Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-08 / 63. szám

elintéztetnek,úgy illő és szükséges a’káptalanok’s többi apát helyzetét is a’ törvénnyel öszhangzásba hozni. Ez igazságos kérelmet méltóztassanak a’t.RB.pártolni.Mire B. ősz követe, szélesen akartam úgy mond, e’ tárgyra ki­terjeszkedni, de én is azt tartom, hogy e kérdés az or­­szággy. coordinatiójánál fog megvitattatni, nem is látom olly sürgetősségét, hogy az mindjárt tárgyalás alávé­­tessék.Kár az egyh. rendnek az 1608 . lsö t.hivatkozni ’s az egyenkénti szavazatot arra alapítani, mert azon törvény nem ad a’ káptalanoknak jövendőre alapított szavazatot.Sokan el fognak ültetni ezáltal követeléseik­től , mert azon időben a’ török pusztítván hazánkat, Esztergomot török lakta, ’s az esztergomi káptalan hol Nagyszombatban, hol Pozsonyban lézengett; igy az egri káptalan Kassán’s a’kalocsai,váczi nem is léteztek’s minélfogva, ha a’ káptalanok országgy. szavazatukat az 1608: 1.1. értelmében akarnák bebizonyítani, előbb productionalis pört kellene kezdeniük, hogy azon időben léteztek, illy pertractatioba pedig a’ t.hozás jelen szám­talan sürgetős teendőji közt nem ereszkedhetik. Mi a­­zon állítást illeti,hogy a’káptalanok szavazatát az 182­5- ki országgy. kezdette háborgatni, én azon országgyűlé­sen, jóllehet nem mindjárt elején,jelen voltam, de elnök­i excel­ra hivatkozom, ki akkor a’ követi kart diszesitet­­te,ha együtt voksoltak , a’káptalanok a’megyék követei­vel, v. kiüttettek­é a’régi gyakorlatból?Sokan vannak az 1608. 1. t.cz.ben feljegyezve, ott van a’ k. tábla, a’je­len nem levő mágnások küldöttei ’stb. ezeknek ország­­gyül.­állásuk elhatározása szinte orsz.gyül. elrendezése alá tartozik; a’ k. tábla hatalmi modestiáját nem lehet e’ részben eléggé magasztalni, ez békével várja az orsz.gy. elrendeztetését, pedig ha e’ kettő közül kellene egyiknek szavazatot adni, szónok azt inkább a’ kir. táblának, mint a’ káptalanoknak adná, mert ott atyák ülnek, kik a’ha­­za köz érdekéhez csatoltatvák ; mondják, hogy az egy­házi rend Századokig nagy befolyást gyakorolt a’ ma­gyar törvényhozásban ’s ez csakugyan igaz, hanem az egyh. szabályok szerint minden hoszszu farsang után nagy böjt szokott következni. De váljon sürgetős­é azon testületnek országgyűlési elrendeztetése, mellynek sza­vazatát mindig előre tudhatni, és soha liberális eszmé­ket nem pártolnak, a’ nemzetiség tárgyában múlt odt. 12k én magam szólitottam fel az egyházi rendet, hogy szólana e’ tárgyhoz, de ők mindnyájan a’ k. kir. leiratot pártolták. Múlt országgyűlésen, midőn a’vallás tárgya került szőnyegre, Szepesy akkori pécsi püspök mon­­dá: declaro, etiam silex lata fuerit, tam­en non obtem­­perabimus ’s nem volt az egyházi rend közt egy is, ki ezen nyilatkozatnak ellen mondott volna! illy testületnek szavazatot adni nem tanácsos. Országgyűlés előtt meg­tudd az egyh.rend, hogy a’ kir. városok a’ kir. propo­­sitiókba foglaltatnak , folyamodott, hogy a’ káptalanok országgy. szavazatának elrendezése is oda iktattassék, azonban a’ kormány ezt szükségtelennek találta ’s igy iktattatott az a’ sérelmek közé, de a’ KR. újabb határo­zata következtében, arra nézve sem az orsz. választ­mány véleménye , sem a’ kér. végzés nem maradhat meg, hanem azt úgy véli szóló módositandónak, hogy a’ káptalanok országgy. szavazatának elhatározását a’ RR. az országgy. elrendezésével kapcsolatba tették. A’ nm. kir. személynek megjegyzé, hogy ha némelly tes­tületek szavazatukkal élni nem kívánnak, még nem kö­vetkezés, hogy azoknak szavazatuk megszűnt,mindenkit saját meggyőződése vezérel; ha pedig itt a’ kér. szava­zat arányáról van szó, ahoz semmi közöm , a’ t. RB. ide vannak híva, ’s én kötelességemnek ismerem minden­kinek törvényes jogát épségben tartani.Ezután egy más káptalan követe szólalt fel’s mondá­.Az 1608 . isö t.