Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-08 / 63. szám
elintéztetnek,úgy illő és szükséges a’káptalanok’s többi apát helyzetét is a’ törvénnyel öszhangzásba hozni. Ez igazságos kérelmet méltóztassanak a’t.RB.pártolni.Mire B. ősz követe, szélesen akartam úgy mond, e’ tárgyra kiterjeszkedni, de én is azt tartom, hogy e kérdés az országgy. coordinatiójánál fog megvitattatni, nem is látom olly sürgetősségét, hogy az mindjárt tárgyalás alávétessék.Kár az egyh. rendnek az 1608 . lsö t.hivatkozni ’s az egyenkénti szavazatot arra alapítani, mert azon törvény nem ad a’ káptalanoknak jövendőre alapított szavazatot.Sokan el fognak ültetni ezáltal követeléseiktől , mert azon időben a’ török pusztítván hazánkat, Esztergomot török lakta, ’s az esztergomi káptalan hol Nagyszombatban, hol Pozsonyban lézengett; igy az egri káptalan Kassán’s a’kalocsai,váczi nem is léteztek’s minélfogva, ha a’ káptalanok országgy. szavazatukat az 1608: 1.1. értelmében akarnák bebizonyítani, előbb productionalis pört kellene kezdeniük, hogy azon időben léteztek, illy pertractatioba pedig a’ t.hozás jelen számtalan sürgetős teendőji közt nem ereszkedhetik. Mi azon állítást illeti,hogy a’káptalanok szavazatát az 1825- ki országgy. kezdette háborgatni, én azon országgyűlésen, jóllehet nem mindjárt elején,jelen voltam, de elnöki excelra hivatkozom, ki akkor a’ követi kart diszesitette,ha együtt voksoltak , a’káptalanok a’megyék követeivel, v. kiüttetteké a’régi gyakorlatból?Sokan vannak az 1608. 1. t.cz.ben feljegyezve, ott van a’ k. tábla, a’jelen nem levő mágnások küldöttei ’stb. ezeknek országgyül.állásuk elhatározása szinte orsz.gyül. elrendezése alá tartozik; a’ k. tábla hatalmi modestiáját nem lehet e’ részben eléggé magasztalni, ez békével várja az orsz.gy. elrendeztetését, pedig ha e’ kettő közül kellene egyiknek szavazatot adni, szónok azt inkább a’ kir. táblának, mint a’ káptalanoknak adná, mert ott atyák ülnek, kik a’haza köz érdekéhez csatoltatvák ; mondják, hogy az egyházi rend Századokig nagy befolyást gyakorolt a’ magyar törvényhozásban ’s ez csakugyan igaz, hanem az egyh. szabályok szerint minden hoszszu farsang után nagy böjt szokott következni. De váljon sürgetősé azon testületnek országgyűlési elrendeztetése, mellynek szavazatát mindig előre tudhatni, és soha liberális eszméket nem pártolnak, a’ nemzetiség tárgyában múlt odt. 12k én magam szólitottam fel az egyházi rendet, hogy szólana e’ tárgyhoz, de ők mindnyájan a’ k. kir. leiratot pártolták. Múlt országgyűlésen, midőn a’vallás tárgya került szőnyegre, Szepesy akkori pécsi püspök mondá: declaro, etiam silex lata fuerit, tamen non obtemperabimus ’s nem volt az egyházi rend közt egy is, ki ezen nyilatkozatnak ellen mondott volna! illy testületnek szavazatot adni nem tanácsos. Országgyűlés előtt megtudd az egyh.rend, hogy a’ kir. városok a’ kir. propositiókba foglaltatnak , folyamodott, hogy a’ káptalanok országgy. szavazatának elrendezése is oda iktattassék, azonban a’ kormány ezt szükségtelennek találta ’s igy iktattatott az a’ sérelmek közé, de a’ KR. újabb határozata következtében, arra nézve sem az orsz. választmány véleménye , sem a’ kér. végzés nem maradhat meg, hanem azt úgy véli szóló módositandónak, hogy a’ káptalanok országgy. szavazatának elhatározását a’ RR. az országgy. elrendezésével kapcsolatba tették. A’ nm. kir. személynek megjegyzé, hogy ha némelly testületek szavazatukkal élni nem kívánnak, még nem következés, hogy azoknak szavazatuk megszűnt,mindenkit saját meggyőződése vezérel; ha pedig itt a’ kér. szavazat arányáról van szó, ahoz semmi közöm , a’ t. RB. ide vannak híva, ’s én