Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-02-05 / 11. szám

f .ISAT: Magyarország és Erdély (kinevezés: Eszterházy Pál hg Regensburban beteg; budapesti napló: honszeretet, irodalmi újdonságok,­­i események? játékszini krónika, rsa­t.;) Kliegl könyvének és szedőgépeinek ügye ; magyar tud. társ.; nemzeti casinoi közgyűlés; pestme­­ji közgyűlés; takarékpénztár; pesti jótékony nőegyesület; Vestmegye (a hurokra került szerencsét len­ejmadár ügye, sa­t.­) Soprongmegye ogial napi nyei ___ ___ V4tvi,* v»r_____ 7 i___ _____| # _ (az 1-ső alispán leköszönt tisztujitás sürgette­tik, megyei körlevelek, ’sa­t.) ; Ugocsamegye (a' honoratiorok szavazhatási ügye, a' dunabalparti 'em országgyűlésen pártoltatni fog , sa­t.­) felelőt békés ny" 1 '­­ vasút sürgették­k késieknek a de­az országgyűlési költségek kivetése, temesmegyei serelem e­e­lenkor 96 számában közlött unió elleni nyilatkozatukra, erdélyi országgyűlési hírek, s­a t.) Spanyolország (a contes Espartero elh­a­­tározottságát Francziaország ellenében helyesli, sa­ t.) Anglia (ujj vallásfelekezet , udvari hírek , sa t.) F­rancziaország (al Siéele elitertetet­t, kivonat Thiers beszédjéből­;­­s­a‘ t.) Törökország (Görögország ellen mitsem inditnak; hivataldijak csökkentése; 's a’ t.) Poroszország (lengyelek haladása; sa­t.) Értesitő.—________ PEST, szom­b. február 5. illagyar ország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. felsége Leopold félig gyalogezredbeli őrnagyot Em­i­nek Antalt erdélyi nemességgel hétvári melléknév mellett mélt, dij­­menten kegy. megjutalmazni. Regensburgi hírek szerint Eszterházy Páliig londoni útjában jan. 1 jén Re­­gensburgba érvén, azóta egészségi gyöngélkedése miatt tovább nem haladhat; mi­nek hírére a’ hg neje is oda sietett. E’ szerint Austria a’ walesi ág keresztelési ün­nepélyén aligha lesz képviselve. Il«i«lai»esti napló. Honszeretet. (Vége) Korunk némelly viszonyai hatalmas­an működnek az önzésre,pedig sirt és a’honszeretetnek. Vannak azonban eszközök, köz erényeket ’s ezek közt a’ haza és társasági kötelességek iránti sze­retet fölkeltendők; ’s itt a’ polgároknak a’ közügy előmozdítását munkáló részvétét szükség felizgatni, segédül vevén nevelést, vallást ’s más intézkedéseket. Nevelés tehát fődolog, mi sok helyen sok iskolában hi­ányzik. Nyilványos iskolákban igen igen ritkán ügyelnek arra, hogy a’növendékekben olly hajlamokat ébresszenek, mik kimüveltetvén, azokat közérdekek védőjivé tegyék. A’ gyermekek társa­sági ösztönével egy iskolatanitó sem igen gondos. Nemes egyetértés nemzeti közszellemet föltétez, melly közgyümölcsöket termendő, szabad ’s méltóságos sta­tus-életet igényel. Üres szertartások ’s ezeknek megfelelő rendelet ’s alkotvány lehetlenitik a’ honszeretet kifejtését ’s fölvirágzását,’s elfojtják azt csirájában. Kü­lönös, hogy némelly országokban a’ társasági viszonyok, nyilványos intézke­dések, az uralkodás és kormányügy úgy szerkesztvék, hogy inkább honérzelmet fojtanak, mint serkentenek. Illy körülmények közt nem csodálhatni, ha kevés ha­­zafiui lélek uralkodik az emberekben; ’s