főfelügyelő-hivatalnál Farias Pálnak első és Nikolássy Károlynak másodirnokká kineveztetése .Italmegürült 3dik irnokságra Holennia János, 4-dikre pedig Árvay Feencz helyeztetett. — Budapesti iír 1*26. Miután hazai lapjaink több helyről szomoritó hireket közlének megyei közgyűlésieken divatozni szokott kicsapongásból az ígynevezett cortes-seregnek , igen természetes, hogy fövárosink lakosi is lémi aggállyal tekintenek a’ múlt szerdai tisztujitás elibe, mert jó előre hire szárnyalt, miszerint ezúttal szokottnál sokkal számosb leend a’ cortes-had; izonban, köszönet az illető pártvezérek józan mérsékletének, az érzett aggály épen nem valósult, ’s minden illő renddel ment véghez, újabb tanulsásául azon rég megvitatott igazságnak, miszerint a’ népet némelly tekintetbben a’ sivatag homokjához hasonlíthatni, melly csupán akkor emelkedik öldöke felhővé, ha hatalmas szél izgatja föl. ’S e’ szerint igen is hajlók vagyunk linni, hogy az illynemü kicsapongásokat többnyire csak a’ vezérek izgatásinak kell tulajdonítani. A’cortescsapatok ez úttal két pártra oszlottanak, t.i. felér és fekete tollasokra, az előbbiek számát mintegy harmadfél ezerre, az utóbbiakét pedig mintegy ezerre tehetni; mind a’ két párt zászlókkal, és zeneszóval érkezék vasárnapon, hétfőn ’s kedden, és a’ ekete tollasok nagyobb részint Buda külvárosiban oszlottak el kitűzött tanyáik■a, míg a’ fehér tollasok Pesten az üllői, kerepesi és soroksári után több korcsmában voltak beszállásozva. Étel és bor minden anyán olly nagy bőségben volt, hogy szinte csodálhatni, mikép bírák a vezérek minden kicsapongástól viszszatartóztatni párthíveiket, ámbár elvek melett maradásuk végett folyvást kelle őket tüzelniük, hogy térítők által valamirép az ellenkező párthoz ne csábíttassanak. Szerdán reggel ötödfélkor már mind Pestről mind Budáról egész tömegekben tódultanak fel a’ budavári Országház nagy teremébe a’ cortescsapatok, lobogó zászlókkal’s harsogó telével, ’s olly rendben, hogy épen semmi zavar nem történt, ámbár majd az egész és borozás közt folyt el ; sőt mi több, a’ Pestrűl kétezernél nagyobb számu tömegben átvonuló cortessereg vezéreik egyetlen felére azonnal fölé ragytak harsány kiáltozásikkal, midőn a’ kir. lakvár közelébe értek, hogy táborunk ő fhsége nyugalmát ne háborítsák , mi valóban nem csekélység olly ömegtől, melly palaczkok közt tölté el az éjt, ’s mellyet jobbadán miveletennek szokás nevezgetni. A’ Budán tanyázott fekete tollasok hamarább érkezvén föl, elsők foglalák el a’ teremet; sokan közülök azonban a’ fehér tollasok oda érkeztekor azonnal önként fejérrel cserélék föl tollaikat. Az országházi terem felét alig fogadhatta be a’ nagy seregnek ’s a’ tág udvar is csakhamar megtelt emberekkel, olly annyira, hogy a’ honoratiorokkal együtt az egész választó tömeget minden nagyítás nélkül közel ötezerre tehetni. A’ tisztújitás eredményét mai számunk közli, ’s igy csupán a’ választás némelly részleteit említjük meg. A’ többség minden megyetisztre nézve olly kitűnő volt, hogy a szavaztatás fölöslegnek látszott, ’s azért a’ 2 dik alispánságra megkezdett szavaztatás is azonnal félbenhagyatott, mihelytt. Simoncsics úr, önként lemonda, mit a’ BB. érdemeinek hálás méltánylása mellett szives küszönetnyilványitással fogadtak el, azon csüggedetlen buzgalomért, mellyel hivatala súlyos terheit, mint helyettesitett másodalispán , viselé. Jankovics Sándor volt szolgabiró, valamint másnap Simon f. aljegyző is óvást tett a’ fölkiáltássali