Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-05-05 / 36. szám
1844 36dik szám* PEST, vasárnap május 5k én Megjelenik a’ Tátra kiadóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Elökzethelyi helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emelstinű ,„ianon királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ ’ ’ a megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan küzöltetik. Áprili jelül julius 1jéig számított évnegyedre postauton vagy szorgalom-és gyorskocsin is 3fr. 10 ki javai, tiprilljésül december fogytáig számlált 4/ 3 évre pedig 9 p. for. elfogad előfizetést Jelenkor és Társ. szerk. FOGLALAT: Magyar-és Erdélyország (megtiszteltetés, bihar és temes megyei uj követek; Országgy. közlemény : 13. és Il.'fild. földi gyűlés részleteinek folytatása a’ magányrendszer, mintabürtön és büntetési scala kidolgozása ügyében 84d. kér. ülésb. a’ frdeknek városrendezési észrevételeik a -IS §t (13ig vizsgáltattak meg ; 186—189d. kér. ülésb. szintazon észrevételekben a’ 21 id. §ig haladtak; llld. kér. illésben szintazok a’ 31 Id. §on kezdve egész végig Idlo javastatvan részint, elfogadtattak részint a’írdi szerkezet szerint meghagyattak; llld. kér. ülésb. máj. -ban a bevegzett frdi módosításokra tett kerületi észrevételek hitelesíttettek, de némelly városi követek hosszabb előadási miatt a (oktatás más napra halasztatott; budapesti napló, gymnastikai próbatét’, hidrombolás ’s egyéb fővárosi és irodalmi újdonságok; színházi krónika ; Nógrádmegyei közgyűlés határozati ) Spanyolország(egy rarokkai kalózható kézre kerüll;rendszabályok az apró guerillák ellen ’sa't.) Anglia (O'Connell pőre iránt folyamba tétetett ugyan, de a’ 'kamraügyész tnndtványára ismét elhalasztatott ’sa't ) Orosz-Lengyelország (Paskevics leg marad előbbi állomásán; számos lengyel száműzött czári kegyelemben részesül; uj készület Kaukázus lakosi ellen ) Társalkodó . Széchenyi István gróf szózata hazánk kiváltságos lakosihoz. F.rtesitő. Magyarország és Erdély Öcs.’sáp. kir. fels. Molnár Endrének „Ujszüvetség“czimil munkáját saját könyvtárába elfogadni ’,s a’szerzőt kegy. megjutalmazni méltóztatott. Biharmegye april 29. tartott követválasztó gyűlésén, ámbár az egyik pártnak nevezetes többségre a’ körülmények szerint biztos számítása lehetett , mivel azonban e’ párt érzett túlnyomó erejében bizakodva nem volt eléggé vigyázó , az ellenpárt pedig ’s főnökei minden kigondolható módokat, ’s utakat is használtak, hogy részükre szótöbbsége alakíthassanak. Dgy M. felüggesztett főügyész választatott követül. — Temes megye résziről pedig a’ leköszönt Várkonyi helyébe Ambrózy György választatott meg országgyűlési követnek. Országgyűlési közlemény. (A’ 138. és 139dik földi ülés folytatása.) Szinte fontos vala egy fiatal gróf köv. beszédet „Én báró E. J. úrral annyiban egy véleményű nem lehetek, miszerint a’ m. ur azt állítja, hogy a’m. föRd. javaslata a’ t. Rendektől egyedül szavakban, nem pedig a’ dolog lényegére nézve különbözik. A’ m.főRR. nemleg ugyan a’ magányrendszer elsőbbségét megismerik legalább annyiban, a’ mennyiben meg vannak győződve, hogy a’ hallgató rendszer alapeszméjének gyakorlati létesitése egyáltalában lehetetlen, vagy olly nehézségekkel van öszszekötve, mellyek a’lehetlenséggel majd felérnek. Azt tartják, hogy a’ hallgató rendszer legjellemzőbb vonalai jelenleg sehol sem állnak fen többé ; de ezért még azon hatás iránt, mellyet a’ magányrendszer hazánkban még gyakorolhat, magokat teljesen biztosítva