igaztalan az, ki honszere­tetlenségről pa­naszkodik akkor, midőn annak oka világos. Ellenben az szinte megfoghatatlan, hogy ottan-ottan a’honszeretetnek annyi világos jele van, még­is naponkint ist-ott csillámlik fel. Hibáznak azok,igy szól korunk egy nevezetes statusférája, kik azt képzelik, hogy biztosabban számíthatni honszeretetre ’s egyetértésre ott, hol az embert csak magára és a’ statusra szorítják. Valami felsőbbnek kell lenni az egye­di haszonnál annak, mi hon­’s alkotványszeretetre gyújt’s közelebbinek a’ status­nál, mit sok ismer, ha csak egyes részeiben is, valódibbnak, mint nyilványos beszédekben ama szép szavak ’s czifra kifejezések. Azon férfit fog honszeretet és közvélemény lelkesíteni , kinek hazája ’s ennek intézkedési valóságos védőji ’s kezesei családjának, melly neki legkedvesb a’ világon; azon darab földnek, mit ő édes sörömmel mond sajátjának,mellyhez őseit is ezer édes emlék kapcsold; azon hivatásnak, mire őt becsület ösztönzé, ’s melly viszonyánál fogva sok lelkes kor­társsal egyesíti; az egésznek, mellyhez fontos érdekek csatolják ’s melly tagjaitól áldozatot igényel; azon egyesületnek, melly fontos czélra alakulva számos érdem­szülte jogon alapszik; végre mindannak,mi különös viszonyainál fogva előtte ked­ves, drága és szent. Honszeretetet családi viszonyokra épitni már a’ régi törvény­hozók igyekeztek. Újabb statusbölcselők, közügy leghőbb lelkesedés iskolájának a’ szabad ’s önálló életet tartják ’s tapasztalás igazolja, hogy azon országokban , hol legnagyobb egyedi szabadság van,legállhatatosb honszeretetre találhatni.Semmi sem dolgozik azonban annak annyira ellene mint az öszpontositási rendszer, melly korunkban, Europa sok részén túlnyomósággal bir’s tökéletesen kifejlett. Ha mind a’mellett is honi tűz ’s tettek tapasztalhatók, azt az okozza, mivel az emberi ter­mészet kiolthatlan ösztönt érez a’ társaságos életre, ’s a’ társasági erények, mű­veltség ’s erkülcsiség haladásával még akkor is gyümölcsre virágoznak, ha ellene, status-intézkedésileg akadályokat görditnek. Erkölcstelenség ’s erkölcsromlás mindig’s mindenütt feldúlták a’ honszeretetet. Mig a’ hajdani Róma tiszta ’s rom­latlan, életmódja egyszerű, mértékletes volt, addig a’ virágzó honszeretet előtt egy áldozat sem vala nagy és drága a’ közjólétért, de mennyire csökkent az a' köztársaság végnapjaiban, midőn az erkölcsromlás jelei már mutatkoztak, a’ tör­ténet tanúsítja; a’ császárság ideje alatt pedig,midőn zsarnokság ’s romlottság te­tőpontját érte, annak utolsó nyoma is elenyészett. A’ gazdagság, melly kevés ké­­zenforgott, nem közjóra hanem vétekre szolgált; a’ nagyok példáit kisebbek is követék ’s innen magyarázhatni azt, hogyan áshat gyakran sirt erköltsiségnek a’ gazdagság, mi ismét az önzést teszi járványnyá, melly elöli a’ hazafiságot. — A’ napokban, a’ Dunafürdőben egy férfiú, mint mondják katonatiszt, lőtte magát agyon. — Gizul szerzője jelenleg két opera-textuson és két drámán dolgozik.