választás ellen, mivel úgymond Nádor ö fegsége tisztújitáshirdető levelében szavazás volt e’ czélra kitüzetve; ez óvást azonban a’ megye nem tekinthette érvényesnek , mivel a’ többség minden egyes hivatalra nézve olly túlnyomósággal nyilatkozott, hogy kétkedésnek még csak árnyéka sem lehetett. Ennélfogva délutáni két óra tájban már az egész tisztkar meg volt választva, ’s a’ nagyszámú cortestömeg újra legnagyobb üledékkel és szoros rendtartással kitűzött tanyáira seregte vissza, honnan egy része még azon nap, a’ nagyobb szám pedig másnap illető lakhelyére siete. Az országház udvarán Szentkirályi nevét, számos nyomtatott példányban, kardhegyen hordozák szerte a’ párt együttmaradása végett, ’s ekkor történt, miszerint a’ fekete tollasok egy előbbkelő főnöke egy illy papirt mérgesen leszakíta, mit a’ mögötte álló fehértollasok egyike hatalmas arczcsapással torla meg; ennél egyéb kicsapongás tudomásunkra nem történt, mit egy az udvaron nagy részvéttel jelen volt angol nem bírt eléggé csodálni, mondván, hogy hazájában ez eset véres következményeket vont volna maga után; egyébiránt ő is csak a’ feketetollast okozá, mert az erőszakoskodást az kezdé meg, mire okot senki nem szolgáltatott. Maga az igy megbüntetett is átlátta hihetőleg tette helytelenségét, mert szó nélkül sompolyga tova szenvedélyes tettének dijával. Másnap (máj. 6kán) Pesten a’ megyeház termében folytaták a’ gyűlést, ’s mindenek előtt a’ tisztujitási jegyzőkönyvet meghítelesitvén, az uj tisztviselőket fölesketék. Gyűlés folytában Patay tb. indítványt tön, miszerint mindegyik járás számára egy tiszteletbeli szolgabiró neveztessék, hogy az előforduló ügyeket gyorsabban lehessen elintézni, mire nézve választmány nevezteték ki, melly e’ tárgy iránt véleményt nyujtand a’ jövő közgyűlésekibe. Szóba hozatott továbbá egy megyei sebésznek egy igen durva tette, miszerint az egy orvoslás végett hozzá járult beteges adózót megverete, melly ocsmány kicsapongás megvizsgálására választmány nevezteték olly meghagyással, hogy a’ legközelebb közgyűlésnek eziránt okveletlenül jelentést tegyen. — A’ vakok intézete számára ugyanazon helyen, hol árvizelőtt volt, uj czélszerü épület fog fölállittatni. Mivel azonban az építési költségek igen sokra menendőek, tehát kívánatos, miszerint hazaszerte adakozások gyüttessenek e’ szép czélra, hogy ezen közhasznú intézet alaptőkéje lehetőségig kimeltessék.—Kliegl szedő és osztóerőműve, mellyröl lapjaink már többször méltányolva emlékeztek, ’s melly az egész világban szép helyet írna ki hazánknak a’ könyvnyomtatás tökélyesbitésire nézve, anynyira haladt már, hogy tökéletes elkészülésére Pulszky felszólítása szerint csak 600 pgc forint hiányzik, ’s ki hinné, hogy hazánkban, hol némelly megyei közgyűlésen nem mindenkor legtisztább pártérdekre, mulatságra ’s más nem hasznos dolgokra több ezer sor, szokás elpazarlani, e’ magas czélra illy csekélységet számos fölszólitás sem bírna öszszegyüjteni! Ez olly hihetlen, hogy mi, ámbár az elhiresült magyar szalmatüzet meglehetősen ismerjük, nem hihetjük, miszerint illy czélra e’ csekélységet öszsze ne lehetne gyűjteni ! Illy czélra, mellynek sikerülte nemcsak hazánkat, hanem az egész világot előre fogná ruglatni a’ szellemi haladás pályáján! Aláírást’s pénzt az Athenaeum szerkesztősége fogad ki, egy részvény ára csak 10 pgc for., és az aláírók annak idejében ezt is viszszakapják. Tehát nem ajándékul, hanem csupán kölcsön gyanánt kell a’ 600 for., ’s ezt nem birnak