Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-26 / 86. szám

FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. Halálozás; kére­lem a’ Megyeri emlék ügyében; öszszeállitások a’ hon legköze­lebb k­endőji közül II. Fáy Andrástól; Széchenyi István gr. és nemzeti érdekeink; Szepes és Turócz megye közgyűlése; Válasz Balla urnák a’dunatiszai csatorna érdekében; budapesti napló; iparegyesület. Ausztria. (Miklós czár utazása ; bécsi hírek). Spanyolország. (Cortina és Mador perts ügye iránti részvét), Portugália. (Elegyhírek). Brazília. (Gazdag bányászat; gyémánt erek), Anglia. (Vasúttervek; követválasztások; vallási állapo­tok ; statistikai adatok ; délamerikávali viszonyok). Értesítő; pénzkelet. 31 agy m­­­ét. Erdélyomág. Ismét egy rózsaszál hervadt el, virulása legszebb ko­rában, t. i. Eötvös József kir. tan. kir. ügyek aligazgatója ’s Magyarország szent koronája ügyészének egyik szép­­remenyü leánya Eötvös Johann­a,folyó October 23k án Pesten életpályája 18dik évében tüdővészben hunyt el sze­rető szű­leji ’s testvéreinek csak a’ jótékony idő által eny­híthető keserűségökre.A’kora enyészetre hajlott virág te­temeit oct. 25kén fogadá a’ sír pihentető ölébe. Béke szen­dergő porainak i­s kérelem. A’ Megyeri-emlék ívtartóji tisztelettel kéretnek: méltóztassanak a’ buzgalmakra bízott aláíráso­kat ’s a’ netalán gyűjtött öszvegeséket, az aláírók és fize­­tők teljes névsorával, a’ most következő pesti vásárkor be­küldeni. A’ küldemények­­. Antal Mihály úrhoz, a’ nemze­ti Casinó könyvtárnokához lesznek czímezendők. A’fö­­lebb kitűzött határidő most már utolsó lévén, a’ beküldések eredményéhez fog alkalmaztatni az emlék, melly színésze­tünknek, tehát nemzeti ügyeink egyik fontosabbikának, fe­­ledhetlen bajnokát fogja maradandón vagy dicsőíteni vagy csak jelölni! Azért ismételve és sürgetőn szólítjuk fel az ügybarátokat ’s Megyerink őszinte tiszteletű­: legyenek buzgó, mondhatjuk hazafias törekvéssel azon, hogy az e­­melendő sír­­ nyűgjel több lehessen puszta sírkőnél. Oc­­toberben 1845. Öszszeállitások a­ h­on legközelebb te­endői közül. II. Az annyi szép remény közt meg­nyittatott 1847. országgyűlés befejeztetett. Előt­tünk fekszenek törvényezikkei, naplóji’s oklevelei, ’s bármerre tekintsünk szét a’ hazában, nem akad osz­­­tály, alig egyes lakos is, ki ezen országgyűlés ered­­ményével elégült lenne! Honnan e’ csaknem általányos elégületlenség? Nincs-e a’ meghozott tizenhárom törvényezikk közt négy ollyan, mit nemzeti haladásunkra nézve kor­szakosnak mondhatni? Nem mondatott­­ ki a’ közte­herviselés nagy és szű­lékeny elve országgyűlésileg? A’negyedik rend alkotványos rendezése, az orszá­gos kincstár megalkotása, katonai élelmezés meg­váltása nem került-e már valahára komoly kidolgo­zás, tanácskozás ’s több tárgy táblai állapodás alá? ’sat. Vagy tán a’ követi tábla kevesebb munkássá­got, lelkességet fejtett ki, mint az előzött diétákon tévé? Errűl azt az i­r­i­g­y­s­é­g maga sem vádolhatja. Vagy tán a’ felső tábla és kormány valának hajtha­tatlanabbak? Nem állitom, hogy nem tehetének vala többet, mint tevének, amattól a’köz- és korszellem, ettől már a’ királyi propositiók