nem látják. A’ m. FRR. próbát javaslanak tehát;a’t.RR. pedig eldöntő intézkedést kívánnak. Azt, mi a’m. főrendek javaslata szerint csak kísérletül szolgálna, a’ t. RR. parancsoló szabálykint akarják felállittatni’s igy olly módon rendelkeznek , melly mellett addig legalább, mig a’ jövő t.hozás ez iránt máskép nem intézkednék, még a’ legkedvetlenebb tapasztalások után is a’ törvény ellenparancsoló szabályának fel kellene állani. Van különbség a’m.FRR. és a’ t.RR. javaslata közt. Érzik ezt magok a’ t. RR. is ’s ezért a’ mintabörtön eszméjét leginkább két szempontból támadják meg: előállnak ugyan a’ magányrendszer hosszas apológiájával, megemlítik minden jeles tulajdonit ’s azon kérdést vetik fel: lehet e a’ dolog mostani állásában a’ magányrendszert még olly fejletlennek tekinteni, hogy az irántai kérdései nem döntöttnek állíttathassék. E’ kérdésre nézve leginkább azon adatokat tekintve , miket előttem szólt már felhozott, nem vonakodom részemről határzottan kijelenteni, hogy én a’magányrendszer gyakorlati eredménye kérdését bevégzettnek egyáltalában nem tekintem , ’s azt olly apodictice , mint a’ t. Rk, nem akarnám eldönteni. A’ t. Rk. a’ m. f.- Rk okoskodásának másod alapját, miszerint t. i. .,a’ magányrendszer minden nemzetnél különböző hatást gyakorolván, e’ tekintetben hazánkban különös tapasztalás kívánatos“ leginkább azon ellenvetéssel támadják meg, „hogy a’lélektan törvényei mindenhol ugyanazok lévén, kétségkívül a’rendszer is mindenhol ugyanazonegy hatást gyakorol.“ Bőven megfelelt erre az előttem szólt méltó úr; mindazáltal nem hallgathatom el, hogy a’ t. RR. állításának helyességét tagadni nem más, mint minden nemzet egyediségét ’s jellemét egyáltalában eltagadni; eltagadni a’nemzetiség azon legszentebb részét ,melly annak szellemi lényegét képezi, ’s mellynek kivívása ’s olly módomi biztosítása mellett ézen a’ magyar nemzet is nem minden süker nélkül működött. Igaz ugyan, hogy a’ lélektan törvényei szintúgy mint a’ természet örökös szabályai mindenütt annyiban egyenlők, hogy ugyanazon elözvények ugyanazon következményeket szokták szülni; de eb bel a’ tek. Rt. által felállított következményt hozni épen annyi, mint azt állítani, hogy Pétervár rideg éghajlata alatt ugyanazon növényeknek kellene teremniük,mellyeket Nápolynak napsugárdús földje szül. A’ t. RR. megtámadván illy módon okoskodásunk alapeszméjét, természet szerint megtámadják a’ m. Fork által fölhozott mellékokokat is,’sigy azon testületet, azon személységet és egyedeket illetőleg , mellyeket a’ m. FORR. mint a’ magányrendszer üdvös eredményének szükséges előzményét megemlitnek, azon meggyőződésüket jelentik ki , hogy azok akkor leendnek feltalálhatok, midőn a’ rendszer egész kiterjedésiben lépend életbe ; nem szokásom ugyan a’szükséges változtatásokat megkivántató elözvények hiányának emlegetésivel megakasztani; egyetértek e’ tekintetben a’m. táblának egy igen érdemes tagjával, ki az irodalom mezején , azon igen helyes elvet jelenté ki, hogy „a’ kezdésnek legjobb módja valamit kezdeni“ ; mindazáltal azt tartom, hogy minden szükséges előzvény létezése nélkül olly intézeteket életbe léptetni akarni, mellyek csak ezen előzvények mellett lehetségesek, annyi, mint egy elméleti kedvencz eszme kimondásával megelégedve, a’ dolog gyakorlati oldaláról egészen megfeledkezni.Mi pedig a’személység kérdését illeti, legyen szabad ezen tekintetben egy jelesb uj franczia iró Leon Fouchet szavaira hivatkoznom, kinek munkájából merítette, ha