— Szemere Bertalan jutalmat nyert törvénytudományi pályamunkája a’ sajtót már elhagyta. — Január 30 — 3 like közti éjjel Dunánk jege megállott; a’közlekedés mindazáltal a’jég gyengesége miatt a’ rudasfürdő alatt vágott nyiláson ladikok­kal történt; de a’ mindent merni ’s koczkáztatni szerető közönség nem bírt sokáig várakozni ’s február­odikán már két helyen kezdett a’ jégen járni , ámbár még itt sem volt csinálva, mellyen némi biztossággal lehetett volna haladni. Az idő langyallával lánczhidunkon tüstint folytatandják a’ munkát, és a’ két pesti oldali zárgát-épitéshez fognak, sőt a’3dikiiak czölöpjeit is a’ budai oldalon (a’ duna medrében) heverni kezdendik. — Játékszini krónika : jan. 29 ikon „Pókaiak“ dráma 4 felv. Szigligetitől; 30 ikon „Zsigmond Király álma“ szint, 4 felv.; 31 ikon „Alvajáró“ dalj.2 felv.; febr. lsején Fáncsy Lajos rendező jutalmául bérszünettel „Dionysia“ összetüzögetett mindenféle a’jutalmazott ál­tal halomra gyűjtve, czifra és hosszu czimekkel. 2ikán,Tékozló* bohózat 3 felv.; 3ikén „Bájital“ dalj. 2 felv. 4kén bérszünettel Bartáné jutalmára másodszor „Co­­riolane‘ dráma 5 felv. Shakspeare után németből ford.Dobrossy és Egressy Gábor. Lendvayné jutalmául rövid idomulva „Még van idő“ szint. jutand színpadunkra (A’ m. t. társaság játékszini választmánya munkálkodásairól érte­sítés.) A’ múlt év utolsó negyedében az említett választmány köv. uj művekkel gyarapító a’ magyar szimatárt: 1) A’ ,milliomos, vigj. 4­ felv. Toepfer u­­tán Láng Ádám. 2) ,Néma szerelen, vigj. 1 felvon. Kotzebue után Gabányi Lajos. 3) ,Még van idő"', szinját. németből Fáncsy Lajos. 4) ,A’ kisértett, vigj. 5 felv. Calderontól, Gries után ford. Gaal. 5) ,Zalamancai birói dróm. 5. felv. Calderontól, Gries után ford. ugyanaz. 6) ,Ki­mer, az nyer* vigj. 2 felv. francziából Forst és Leutner; németből N. és Bemellay. 7) ,Lakváltoz­­tatás‘ vigj. 2 felvon. írta Ancelor, asszonyság, fordította Szentai György. 8)­­Chivry Diána* dráma 5 felv. Soulié után ford. Egressy Benjamin. Mind e­­zen,mind az előbb szerzett’s időnként ki is hirdetett 135 színdarab, leira­tás végett bármelly szinésztársasággal közöltetik alálirt által. Pest, jan. 30. 1842. Dr. Sehe­del Ferencz titoknok. Miután a’ ,Kliegl-könyv* nyomtatása az annak szerkesztőségétől nem függő ’s el sem hárítható körülmények miatt fölötte lassan haladhat; — kéret­nek az előfizetés-gyűjtésre megbízott hazafiak, hogy a’ mennyiben a’ keze­iknél levő gyűjtési iveket még be nem küldötték volna, a’gyűjtést a’ közeleb­bi józsefnapi pesti vásárig folytatni, ’s akkor az iveket, a’ gyűjtött eszi etek­kel együtt Heckenast Gusztáv pesti könyvárus és kiadó úrhoz bekülde­ni szíveskedjenek. Pest, február 30. 1842. A’Kliegl-könyv szerkesztősége. A’ Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár-egyesület folyó 1842ki január 9ik és 23dik napjain tartatott számadásvizsgáló és sza­­bálymódositó közgyűléseinek eredményei: 1) A’múlt év számadásinak előleges vizsgálatával foglalkozott szabályos bizottság tudósításából ij örömmel értet­te az egyesület, hogy a’lefolyt évben, mellyben a’visszafizetések megkezdé­sével az intézet kezeléseinek ismét újabb — ’s most már egész