ígérő tartalma is, ’s mindkettőtől saját érdekök kétségtelenül többet kö­vetelvén; de 1790 óta volté e’ részben, valamint e­­redvényben is, kedvezőbb bármellyik országgyűlé­sünk? Tán az 1802iket állítsuk fölide, melly a’sortil­és de venatione et aucupio olly erélyesen rendelke-* zett? Vagy az 1827’s 1836d diétákat, mik előkészí­tők valának inkább? vagy az 1830kit, melly a’ maga körülményeit nem igen tudta használni? vagy az 1840kit, me­­l­y törvényeiben bénaságok helyébe csonkaságot állított elő? Nem; mindezeket igazságo­san a’ múlt diéta fölibe helyeznünk nem lehet. Hon­nan hát az az eredményévek­ általányos elégületlen­ség? — Megkísértem nyomozgatni fő okait ennek. 1) A’ folytonos megyei, hírlapi és irodalmi po­litikai viták számos átalakulási eszmét, elvet, teen­dőt kiemeltek szunnyadtaikból ’s kifejtették azokat; az ellenzék izgatásai pedig többeket azok közöl an­nyira megérleltek immár, hogy létesítésük nemcsak óhajtássá, hanem reménynyé, sőt követeléssé vált a’ honfi-keblekben, mit múlt diétán a’haladási szellem­ben kiadott kir. propositiók is neveltek. Innen olly or­szággyűlés, mellynek befejeztével a’ felizgatott kö­vetelések, habár ideiglen is, meghiusultaknak érez­tetnek, bizonyosan nem fogja bírhatni a’ nemzet elé­gülését, melly mindinkább ismervén, érezvén maga hiányait, ezentúl minden diétájától több több orvos­lást követelend. Annak pedig, hogy követelésink a’ múlt diétán nagy részben meghiúsultak, okai mintegy ezek lehettek: a) Elörvényei múlt diétánknak nem valának e­­redményre kedvezők. Miként 1840ben a’ kormány­­nyali kibékülés megtörtént, akként bomlott fel azon­túl az ellenzék tagjai közt az egyetértés ’s különö­sen a’ két tábla egymrásközti viszonyára nézve igen meghűlt a’ kölcsönös sympathia. A’ „nélkületek ha kell,“ a’ „Kelet népe“ felszólalása ’s erre adott fe­leletek, a’ házi adó melletti és elleni izgatások, ennek municipalis kezelési terve, az „Academia körüli be­széd“ ’sat. felizgatták a’ kedélyeket, ’s ezek utófáj­dalmai még tártának, a’ mint a’ diéta megkezdetett ’s illy felidegzett viszony nagy eredményt nem ad­hatott ! b) Nem értek ugyan egészen egyet a’ buda­pesti Híradó 1844. évi 88­.számával,melly az 1847. diétát ügyetlenségről ’s könnyelműségrűl vádolja, sőt ezt lelkességben dúsnak állitom; de hogy a’ szin­te ezen híradói szám által megrótt tapintat- és kie­gyenlítési szellemhiány rajta némileg érezhető va­la, nem tagadhatom. Kevés rokonszenv mellett egy­más irányában, gyakori volt a’ súrlódás azok ellené­ben, kiknek kezében állott az eredmény ereje ’s kik­nél amazok által felköltetett az ellenhatás; érezve a’ diéta sok teendőrei felszólittatását, többet kergetett, kijelölt nyomatékosság nélkül, mint elérhető vala ’s ez­ több tűzzel mint tapintattal. A’ pénzügyi munká­latba későn , ellenben a’ hadiadó megajánlásába ’s orsz. védegylet alakításába kissé korán ereszkedett. Általában,úgy látszik,buzgóságában az alsó tábla fe­ledte használni azon kedvező hangulatot,melly a’kor­­mányban ’s annak némelly embereiben mutatkozott. Mert noha nem tudom is egészen menteni a’ kormányt abban, hogy ha a’már 1802ben,’s 1827 ben megígért vámviszony