kiállítani ? ! E’ tárgy egész érdembeni méltatására nézve szükséges eligazodásul az eddig történt részvényesi segedelmezés állapotját hivatalosan felvilágítja mai Társalkodónk. — Érdekes irodalmi újdonságra sietünk olvasóinkat figyelmeztetni : e’hó vége felé eredeti novellák fognak megjelenni díszes Sréta kiadású 2 kötetben Kúthy Lajostól. Magyar olvasó közönségünk sokkal jobban ismeri Kúthyt, hogy sem müveinek érdekét előleges magasztalással nagyobbithatnók. A’két kötet ára csinos borítékban 2 fr. 40 kr. leendőgében.—E’napokban jelent meg Budán Gyurián és Bagó bötüivel „Általányos világtörténet az ifjúság számára“, irta Stancsics Mihály,ára kötve egy huszas. Alsóbb iskolák számára igen ajánlhatni e’ könyvet, miután eddig a' gyöngébb növendékek e’ tanulmányt gymnasiumokban egészen nélkülözék, ’s ennélfogvást azok, kik onnan azonnal az életbe léptek, alapos fogalom nélkül maradtak a’ világ történeteiről.— Nemzeti színpadunkon april. 30ikán„Olga“szomorul. 5 felv., Barbieri után ford. Földváry, adalok; május 1 sején„Romeo és Julia“ dalmű 4 felv., Scott Emma Romeo szerepében másodszor lépett föl színpadunkon mint vendég, hoszszas betegsége által hangja kissé gyöngült ’s kevés tartósságot mutatott, mert játék alatt mindinkább hanyatlott; az idő azonban megorvosolhatja e’ bajt; 2ikán: „Arany Király“, bohózat 2 felv.; 3ikán „Két Philibert“, vigj. 3 felv.; 4ikén „Bátori Mária“ eredeti dalmű 2 felv., Gikén másodszor „Áldozat“, eredeti dráma 5 felv., irta Vörösmarty, nézők mindkét napon számosan; Gikán „Bájital“ dalmű 2 felv., Mochonaky Amália Adina szerepében mint műkedvelő lépett föl tömérdek számú nézőség előtt ’s Mochonaky Amália több ízben megtapsoltatott mind játékközben mind többrendü ismétlésikor.—Hétfőn azaz május 1 vikén Egressy Gábor színész jutalmára először fog nemzeti színpadunkon bérszünettel adatni: „Egy pohár viz“ vígjáték 5 felv., Seribe után francziából forditá Nagy Ignácz a’ magyar tud. társaság költségin. E’ színmű Parisban ’s Németország majd valamennyi nagyobb színpadain olly rendkívüli hatással adatik, hogy élvezetdús estét ígérhetünk a’ t. közönségnek. N. I. Tekintetes Nemes Pestmegyének 1841 évi tavaszutézén a’budai várban tartatott lisztujitó széke alkalmakor alakult tisztkara köv.: Alispánok: lső Dubraviczky Simon, 2ik Szentkirályi Móricz; főjegyzők: Nagy István és Nyáry Pál egyenlő ranggal; lső aljegyző: Pajor Titusz, 2 dik Balla Endre; tiszteletbeliek: Rákóczy János, Orczy Béla báró, Simontsits Aloiz és Kovács Illyés. — Kecskeméti járásban fősz.biró : Bicskey Lajos, al: Nyáry Miklós és Szily Barnabás; Esküitek: Viczián Lajos, Batta József és Sigray Márton.—Váczi járásban fősz.biró: Fáy György; al: Párniczky Eduárd ’s Majthényi Ignácz ; Esküitek : Podluzsányi Károly, Veres Zsigmond és Fáy Béla.—Pesti járásban fősz.biró: Sárközy Károly, al. Szilassy István és Szeles József; Esküitek: Halász Gerzon, Lévay Ferencz és Bőd Dániel. — Solti járásban fősz.biró: Madarassy László, al. Mészáros Károly tisztel, fősz.birói ranggal ’s Földváry Gábor; Esküitek: Nagy Károly , Hegedűs Sándor és Madarassy Károly. — Pilisi járásban fősz.biró: Ekstein Rudolf, al: Végh Ignácz és Urbanovszky Jusztin ; esküitek: Hegedűs Antal, Setéth Tivadar és Miskey Vincze. — Középponti fősz.biró : Zrinszky János, eskütt: Bellaagh Antal, tisztbeli: Simonyi József. — Főügyész: Rákóczy Endre és Egressy Sámuel egyenlő ranggal; első alügyész:Bereczky Antal; kik: Halász Gusztáv; tiszteletbeliek: Körmöczy .