kötelességemnek ismerem mindenkinek törvényes jogát épségben tartani.Ezután egy más káptalan követe szólalt fel’s mondá.Az 1608 . isö t.cz. 4dik §sza a’ káptalanokról az állítja: ,,Praepositus unacum capituloriam et coniunctam vocem habeat" a’ 6ik §.pedig a’javadalmas apátokról és prépostokról ezt rendeli: „il quoque sub nomine SS. et 00. comprehensi vocem suam inter regnicolas juxtaconstitutiones Viennenses habeant. Mivel pedig ezek sem újabb törvény által el nem töröltettek, sem 32 évet haladó bármiféle gyakorlat vagy újítással még csak meg sem gyengittettek, nagyon szeretem hinni, mikép a’ clerűs szavazata itt ma is egyenkint számittatik, különben kénytelen lennék magát ezen alsó táblát a’ csak most felhívott világos törvény tiszteletlenségének sőt erőszakos megsértésének bűnével terhelni, szóval a’ 3ik rend ellen mindazon keserű panaszokra fakadni, mellyeket ma a’ törvények meg nem tartatása miatt hallónk a’ kormány és H.tanács ellen ; akarom tehát hinni, mikép a’ 3 dik rend a’ t.szegési rész példaadástól tartózkodva, a’ derűst egyenkinti szavazatától nem fosztotta meg; ’s e’ hiedelemben hathatósan erősít engem elnök ő mmgának azon ismételt nyilatkozata, hogy a’dlerust, mint mindenkor, agy ezentúl is törv. jogaiban fentartani fogja, kitől ennek folytában meg is várom, sőt követelem, hogy minden adandó alkalommal a’ derus szavazatát egyenkint számítsa. Ha mindazáltal hitemben csalatkoznám, ’s igaz ami úgy is van, hogy a’ clerus a’ k. városok követeivel egy hajóban evez, ez esetben egyedül a’ z.i és b.i előadások fonalán csekély véleményemet a’ következőkben terjesztem elő: Z. m. követe mondá, ,,a’ megyék követei képviselik itt a’ derűst is," de talán ő ezt maga sem hiszi, mások pedig bizonyosan nem, mert lehetők, hogy p.o. ő mint buzgó evangélikus,legyen a’ katholikus érdekeknek ’s a’ magyar derűs törvényadta jogainak védje? Ha a’vgyék tisztelt küldöttei egyszersmind a’ magyar kath. egyház követei, miért nem mozdítják elő annak igazságos panaszit? miért nem védik annak veszélyben forgó jusait, miért támadnak szinte ellenségmódra principálisaik ellen? miért törekesznek küldőiket, megbízóikat, jószágaiktól, országgy. szavazatuktól megfosztani ? a’ küldöttek a’ küidők ellen illyeseket nem követhetnek el; azért győződjék meg Z. követe, mikép soha senkit elhitetni nem fog, hogy itt a’ derűst a’ megyék követei repraesentálják. Továbbá emlité a’ már sokszor hallottat: méltatlan a’ derűs a’ diadal szavazatra, mert a’ vegyes házasságok ’s áldásmegtagadás ügyében magát a’status fölé emelte. Azonban épen a’ kérdéses eljárással czáfolá meg a’ magyar clerus elleneinek azon előítéletét, hogy ő csupán eszköz’s kellőkép nem független, igenis kivivá függetlenségét ’s tettleg bebizonyitá , mikép hit dolgaiban semmi emberi tekintély el nem mozdíthatja elveitől; és e’függetlenség a’ legszebb qualificatio a’követségre. Mégis felhozd : mikép még az országgyűlés coordinatiojától sem reméllhet a’ clerűs kedvező eredményt, mivel akkor bizonyosan figyelembe vétetnek amaz elvek, hogy t.i.a’ clerűs ellensége minden üdvös reformnak , a’ diaetalis állás papi hivatalával öszsze nem fér, érdeke a’ statusétól egészen különböző, ’s e’ nézetek miatt kizáralik a’ teremből. A’ most érintett alaptalan állítások más alkalommal bőven viszsza lévén torolva, ezúttal csak azon bizodalmas reményemet nyilványitom, hogy a’ diaetának bármikori elrendeztetésekor inkább ezen tekintetek fognak méltányoltatni, jelesen ahogy statustudományi főelv az , mikép a’ törvényhozói körben mindig szükség van olly testületre, mellyre a’ morál ’s a’ vallás védelme különösen bízva legyen; mert a’ polg. törvény csak úgy lehet üdvös hatású, ha igazságon és morálon emelkedik, e’ szent tisztét pedig a’ t.hozói karnak leglelkiismeretesebben a’ papi rend töltheti be. b) Szinte statustudományi elv az is,mikép a’ t.hozólest csak úgy tökéletes,ha ott minden érdek képviselve van;ugy de a’religionak, egyháznak , papságnak is megvannak maga saját követelései, érdekei, ’s azok czélszerüleg csak a’ clerus által képviseltethetnek. De cslalustan az is, hogy kiktől polg. kötelességet teherviselést kivárniuk, azokat polg.jogokban részeltessük,úgy de a’ papságtól is megkivántatik a’ honszeretet, annak védelme ’s közterhek viselése. Ide járult a’ magyar constitutio főelve: „semmit rólunk , nélkülünk" és igy a’ vallásról ’s egyházról, ezek szolgáji nélkül semmi üdvöst bármi törvényhozás nem végezhet. Illy elvekből indulva majd minden régi és újabb l.hozásnak részesei mindenütt az egyháziak, ’s hol forradalom utján a’ hivatástól elzáralott a’ papság, ott a’ tiszta erkölcsök hanyatlásnak indultak, ’s a’ vallás bonyolodásba jött. Angliában nagy a’ vallásosság, mert az initialivával is biró felsöházban püspökök ülnek . Francziaországban árkint terjed az erkölcstelenség , mert a’ kamrákban nem őrködik papság a’ népnevelés és vallás felett. Ugyanezen és hasonló nézetekből fog indulni véleményem szerint a’ magyar t.hozás is akkor , midőn az országgy.coordinálni fogja ’s belátván, hogy a’derűst kár nélkül nem nélkülözhetni, annak tovább is illő helyet és szavazatot adand a’ diadán. Mi több , nem kétlem , figyelemmel lesznek utódink azon történeti igazság iránt is, hogy t.i. ott veszi eredetét a’constitutionalis polg. szabadság, hol a’ clerűs világi ügyekbe, hivatalokba ’s tanácskozásokba bocsátkozott, vagy inkább bocsáttatott. Tanuji ennek nálunk István törvényei, András arany bullája, az angolok magna chartája, az aragoniaiak kiváltságai ’s azon szabadság, mellyel id. Lajos franczia király egy apát tanácsára a’városoknak adott; a’kir. esküt is a’ conslitutiók megtartására papok hozák életbe; ezeknél fogva bátran elmondhatjuk, mikép a’conslitut. polg. szabadság pap-szerzetle kincsük a’nemzeteknek. ’S vajmi kitűnik ez az oriens és occidens közli viszonyok és különbségből; keleten, hol a’ sceptrum egyszersmind feszület gyanánt liszteltetik, constitutio létre nem jöhetett, mert a’papsága’ kormányból, minden polg. hivatal és jogokból ki van zárva; ellenben nyugaton a’ clerusnak polg. jogok adatván, mindenütt constitutio keletkezett és pedig akkor, midőn az leghatalmasb volt; különben is nem kell ’s lehet felejteni, hogy a’ nemesség papság nélkül könnyen válik a’ fejdelem satrapájává. Maga ezen szó charta kolostori eredetű,zárdákban a’fő és tagok közti viszonyokat alapító meg, később az világiak által utánoztatván, az uralkodók és alattvalók közti viszonyokat szabályozó. Ezeket csak azért említem, hogy lássák a’t.RR. a’ történetek világánál, mikép a’ constitut. polg. szabadság papszerzette kincsök a’nemzeteknek , mi végre a’ ,Regnum meum non est de hoc mundo"-t illeti: a’ tudós követur több jeleit adá már, hogy fél theologus, és igy tudnia kellene,hogy mi magyarázatképen szoktuk azt az idézett állításhoz csatolni: „sed in hoc mundo." Áttérek most B. m.követe észrevételeire,ki semmiképen nem tudja megfogni, mikép lehetne sürgetős a’clerűs jelen sérelmes ügyének elintézése,holott én azt az elölegesek sorába vélem tartozónak, mert 1) az 1608. 1.czikknek egy nap egy óráig sem szabad maradni teljesítés nélkül. 2) A’ vallási tárgyak jelen országgyűlésen is mindennapiak , jövendőre pedig fájdalom még gyakoriabbak lesznek, mellyeket épen úgy nem intézhetni el sikeresen vallási szolgák nélkül,mint a’kereskedési dolgokat kereskedők , bányászatit bányászok, népnevelésűt népnevelők nélkül. 