Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-23 / 85. szám
gúlatok részére bemutattatván — az egészre megkívántasé egyesült akarat és erő kifejtethessék. ’S a’raennyiben minden nagyobb teendő két részre oszlik,úgymint: mit kelljen tenni ma’smit azután? ugyanazon társulati küldöttek a’ teendők sora iránt is végeznének — mert igen sokat tesz a vizi munkálatoknál, ha kedvez a’ sors; de lehet,hogy az évi munkát a’ más esztendei viz elhordja, lehet, hogy egyes határokat ideiglen az egész szabályozás bevégzése előtt még jobban fogja rongálni ’s ezen körülményeket a’ társulati szellera alkotta testületeknek leend morális kötelességek enyhíteni. A’szükséges pénzmennyiség kiállítására nézve pedig ő rímsága oda nyilatkozott, hogy ha a’közmegállapodás ’s egyetértés eléretik — az előlegezést eszközölhetni teljesen remélli. — Minden esetre pedig előleg egy kulcs lesz kidolgozandó, melly szerint hozzávetőleg meghatároztassék, hogy kinek kinek mennyi birtoka fog a’vizek szabályoztával viz alól kiszabadulni,’sigy mennyi birtoktól leend köteles a’ szabályozási költségekért jót állani. — Megjegyeztetvén, hogy ezen kulcs a’ szabályozás bevégeztével a’ tettleg és valósággal víztől felszabadult földek irányában kiigazítandó résten. Ez elnöki előterjesztés folytában nm. kir. biztosul ő kegyelmessége által a’jelenlevők véleményeik kijelentésére felszólittatván, előleg még a’ S. Ujhelyben és Vásáros-Naményban tartatott tanácskozások jegyzőkönyvei olvastattak fel,mellyek folytában Szabolcs megye küldöttei részirül azon észrevétel létetett, hogy csupán társulatok a’megye közönségének mellentével nem végezhetnek ’s hogy az adózó nép érdekéből a’ belészólhatási jogot a’ megyének fentartani kivánják’s e’ kijelentés ugyanazok résziről oda módosíttatott, hogy a’ megyét csak őrködés ’s felügyelés, nem pedig gátul szolgálható egyenes beavatkozás illetvén’s csak ez, amit fentartani kívánnak. Borsod megye küldöttei részirül pedig előterjesztetvén, hogy a’tisztelt megye keblében is már alakult egy társulat 's annak programmja felolvastatván azon kérdés téteték:ha várjon a’ Tiszának ’ szabályoztatásával azon mellékfolyókra, mellyek a’ Tiszába ömlenek ’s Borsod határában folynak —leendő tekintet? ’s azokat érdeklőleg van é már terv készítve? továbbá Bihar megye küldöttei részirül hasonlag azon észrevétel ’s illetőleg kérdés tétetvén, hogy mivel megyéjük határán a’ Tisza nem foly ’s oda csak árja hat, ez érdeken kivűl a’megyét hasitó Berettyó és Svörös folyók a’ szabályozási tervbe fölvétettek é? ’s a’ szabályozási munkájat illetőleg azokra kiterjesztetik é? kijelentetett, hogy bár egyedi nézeteik szerint elnök ő úmságának előterjesztését a’törvényhatóság őrködő ’s felügyelő jogának a’ szabolcsi módosítás értelmében fentartása mellett helyeslik, tettleg’mindazáltal beegyezésöket csak annyiban nyilványithatják, mennyiben megyéjük közönségétől semmi megbízatást semmi utasítást nem nyervén csak alisp. kiküldetés mellett vehetnek részt ’s úgy,ha az itteni megállapodásról teendő jelentésöket megyéjük jóváhagyása követendi. Melylyek folytában elnök ő úmsága kijelentvén, hogy a’ Tiszába folyó egyéb vizek is tárgyai lesznek a’ szabályozásnak ’s hogy mennyiben a’ mellékfolyók constellatiója külön társulatok alakítása eszközlését kívánná, az illető t.hatóságok buzgalmától várja. Vásárhelyi FAI hajózási felügyelő ’s igazgató vizmérnök úr