kiegyenlítésére nézve, maga munkála­tival készen nem volt s hihetőleg e­ miatt újra csak elhalasztó leiratot lehetett adni kénytelen, miért tűz­te ki a’ maga propositiói közt a’ honi kereskedés fel­virágoztatását, minek a’ vámviszony kiegyenlítése csaknem mulhatlan föltétele ? ’s noha ez és évekig tartó mégis silány sikert mutató diétáink, némi kiját­szásnak látszanak hordozni színét; mindazáltal azt sem tagadhatni, hogy most kiadott haladási proposi­­tiói és a­ hazahozott korszakos négy törvény akkor, midőn a’kormány sem subsidiumot sem katonát nem kért az országtól, holott az előzött diéták mintegy e­­zeken szerezgették meg nemzeti nyelvünk haladási fokait is — nemcsak rész akaratra nem, hanem in­kább kedvező hangulatra mutattak kormányunknál. És miként használta ezt az alsó tábla? mutatja, hogy többet ne említsek,a’részek viszszakapcsoltatása tár­gyában kelt táblai határozat, mellyet igazságosnak ismerek ugyan, de tapintatosnak nem. ’S ki mondja meg: nem ennek ’s még egy pár más taktikátlanság­­nak viszszahatása szülte é a’ kormányban a’ főispá­­ni és helyettesi uj coordinatio eszméjét, melly ha e­­redményre nem viend is tán, de súrlódásaival minden esetre diétán és diétán kívül drága időt és erőt emész­­tend fel az országtól, ’s még drágább kölcsönös bi­zalmat kormány és ország között? — A’ felső tábla irányában, mióta átalakulásunk munkálatiban fárado­zunk, diétánként érezhetőbb az alsó táblának némi türelmetlensége. Természetes; az alsó tábla sokat a­­karna, mert sokra volna szükség, a’ felső keveset, mert önérdekei ’s körülményei borzadoznak a’ mel­­lőzhetlen szükségekre kivántató elégséges közáldo­­zatoktól. Alkalmasint ezek miatt taktikázott ezmult diétán a’ közteherviselés elvével, ’s ajánlott — a’­­ szükség arányához mérve igen igen csekély egy mil­liót! Azonban czélravezető é az alsó táblának ezen türelmetlen ingerültsége, melly amannál az ezúttal legalább többre nem hajlást szinte az ellenszegülé­sig makacsította el? ’s melly tán egyik oka lehet an­nak, hogy a felső tábla,mélyen tisztelt elnökét ’s né­hány egyedét kivéve, több tárgyban nem mint ta­nácskozó társ és törvényhozói mérséklő testület, ha­nem mint tagadó nemzö (verneinender Geist) visel­te magát? Ezen türelmetlenség a’ múlt diétán sem maradt ki! c) De legyünk igazságosak is, ’s valljuk meg: miként legközelebb múlt diétánknak nehezebb fel­adat juta osztályul, ’s ezért nehezebb vala állása, mint 1790 óta bármellyiknek. Az ő feladata lan, re­formoknak, az irodalom és vitatkozás terein előké­szített azon eszméit, elveit,teendőit tenni által szem­­lélődés mezejéről a gyakorlat és létesítés mezejére, mik már természetűknél fogva legnehezebb kivite­lűek, tudniillik az anyagiakat. Ezekre nézve, az ezer meg ezer kaszti és egyedi érdek miatt, annyira meg­­szűkül nálunk a’létesítés tere, hogy csak folytonos súrlódás és gátháritás között mozoghatni rajta nagy nehezen. A’ század óta tekintetes Rendek a’ legje­­lentékesebb irásu contracturát választák magoknak jelszavul, ’s valahára tettes Rendek kívántak lenni ’s e’ részben a­ hű fáradalmat és lelkesedést tőlök meg sem tagadhatni. d) Sok idő- és erő­ vesztegetésbe