­­cz. 4dik §sza a’ káptalanokról az állítja: ,,Praepositus unacum capituloriam et coniunctam vocem habeat" a’ 6ik §.pedig a’javadalmas apátokról és prépostokról ezt rendeli: „il quoque sub nomine SS. et 00. comprehen­­si vocem suam inter regnicolas juxtaconstitutiones Vien­­nenses habeant. Mivel pedig ezek sem újabb törvény ál­tal el nem töröltettek, sem 32 évet haladó bármiféle gyakorlat vagy újítással még csak meg sem gyengittet­­tek, nagyon szeretem hinni, mikép a’ clerűs szavazata itt ma is egyenkint számittatik, különben kénytelen len­nék magát ezen alsó táblát a’ csak most felhívott vilá­gos törvény tiszteletlenségének sőt erőszakos megsér­tésének bűnével terhelni, szóval a’ 3ik rend ellen mind­azon keserű panaszokra fakadni, mellyeket ma a’ tör­vények meg nem tartatása miatt hallónk a’ kormány és H.tanács ellen ; akarom tehát hinni, mikép a’ 3 dik rend a’ t.szegési rész példaadástól tartózkodva, a’ derűst egyenkinti szavazatától nem fosztotta meg; ’s e’ hiede­lemben hathatósan erősít engem elnök ő mmgának azon ismételt nyilatkozata, hogy a’dlerust, mint mindenkor, agy ezentúl is törv. jogaiban fentartani fogja, kitől en­nek folytában meg is várom, sőt követelem, hogy min­den adandó alkalommal a’ d­erus szavazatát egyenkint számítsa. Ha mindazáltal hitemben csalatkoznám, ’s i­­gaz ami úgy is van­, hogy a’ clerus a’ k. városok köve­teivel egy hajóban evez, ez esetben egyedül a’ z.i és b.i előadások fonalán csekély véleményemet a’ következők­ben terjesztem elő: Z. m. követe mondá, ,,a’ megyék kö­vetei képviselik itt a’ derűst is," de talán ő ezt maga sem hiszi, mások pedig bizonyosan nem, mert lehető­k, hogy p.o. ő mint buzgó evangélikus,legyen a’ katho­­likus érdekeknek ’s a’ magyar d­erűs törvényadta jo­gainak védje? Ha a’vgyék tisztelt küldöttei egyszers­mind a’ magyar kath. egyház követei, miért nem moz­dítják elő annak igazságos panaszit? miért nem védik annak veszélyben forgó jusait, miért támadnak szinte ellenségmódra principálisaik ellen? miért törekesznek küldőiket, megbízóikat, jószágaiktól, országgy. sza­vazatuktól megfosztani ? a’ küldöttek a’ k­üi­­­d­ő­k ellen illyeseket nem követhetnek el; azért győződjék meg Z. követe, mikép soha senkit elhitetni nem fog, hogy itt a’ derűst a’ megyék követei repraesentálják. Továbbá em­­lité a’ már sokszor hallottat: méltatlan a’ d­erűs a’ diad­­­al szavazatra, mert a’ vegyes házasságok ’s áldásmeg­tagadás ügyében magát a’status fölé emelte. Azonban épen a’ kérdéses eljárással czáfolá meg a’ magyar cle­rus elleneinek azon előítéletét, hogy ő csupán eszköz’s kellőkép nem független, igenis kivivá függetlenségét ’s tettleg bebizonyitá , mikép hit dolgaiban semmi em­beri tekintély el nem mozdíthatja elveitől; és e’függet­lenség a’ legszebb qualificatio a’követségre. Mégis fel­hozd : mikép még az országgyűlés coordinatiojától sem reméllhet a’ clerűs kedvező eredményt, mivel akkor bi­zonyosan figyelembe vétetnek amaz elvek, hogy t.i.a’ clerűs ellensége minden üdvös reformnak , a’ diaeta­­lis állás papi hivatalával öszsze nem fér, érdeke a’ sta­tusétól egészen különböző, ’s e’ nézetek miatt kizáralik a’ teremből. A’ most érintett alaptalan állítások más al­kalommal bőven viszsza lévén torolva, ezúttal csak azon bizodalmas reményemet nyilványitom, hogy a’ diaetá­­nak bármikori elrendeztetésekor inkább ezen tekintetek fognak méltányoltatni, jelesen a­­hogy statustudományi főelv az , mikép a’ törvényhozói körben mindig szükség van olly testületre, mellyre a’ morál ’s a’ vallás védel­me különösen bízva legyen; mert a’ polg. törvény csak úgy lehet üdvös hatású, ha igazságon és morálon emel­kedik, e’ szent tisztét pedig a’ t.hozói karnak leglelki­­ismeretesebben a’ papi rend töltheti be. b) Szinte status­tudományi elv az is,mikép a’ t.hozólest csak úgy tökéle­tes,ha ott minden érdek képviselve van;ugy de a’religio­­nak, egyháznak , papságnak is megvannak maga saját követelései, érdekei, ’s azok czélszerüleg csak a’ cle­rus által képviseltethetnek. De c­­slalustan az is, hogy kiktől polg. kötelességet teherviselést kivárniuk, azokat polg.jogokban részeltessük,úgy de a’ papságtól is meg­­kivántatik a’ honszeretet, annak védelme ’s közterhek vi­selése. Ide járult­ a’ magyar constitutio főelve: „sem­mit rólunk , nélkülünk" és igy a’ vallásról ’s egyházról, ezek szolgáji nélkül semmi üdvöst bármi törvényhozás nem végezhet. Illy elvekből indulva majd minden régi és újabb l.hozásnak részesei mindenütt az egyháziak, ’s hol forradalom utján a’ hivatástól elzáralott a’ papság, ott a’ tiszta erkölcsök hanyatlásnak indultak, ’s a’ vallás bonyolodásba jött. Angliában nagy a’ vallásosság, mert az initialivával is biró felsöházban püspökök ülnek . Francziaországban árkint terjed az erkölcstelenség , mert a’ kamrákban nem őrködik papság a’ népnevelés és vallás felett. Ugyanezen és hasonló nézetekből fog indulni véleményem szerint a’ magyar t.hozás is akkor , midőn az országgy.coordinálni fogja ’s belátván, hogy a’derűst kár nélkül nem nélkülözhetni, annak tovább is illő helyet és szavazatot adand a’ diad­án. Mi több , nem kétlem , figyelemmel lesznek utódink azon történe­ti igazság iránt is, hogy t.i. ott veszi eredetét a’consti­­tutionalis polg. szabadság, hol a’ clerűs világi ügyek­be, hivatalokba ’s tanácskozásokba bocsátkozott, vagy inkább bocsáttatott. Tanuji ennek nálunk István törvé­nyei, András arany bullája, az angolok magna chartája, az aragoniaiak kiváltságai ’s azon szabadság, mellyel id. Lajos franczia király egy apát tanácsára a’városok­­nak adott; a’kir. esküt is a’ conslitutiók megtartására papok hozák életbe; ezeknél fogva bátran elmondhat­juk, mikép a’conslitut. polg. szabadság pap-szerzetle kincsük a’nemzeteknek. ’S vajmi kitűnik ez az oriens és occidens közli viszonyok és különbségből; keleten, hol a’ sceptrum egyszersmind feszület gyanánt liszteltetik, constitutio létre nem jöhetett, mert a’p­apsága’ kor­mányból, minden polg. hivatal és jogokból ki van zárva; ellenben nyugaton a’ clerusnak polg. jogok adatván, mindenütt constitutio keletkezett és pedig akkor, midőn az leghatalmasb volt; különben is nem kell ’s lehet fe­lejteni, hogy a’ nemesség papság nélkül könnyen válik a’ fejdelem satrapájává. Maga ezen szó charta kolostori eredetű,zárdákban a’fő és tagok közti viszonyokat ala­pító meg, később az világiak által utánoztatván, az ural­kodók és alattvalók közti viszonyokat szabályozó. Eze­ket csak azért említem, hogy lássák a’t.RR. a’ törté­netek világánál, m­i­k­é­p a’ constitut. polg. szabadság papszerzette kincsök a’nemzeteknek , mi végre a’ ,Reg­­num meum non est de hoc mundo"-t illeti: a’ tudós kö­vetur több jeleit adá már, hogy fél theologus, és igy tudnia kellene,hogy mi magyarázatképen szoktuk azt az idézett állításhoz csatolni: „sed in hoc mundo." Átté­rek most B. m.követe észrevételeire,ki semmiképen nem tudja megfogni, mikép lehetne sürgetős a’clerűs jelen sérelmes ügyének elintézése,holott én azt az elölegesek sorába vélem tartozónak, mert 1) az 1608. 1.czikknek egy nap egy óráig sem szabad maradni teljesítés nél­kül. 2) A’ vallási tárgyak jelen országgyűlésen is min­dennapiak , jövendőre pedig fájdalom­ még gyakoriab­­bak lesznek, mellyeket épen úgy nem intézhetni el si­keresen vallási szolgák nélkül,mint a’kereskedési dol­gokat kereskedők , bányászatit bányászok, népnevelé­sűt népnevelők nélkül. 