részirül pedig a’ borsod-és biharmegyei kérdésekre feleletül adatott, hogy a’ mellékvizek a’ szabályozási tervbe még ez időig csak azon pontokig vannak felvéve, meddig rájok a’ Tisza árjának behatása van ’s hogy azokon felül a’szabályozási tervek még csak ezentúl lesznek elkészítendők. A’ nagy- Kun és Hajdúkerületek,szab. kir. Debreczen városa ’s a’ több jelenlevő által pedig elnök ő úmsága előterjesztése elfogadtatván következő végzés alkottatott: ,,E’ gyülekezet tagjai osztozva a’ nemzet többségének azon véleményében, melly szerint tettek kellenek a’ haza fölemelésére — örömmel értették, hogy magas kormányunk a’ nemzet anyagi tekintetbeni fölemeltetését eszközlendő, elnök kir. biztos őrmságát, a’ kivitel és tettek emberét,a’ nm. m. kir. Helyt.tanácsnál rendszeresítendő közlekedési osztály élire állitá ’s hálás elismeréssel fogadva tisztelt úmsága kir. biztos urnak azon hazafiéi kebelből eredt lépését, melly szerint átlátva azon anyagi kárt,melylyet a’ Tisza és beléömlő folyók kiöntései okoznak ’s áttekintve azon anyagi és szellemi hasznot, melly ezek szabályoztatása által elérhető, a’ magyar elem, a’ magyar nemzetiség ’s igy országos szempont érdekéből legelőször is e’ tájra forditá becses figyelmét,mély benyomást tőnek kebleikben egyetértésre ’s egyetértés eszközlésére felhívó szavai, azért is közakarattal elhatározzák, hogy azon buzgósággal, mellyet egy illy nemzeti nagyvállalat létesítése igényel — küldőik körében igyekezzenek elkövetni mindent, hogy a’ vizek szabályoztatására — egyedüli tekintettel a’ szabályoztatandó vizek helyeztetésére szakaszonként— minden törv.hatósáronkénti megkülönböztetés nélkül társulatok alakuljanak az egy érdekű ’s a’ két parton egyenlőn érdeklett törvényhatóságokban, a’már létező társulatok pedig egygyé olvadjanak ’s ezek még a’i. e. december iső napjáig eképen alakulván teljes hatalmú biztosokat a’ végből válaszszanak,hogy ezek a’legközelebb január havában elnök ő kegyelmessége által kitűzendő időben Pesten öszszejövén, ő kegyelmességével ’s elnöklése alatt a’ teendők iránt tanácskozzanak és végezzenek ’s mindezekről küldőiknek jelentést tegyenek. Az eképeni megállapodásról tudósított társulatok pedig az adózók érdekében őrködtetés és felügyelés tekintetéből az illető törvényhatóságokhoz kimerítő tudósítást terjeszszenek. Egyébiránt ezen czélba vett szabályozási munkálat az érdekek egyik leghatalmaasbika,az önérdek,által is gyámolíttatván, a’jelenlevök elnök tnmsága azon felszólítására,hogy a’ kitűzött czél elérésére megkivántató egyetértés ’s nemzeti közakarat ’s ezt támogató közszellem kifejtésére, melly nélkül semmi nagyobb nem létesíthető,a’vélemények felvilágosítása ’s helyreigazítása utján mindent kövessenek el, a’ mennyiben ezt tenni hazafiui kötelességüknek ismerik — e’ végre magokat azon viszonti kérelem mellett ajánlják föl, hogy ő kegyelmessége is magas kormányunkat részvétre buzdítani legyen szives ’s figyelmeztesse az alkalomra, mellyel jól felfogott önérdekében hazánk fölemelésére működhetik ’s a’ tettek után sovárgó nemzetet őszinte szándékáról és jóakaratáról tettleg győzheti meg. Jegyzetté Bay Ferencz szabolcsmegyei főjegyző. — Hason tartalmú ’s határozati tanácskozás tartatott sept. itákén Szolnokon Heves, Pest ’s Székes vgye küldötteivel, melly utolsó maga a’ főisp. gr. Károlyi György vezérlete mellett Wenkheim gr. Wenkheim Béla és László bárók, továbbá Szombathelyi, Tomcsányi ’stb. állott—innen Kun sz. Márton felé Szegedre menvén az itteni tanácskozáson is a’ közlettel rokon szellemű végzés kelt Csongrád, Bácsbodrog és Torontál megyék és sz. kir. Szeged városa képviselőivel od. lakén,a’szegedi elöljáróság a’ révnél kitűnő tisztelettel fogadván kir. biztos önmságát. — Nagy-Kunság mind n.k.