került, míg a’ követi táblán,Deák Ferencz hiányozván, a’ vezér­­ségi tekintélyek, nem minden súrlódás nélkül, névai­­kép megállapíttathatónak; valamint nem lehete kár­tékony hatás nélkül az is, hogy Széchenyi István gr. nem bírta jelenleg sem saját tábláján sem az alsón a­­zon népszerűséget és rokonszenvet, mi­nt illeti. e) Diétáink avitt és álmokkal megaggatott rendszere, czélszerűtlen eszköz nagy sikerek nye­résére, legkülönösebben pedig arra, hogy a’ végzen­dőket, egyetemes felfogás után némi rendszerben ki­tűzött haladási terv szerint, vegye tanácskozás alá. Hasonlít az Robinson tompa kabaltájához, mellyel csónakát kínosan véskélte. A’nemzet jókor elállóit az 1790:67 tárgyainak juncuimjától, átlátván erre te­hetetlenségét ’s újabb időkben a’követi tábla a’sze­melvények modorát fogadta el inditványozási joga gyakorlatának alapjául.Ez mindenesetre czélszerűbb a’ juncuimnál; de miként az az utóbbi diétákon gyako­roltatott, mindenre alkalmas,mint arra, hogy a’ ha­za szükségei, hiányai, egyetemes felfogás után rend­szeresen és gyökeresen orvosoltassanak, ’s a’ nem­zet drága idő- erő- és remény-pazarlástól megki­­méltessék. A’ törvényhatósági utasítások — miknek eltöröltetésök mellett körülményeinkben, sok szám­talan elözvény nélkül egyáltalában nem vagyok — minden központosítás nélkül adatnak ’s igy szemel­­vényezésre kerülvén diétán a’ dolog, csupán a’ vé­letlentől függ: mik nyerjenek közülök többséget? ’s legjobb esetben is, jó törvényeket fog ugyan nyer­hetni illy szemelvények után a’ hon, de koránsem gyökeres és általányos orvoslást. ’S igy történt, hogy eddigelé rendszeresen folytatott munkálkodást, úgy­szólván egyedül nemzeti nyelvünk ügyében bizonyí­tottak diétáink. ’S ez nem is lehet máskép, míg i­­rányadás és központosítás hiánya miatt, szűkkeblű particularismus és provincialismus, mik minden részt egy-egy egésznek szeretnek tekinteni, adatják a’ törvényhatóságoknál, miként egyéb, úgy a’szemel­­vényi utasításokat is. Nem a’ haza ’s ennek java e­­gyetemes felfogásából, hanem hely- és részleges ér­dek-viszonyokból folynak ki azok gyakran ’s igy si­ker esetében is a’ hont nem nyugtathatják meg, sem felvirulásra nem segíthetik. Ha ezen particularismus és provincialismus a’ magok terén lidérczkednek, mint teszem, múlt diétán az útvonalak képviseléseinél vagy megyék osztályo­zásánál, azt még inkább r­egbocsáthatónak találom; de ha azok a­ reristentiót ellenzik, vagy Budapest ár-, viztoli megavatása fontos ügyét megbuktatják, vagy 86dik szám 1845. PEST, vasárnap October 26kán »• Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő 's kiadó tulajdonosnál úri utcza 153dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház isvét media minden királyt posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontato példányok iránt csupan a bécsi cs. főpostahivatal utján történ­­élső emeleteken, egyennap 6 hetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvetetik s pontosan es jutányosan közöltetik. e. October ljétfdl dec. végéig járó évnegyedes előfizetést postán 3 fr. 30 krral, helyben borit­í­téktalanul 2 fr. 40 krral testvér lapjaira elfogad a­ szerkesztőség.

Next