nem csalatkozom, az előttem szólt már is fontos adatait, ki azt mondja,hogy a’ börtönjavitást illetőleg a’ személyzet és személyzetnek egyedi alkotása minden, a’ törvényes intézkedés csak mellékes , ’s hogy nem elég törvényhozóiig valamelly rendszert elhatározni ’s annak életbe léptetését közigazgatásilag parancsolni, hanem hogy testesíteni kell e’ rendszert azon személyekben , kikre a’ végrehajtás bizatik, testesíteni azokban, kik a’ törvény holt betűjét alkalmazandják; mert a’ nélkül papiroson a’ börtönök állását megváltoztathatjuk, de azok rosz állapotát valódiig nem javítjuk. A’ t. RR. a’ m. FeRRnek két más rendbeli javaslatát nem kevesebb élénkséggel támadják meg, ’s itt nem titkolhatom el csudálkozásomat, hogy a’ t. RR. egy átmeneti epocháról gondoskodni egyáltalában nem tartják szükségesnek; mert midőn a’ költségről tesznek említést, magok is azt jelentik ki, hogy véleményük szerint esztendőnkint ezen javítások létrehozására egy milliónál több nem kellene; ha tehát a’ m. F.RR. által megemlített 14 milliót a’ t. RR. számítása szerint 10re vagy 12re csökkentjük is, kétség kívül a’ rendszer behozatalára még mindig szint annyi esztendő kivántatnék. De miután itt a’ költséget említem, legyen szabad a’ t.RR. azon ellenvetését is megczáfolnom, mellyet ők a’ nemzet akaratja megemlítéséből meritnek, midőn a’ m. FRRet arra szólítják fel, hogy a’ nemzet a’ szükséges áldozatokrai készség iránt határzottan kijelentett akaratjának engedjenek. Nem szándékom a’ nemzet ezen akarata kijelentésmódját vitatni, még sem titkolhatom el azon csudálkozásomat, hogy egy két lappal tovább a’ t. RR. figyelmeztetik a’ m. FORget, hogy az eziránti lelkesedést rüszint használni kell, nehogy az ismét elenyészszék. így tehát azt kellene föltennem,mit egyáltalában feltenni nem akarok, hogy annak lelkesedése változékony; vagy azt, hogy ezen lelkesedés csak az áldozatok fontossága iránti ismeretlenségen alapszik. Ha ez így van, akkor kétségkívül ismét elméletileg alkalmas törvényt hozhatunk, de annak létesítéséről egyáltalában biztosítva nem vagyunk. A B I. RR. mellesleg érintik még azt is,hogy az általunk ajánlott mintabörtönt inkább kísérleti börtönnek kellett volna nevezni. Részemről megvallom,hogy ámbár illy szóváltásokban nagy nyomatékot nem helyzek, ’s azokat a’ törvényhozó test méltóságával megegyeztetni nem tudom, mégis azt tartom, hogy a’ mintabörtön eszméje a’ kísérleti börtönnel egyáltalában nem ellenkezik, ’s hogy a’kísérleti börtön egyszersmind minden később felállítandó börtönnek mintául szolgálhatna.Mi már az 1827diki választmányi munkálat iránti ellenvetéseket illeti, a’ t.RR. az abban foglalt rendelkezések egyikét,t.i.a’classificaliot élénken támadják meg. Okoskodásuk helyességét tagadni nem akarom , de foglaltatnak azon választmány munkálatában olly elvek is, sőt ép olly elvek képezik e’ választmányi munkálat lényegét, mellyeknek üdvös oldalai iránt a’ t. RR. kétségben nem lehetnek, ’s ezeket akarták leginkább életbe léptetni a’ m. Förk, midőn a’ t.hatósági börtönök kijavítására szolgálandó általányos szabálynak meghatározásáról vala szó. Mi már a’ büntető scalát illeti: e’ tekintetben későbbre tartom fen magamnak azon tudományos tekintélyek kijelentésit ’s azon gyakorlati példák elősorozását, mellyek a’ büntető scala szükségét megmutatják; ’s a’ t. RR. ellenvetésére csak azt jegyzem meg, hogy azon „okoskodás, miszerint a’ magányrendszer büntetése kisebb időszakot nem igényel, mint a’ jelenleg fenálló