-Madarason mind Kun-szentmártonban a’legkitűnőbb tisztelgéssel ’s legszivesb vendégszeretettel látta kir.biztos önméltóságát, Kunsz.mártonban ugyanis még diadalkapu is vala felállítva üdvözlésére a’ körösfolyami hidon a nagykun kapitány Illésy János aranysarkantyús vitéz egész nagykunsági útjában szakadatlan kísérője ’s kalauza volt ő excilájának,a’ hazát, fejdelmet ’s érdemet tisztelvén meg az által, midőn a’ nagy hazafi’s mint e’nagyfontosságu hazai ügy iránt ő felségétől megbízott iránt is a’ nemes kerület őszinte örömtiszteletét tolmácsolta. Horvátországi tartománygyűlés. Zágrábbal oct. 9én. Közelebbi levelemben érintett bármi kijelentés’s illetőleg leérkezett felsőbb ’s a’ gyűlésben felolvasott leiratban Zágrábraegye követei a’ nemesség alapjogait látván koczkáztatva miután több , a haladó párthoz tartozó jeles szónokkal együttmunkálólag sem tudhatákama’ végzést megváltoztatni, a’tartománygyülésbül visszavonultak ’s a’ sept. 29 én tartott negyedik ülésben már nem jelentek meg. Ezen ülés egyike volt a’leglátogatottabbaknak,mindenek előtt K. báró szólalt fel ’s a’ tegnapi végzést bonczolgatá, említvén, mikép a’ nm.bán a’végzés kimondásával hirtelenkedett ’s nem várta be, hogy minden szónok,kik a’ nevezetes tárgy érdemében nézeteiket közlendésül felállottak—csakugyan nyilatkozhattak volna; festő beszédében azon szomorú eredményeket,mellyek születlenek az ugyanazon haza polgárai közti viszálkodásokból,fájdalommal emlité,mikép annyi siralmas hisztériás kép,minőkkel nemzetünk történetlapjai boríttatvák — sem képes a’két rend közt — értvén a’ fő és nemes rendet a’ kivántegyetértést helyreállítni; holott egy ország ’s egy nemzet sincs, melly a’jótékonyság e’ malasztdlás neme nélkül rendeltetése ezélját bármi távolról megközelíthesse; különösen megütközött szónok Szerémmegye küldöttein, kik egyenesen a’ nemesi érdekek képviselőji lévén, mégis —ennek zászlóját elhagyva — ellene szavaztak, holott önálló kormányzása 1791 ben kiváltkép nemességi erélyesség által alapittatott meg;ezeket elmondva, a’nemesség törvényhozási jogát védőleg felírást kér. Elnek bánó exe. a’ végzést a’ többség kivánatára mondá ki, azért azt jelenleg sincs kedve megsemmíteni.Egy tbiró a’ nemesség törvényhozási jogára nézve bizonyos oklevélre hivatkozott, mellyből kitetszik, hogy 1838 ban nemcsak Zágráb de Varasd megyei egyes nemesek is befolytak a’ tartományi törvényhozásba , é is tehát felírást akar; hasonló értelemben nyilatkozott egy jelen nem levő gróf képviselője é s a’ turopolyai gróf, ki egyszersmind a’ zágrábmegyei követek által elmondott alapos okok megczáfolására hivá fel az ellenvélemény iseket. Dr.J.gróf nehézséggel látja öszszekötöttnek a’ rendezést, azért szinte felírást akar, egyúttal óvást tesz minden tartománygyűlési rendezés ellen; megvitatva lévén a’ tárgy’s miután elnökban újólag is kijelenté, hogy a’tegnapi végzéstől elállni nem akar, a’ turopolyai gróf is elhagyáa’termet ’s vele a’ nemesség jobb része, miután t.i. számos alairással ellátott óvását benyújtotta. —Befejezettnek