3) Ha a’ nemesség régi t.hozó társait elveti magától, újakat meg maga mellé venni nem tud vagy nem akar,ekkor a’magyar t.hozási düról időre egyoldalubb lesz, sőt jövendője általában nincsen , mert rövid idő múlva egyedül fog élni a’ t.hozási téren ’s nem a’ nemzetet hanem csak annak fractióját fogja képviselni, mai világban pedig egy olly testületnek , melly még a’ t.hazai hatalmat is monopolizálni törekszik és pedig épen akkor,midőn minden mások kiváltságit lerombolja, sem tekintete sem állandósága nem lehet. Ki nem ismeri ezen közmondásnak „Extra Hungáriám non est vita" képtelenségét? szinkilly hibás véleménye az a’ nemességnek, mintha nyolczszázad alatt egyedül lett volna tényezője a’ nemzet fenmaradásának ; a’mi jó , a’ mi dicső történt Árpád atyánk földén, annak nem kis része a’másik három rendet is illeti, minden szerencsétlenségink legnagyobbika pedig az lenne , ha a’ nemesség még jövendőre is exclusivum privilegiumot akarna gyakorolni a’legislatio mezején.Hibás továbbá B.azon hiedelme, mintha ma sokkal több káptalan,apátok, vagy prépostok volnának mint608 ban, midőn azért is kevesen jöhetének a’ diaelára, mert a’ török elöl a’ clerus szétfutott. Igaz ugyan, van ma néhány uj káptalan, de ezek helyett tízszer annyi orsz.gyűlési üléssel és szavazattal biró apát ’s prépost maradt el az országgyűlésről , ma csak nevei ’s czimei vannak már fen azon apátság ’s prépostságoknak, honnét 1608ban nevezetes diaelalis voksmennyiség került ki. A’ török hadak pedig nemcsak a’ püspökségeket és káptalanokat járták elfoglalva, hanem a’ megyéket is, elannyira, hogy három megyének volt egy követe, több megyéből pedig hosszas időkig egyetlenegy követet sem küldhetének, ’s ha tovább még jobban visszamegyünk a’ történetekbe, látni fogjuk, hogy hajdan Borsod vgyének nemcsak kanonok, hanem plébános országgy. követei is voltak, valamint Pestnek is valónak egykor váczi kanonok küldöttei. Utoljára kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, mennyire valótlan. mondása , hogy a’ clerus noha még diaeta előtt a’ fejdelemhez folyamodott, mégis kimaradt a’ propositiókbul; igen is távol esik a’ valótól ezen állítás, mert a’ clerus a’ kegy. kir. előadások leérkezte után szinte félévvel folyamodott csak országgy. szavazata ügyében urunk királyunkhoz. Többnyire az orsz. küldöttség véleményét pártolom. A’káptalanok ’s néhány m. követ közül az orsz. választmány véleménye pártolására több nyilatkozat történt még, de a’RR. többsége maradjonnal czáfolta meg mindazon okoskodást’s a’ ker. szerkezet meghagyatott. 185dik orsz. ford. ülésb. jul. 30k án a’sérelmek ’s kivánatok 2ik osztálya fölötti tanácskozás folytatásakor 18dik pontnál egy gróf’s alelnök a’ panaszt ad specificum kívánta deducallatni a’ t. R. által: Nádor ő cs. kir. rens, azonban helyesbnek találván a’ sérelemfölterjesztést, mintha a’ rendi tábla részletes előadásra fölszólittatik, a’ fölterjesztés nem hátráltatott. A’ 19. sérelemnél nem annyira a’ vádlott Csorich tábornok , kinek minden sértéssük távol szándékáról egy nm. püspök a’ tábornok önnyilatkozata után bizonyságotlön, mint a’ kormány ellen talált némelly tag sérelmet, minek fölterjesztésében a’ többség meg is egyezett. A’ tanácskozások lényegesb részét képezé a’24 d.t.i. a’káptalanok szavazati jogát foglaló sérelem, mellynek fölterjesztését egy nm. ország nagy sürgetésnek találván , számos tag által pártoltatott. Emelkedtek azonban ellenvéleményü szózatok is, de miket egy nm. püspök követk. czáfolt meg: Valóban igen sajátszerü éssajnálás- 344