rendelkezések, minden tudományos tekintély által egyhangúlag tagadtatik.Azon okoskodásokba pedig,hogy a’büntető törvénykönyvben úgy is már a’ magányrendszer büntetéseinek maximuma van meghatározva’s jelenleg is a’ fenálló büntetések maximuma alkalmaztatik , nem húzhatom ki azon következést , hogy a’ büntető scala lehetetlen, hanem egyedül azt, hogy ezen büntetési maximumok, mellyek tán csak azért vannak megállapítva, mert a’magányrendszer egyedül elválva vétetett tekintetbe, hogy ezen maximumok , mondom , máskint arányosan csökkentessenek. Végezvén illy módon a’ t. RB. üzenete iránti megjegyzésimet, engedjék meg a’ m. Fork, a’ dolog komoly oldalára térnem. Mióta még a’ rabokban is méltánylandó szenvedő emberiség’s az egyedi jog tisztelete mind a’kormányok mind t.hozás figyelmét felszóliták,számos rendszert hoztak fel javaslatul a’börtönrendszer-javitást illetőleg ; olly rendszereket, mellyek azóta sok részletben módosíttattak, mellyek közül némellyek már egészen el is enyésztek, ’s ezekre alkalmazható leginkább a’ t. RR. azon kijelentése, hogy voltak ugyan idők ’ite is jártak, mellyekben az emberiség bizonyos elméleti elvek alkalmazásiban vélte minden börtöni viszszaélés panaceáját ’s egyedüli gyógyszerét feltalálhatni. Legújabb időkben leginkább két rendszer vonta magára a’ tudósok és statusemberek figyelmét: az úgynevezett hallgató - és a’ magányrendszer ; az első mindazáltal számos ellenkezésre találván azon okból, mivel legfőbb szabályinak gyakorlati létesithetősége igen kétséges ja’magányrendszer volt az , melly legtöbb pártoltatást nyert. De ha erre nézve más nemzetek példáját akarnók szemben tartani, a’ nélkül hogy Amerikát emlitném, mellynek alkotványos helyzete szintúgy mint geographiai viszonya az egyedi erő szabad működéseinek olly tág tért nyit: látni fogják, hogy p. o. Angliában a’ magányrendszer kezdetkor csak néhány börtönben mintegy kisérletileg alkalmaztatván, ennek alkalmaztatása a törvényhatósági börtönökre nézve előbb tilos volt ’s csak később engedtetett meg bizonyos föltételek alatt, így tehát Anglia példája egyenesen a’ próbatétek és a’ lépcsönkénti behozatal mellett szól. Mondhatják talán a’ t. R., hogy e’ törvényhozók a’ rendszerek üdvös oldalai iránt, Vagy azoknak elsőbbségét illetőleg ingadoztak; de nem titkolhatom el csudálkozásomat, hogy mig azon t.hozások, mellyek a’rendszerek alkalmazását közelebbről látva , azok üdvös eredményire nézve ingadoztak , épen azon t.hozásnál nincs semmi ingadozás, mellynek egész tudománya az irodalom mezején merített adatokból keletkezik. Van ugyan egy ország, melly a’miveltség magas fokán áll, ’s mellyben a’ magányrendszernek általányos behozatala inditványoztatott, 1840 ben l.i. Francziaországban Rémusat ur ezen kérdést a’ kamrákban megpendítvén, Tocqueville ur jelentése alapját a’ ministerség magáévá tette és Duchatel uz 1843. évben azt a’ kamrák elibe is terjesztette. Nem lépett ugyan még életbe a’ terv, de mármint terv is méltán igényli figyelmünket ; mert e’ tervben azt látandjuk, hogy a’ legnagyobb figyelem épen azon időszakra van fordítva, mellyet a’ t. RR. egészen elmellőzendőnek véltek; látjuk, hogy a’ tárgy létrehozása 20 évre van szabva, ’s hogy ezen 20 év lefolyta alatt, midőn egy részről a’ m. F.RR. a’ rendszer behozatalát illetőleg részletes intézkedést indítványoznak, más részről épen azt sürgetik legerősebben , mit a’ t.RR. képtelenségnek tekintenek , t. i. egy büntető scala- felállítást. De ha figyelmünket a’ tudomány