tekintetvén a’ tárgy Körös megye követének felszólalására a'horvátországi követek magyarországgyülészüli jelentése olvastatott, melly terjedelmessége miatt az ötödik ülésben is tartott,’s bevégezte után Pozsega megye követe küldéji nevében köszönetet szavazott a’ képviselőknek.Innét azon négy rendbeli k.leirat tárgyalására tért az ülés, mellyek a'múlt tartományi ülésből tett fölterjesztésekre érkeztek; ezen leiratok részint választványhoz utasíttattak ; Varasd indítványa pedig,miszerint ő felsége keressék meg, hogy Zágráb követei az ülésbeni részvételre szoríttassanak, közhelyesléssel fogadtatott el. — Az ötödik ülésben od. Ján a’ Horvát- Tót és Dalmát tartományok közgyűlésének rendeztetése hozatott szőnyegre; ezt azonban ismét megakadályoztaták más közbejött események,különösen a’ zágrábi. követek meg nem jelente tárgyábani felírás határozatának viszszavétele, mi nem sikerülvén,a’ rendezésre megbízott választvány munkálatát kezdék tárgyalni, ’s pontonként vitatni, melly tárgyalás az időbüli kifogyás miatt másnapra halasztatott; midőn a’kik ülésben felolvastatván a’zágrábi. követeknek felsőbb után az ülésekbel megjelenésre szoríttatások, ’s ugyanaz helyben is hagyatván, a’ gyűlés rendezésére tértek a’tartományi RA, mellynek alapjául az 1837. évi küldöttségi munkálat vétetett, melly következő pontokra oszlik: l)a’tartományi gyűlés rendes elnöke a’ bán, kinek joga van a’tartományok rendeit a’fejdelem megegyeztével tanácskozásra összehíni, valamint a’gyűlés helyét egy —az ország keblében levő város, vagy helységben meghatározni; ha pedig a’ báni szék üres lenne, akkor mondott jogokkal a’ báni helyettes, vagy a’ két tartomány hat megyéinek legidősb főispánja bírand; mi akkor is megtörténik , ha a’báni gyűlések alkalmikor más foglalatosságok szólítnák el a’ törvényhozástól. 2) A’tartományi ülésre báni levelek által fognak meghivatni: a)minden regyéspüspök bárminő szertartásu legyen, (értvén a’ bevett vallásokat) nemkülönben a’czímzetespüspökök’stb.b) az auránai perjel;c) a’tartomány alkapitánya, d) a’káptalanok számra hatan, ezekhez Körösmegye a’körösi görög nem egyesültet is kiváná sorozni, e) a’ főispánok és helyetteseik, fi a’ fiumei kormányzó. g ) A’ hármas mellékországban lakó, önállásbeli főrendüek. h) Az ezen országok megyéji. f) A’ turopolyai gróf. k) A’ királyi városok Fiume és Buccari kerületekkel. 1) A’ báni helyettes, itélő mester és a’báni tábla ülnökei. m) A’kerületi tábla elnöke, ülnökei és tollvivőji. n) A’zágrábi tudományos akadémia, de azon feltétellel, hogy küldöttje nemeslevéllel bírjon,melly feltételtől azonban vitatkozás után elálltak. o ) A’ királyi tanácsosok és kamrások. Ezen elsorolt pontok többnyire jóváhagyattak, a’ dj alattira nézve Körös követe inditványozá, hogy a’ meghívandó káptalanok közé a’körösi görög szertartást is soroztassék,mi el is fogadtatott; az éj alatti pont pedig, melly mellett Pozsega követe hatalmasan küzdött, teljesen kimarad. Oct. 4én a’ hetedik ülésben a’rendezés befejeztetett; következő három napon ülés nem tartatott.Oct. 9.a’nyolczadik ülésben szóba hozatott a’ horvátországi külön helytartó tanács , ’s inditványoztatott felírás ő felségéhez ,vmellyben keressék meg aziránt, hogy e’ tartományok részire külön helytartó tanácsot adni mé 11 ózassék, melly indítvány nagy többséggel elfogadtatott. Od. Déna’turopolyaiak eddigi képviselése tönkre jutott, 508