3) Ha a’ nemesség régi t.hozó tár­sait elveti magától, újakat meg maga mellé venni nem tud vagy nem akar,ekkor a’magyar t.hozási düról idő­re egyoldalubb lesz, sőt jövendője általában nincsen , mert rövid idő múlva egyedül fog élni a’ t.hozási téren ’s nem a’ nemzetet hanem csak annak fractióját fogja képviselni, mai világban pedig egy olly testületnek , melly még a’ t.hazai hatalmat is monopolizálni törekszik és pedig épen akkor,midőn minden mások kiváltságit le­rombolja, sem tekintete sem állandósága nem lehet. Ki nem ismeri ezen közmondásnak „Extra Hungáriám non est vita" képtelenségét? szinkilly hibás véleménye az a’ nemességnek, mintha nyolczszázad alatt egyedül­ lett volna tényezője a’ nemzet fenmaradásának ; a’mi jó , a’ mi dicső történt Árpád atyánk földén, annak nem kis része a’másik három rendet is illeti, minden szeren­­csétlenségink legnagyobbika pedig az lenne , ha a’ ne­messég még jövendőre is exclusivum privilegiumot akar­­na gyakorolni a’legislatio mezején.Hibás továbbá B.azon hiedelme, mintha ma sokkal több káptalan,apátok, vagy prépostok volnának mint­­­608 ban, midőn azért is ke­vesen jöhetének a’ diaelára, mert a’ török elöl a’ clerus szétfutott. Igaz ugyan, van ma néhány uj káptalan, de ezek helyett tízszer annyi orsz.gyűlési üléssel és szava­zattal biró apát ’s prépost maradt el az országgyű­lésről , ma csak nevei ’s czimei v­annak már fen azon a­­pátság ’s prépostságoknak, honnét 1608ban nevezetes diaelalis voksmennyiség került ki. A’ török hadak pe­dig nemcsak a’ püspökségeket és káptalanokat járták elfoglalva, hanem a’ megyéket is, elannyira, hogy há­rom megyének volt egy követe, több megyéből pedig hosszas időkig egyetlenegy követet sem küldhetének, ’s ha tovább még jobban visszamegyünk a’ történetekbe, látni fogjuk, hogy hajdan Borsod vgyének nemcsak ka­nonok, hanem plébános országgy. követei is voltak, valamint Pestnek is valónak egykor váczi kanonok kül­döttei. Utoljára kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, mennyire valótlan­. mondása , hogy a’ clerus noha még diaeta előtt a’ fejdelemhez folyamodott, mégis kimaradt a’ propositiókbul; igen is távol esik a’ valótól ezen ál­lítás, mert a’ clerus a’ kegy. kir. előadások leérkezte után szinte félévvel folyamodott csak országgy. szava­zata ügyében urunk királyunkhoz. Többnyire az orsz. küldöttség véleményét pártolom. A’káptalanok ’s né­hány m. k­ö­v­e­t közül az orsz. választmány véleménye pártolására több nyilatkozat történt még, de a’RR. többsége maradjonnal czáfolta meg mindazon okosko­dást’s a’ ker. szerkezet meghagyatott. 185dik orsz. ford­. ülésb. jul. 30k án a’sérel­mek ’s kivánatok 2ik osztálya fölötti tanácskozás foly­tatásakor 18dik pontnál egy gróf’s alelnök a’ panaszt ad specificum kívánta deducallatni a’ t. R. által: Nádor ő cs. kir. rens, azonban helyesbnek találván a’ sérelem­­fölterjesztést, mintha a’ rendi tábla részletes előadásra fölszólittatik, a’ fölterjesztés nem hátráltatott. A’ 19­. sérelemnél nem annyira a’ vádlott Csorich tábornok , kinek minden sértéssük­ távol szándékáról egy nm. püs­pök a’ tábornok önnyilatkozata után bizonyságot­lön, mint a’ kormány ellen talált némelly tag sérelmet, mi­nek fölterjesztésében a’ többség meg is egyezett. A’ tanácskozások lényegesb részét képezé a’24 d.t.i. a’káp­­talanok szavazati jogát foglaló sérelem, mellynek föl­­terjesztését egy nm. ország nagy sürgetésnek találván , számos tag által pártoltatott. Emelkedtek azonban el­­lenvéleményü szózatok is, de miket egy nm. püspök kö­vetk. czáfolt meg: Valóban igen sajátszerü éssajnálás- 344

Next