kiterjedésében működő —korszaka nyílt meg, a’ növekedő közbirodalommal a’ pénztárak ereje is nevezetesen öregbült, mint a’ m. évi od­ e­lsó napjáig készített ’s a’ hírla­pokban kihirdetett számadási kivonatokból is látható, egyébiránt a’ két pénz­tárnak egész állapotját a’lefolyt 1841 ki év végéig berekesztőleg tisztán és részletesen kimutató táblás számadásoknak az intézet költségin kinyomatásuk, ’s a’pártfogó tektes megye utján a’ nm. m. kir. h. lan. ’s a’ haza minden tör­vényhatóságinak megküldetésük ’s a’részvényesek közti kiosztatásuk, úgy szin­te magokat e’ végett a’ hivatalban vagy a’ titoknoknál jelentendő közlekedők ré­szére is ingyen kiadatásuk elrendeltetett. 2) Az intézethez kölcsönért beadan­dó fekvő birtoki összeírásoknak az országosan divatozó szabályos rendtől né­­mellyekben eltérve az intézet czéljához miképi módosítása feletti munkálatát bemutatván az e’ végbül kiküldve volt bizottság, annak következtében a’ taka­rékpénztárhoz kölcsönért beadandó nemesi birtokösszeirások pontjai a’ köz­gyűlés által megállapítva kinyomatni, ’s a’magokat jelentendőknek a’ titoknok által és a’ hivatalban ingyen kiosztatni rendeltettek. 3) a’jobbágy-kölcsön pont­jainak kidolgozására megbízott választmány is beadván tudósítását, annak következtében a’ jobbágy-kölcsönöknek a’ takarékpénztárból ’s ennek erejéig azonnali életbe léptetése elrendeltetett, miszerint: egy mind jó maga viseletét mind szorgalmas és takarékos letét hitelesen kimutatni tudó, ugyszinte adó­beli ’s egyéb terheit pontosan lerovó, ezenfelül adósságok ’s végrehajtások­tól ment jobbágynak első helyenn betáblázásra, hat évre, részletes vissza­fizetés kikötése mellett hitelesen kimutatandó fekvő értéke — hová a’jobbá­gyi állományokon kívül a’ szőlők ’s az 1836 . Vidik törv. czikk. Zsegsza ér­telmében megváltott irtványok, a’ zselléreknél pedig­ a’ szerzeményföldek, sző­lők ’s irtványok számíttatnak — egy negyedrész becsár erejéig fog az intézet, mindenkor az okleveleknek a’választmány általi szigorú megrostálása után, köl­csönözni. Az e’ czim alatti kölcsön feltételeit ’s a’ folyamodásokhoz mellék­lendő oklevelek leírását magában foglaló jegyzék nyomtatott példányai az in­tézet hivatalában mindennek, ki kívánni fogja, ingyen kiadatik. Megújítja vég­re az egyesület ezennel a’ részvény-kamatfizetéssel eddig elkésett t. ez. rész­vényesekhez azon szives kérelmét; méltóztassanak ebbeli — némellyekre néz­ve még az első évről is — teljesiltetlen kötelezésüknek a’ pénznek vagy sze­mélyesen vagy bizományosaik által leendő beküldése mellett minél előbb eleget tenni ’s az igazgatóságot a’ szabályok és az aláírási kötelezvény értelmében különben követendő kötelessége teljesítésétől megkímélni. Kelt Pesten január 26-án­ 1842. Fáy András m. k. segédigazgató, Szalay József m. k. titoknok. A­’ nemz. Casino téli közgyűlését, a’ szabályok értelménél fogva, i.e. január, utolsó vasárnapján úgymint 30kán és rá következett napon, tartá báró Bánffy Pál elnöksége alatt; a’ vitatkozások érdekesb eredményei. I) A’ Casino lakásának 1842. ilik száma

Next