Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-07-10 / 55. szám
PEST, csütörtök julius 1 Okén Teljes számú példányokkal még szolgálhat a Szerkesztőség. a»(7«réti Erdélyomás. 6 os.’s ap. kir. Föls. Bring János zágrábi kat. §. ősi jószág mindaz, mit magánszemély vérség utáni öröködés czimén bír. Az özvegyi és hitestársi öröködésbül ősiség nem származik. Jegyzés: Hogy a’törvény világos és félremagyarázhatlan legyen, mindenek előtt szükséges az ősiség fogalmát szigorún meghatározni. Itt pedig világos, hogy ősiségről csak magánszemélynél, nem pedig a’ királyi fiscusnál lehet szó ; de magánszemélyek közt is csak a’ vérségutáni öröködés (successio descendentium, ascendentium et collateralium) szülhet ősiséget, nem pedig az özvegyi és hitestársi, melly által a’jószág más családra megyen által’s melly az özvegy vagy hitestárs kezénél valóságos keresvény ; magától értetvén mindazáltal, hogyha az, az özvegy vagy hitestársnak gyermekeire száll, már ezeknél ismét ősinek lesz tekintendő. Az osztály említésének ezenból ki kellett maradnia,mert a’ hol csak egy az örökös , ott osztály nincsen , de vérség utáni öröködés következésképen ősiség igen is van. 2. §. Végrendelet által nyert jószág annyiban ősinek tekintendő , mennyiben az, végrendelet nem létében is, a’Vérség utáni törvényes öröködés utján ugyanazon birtokosra szállott volna. Jegyzés: Ezen §. azért szükséges ,mivel nélküle a’ törvény gyakran kijátszatnék. Olly atya t. i. ki az általa szerzett és fijairaszálandó jószágrul egész terjedelmében, fijai számára fen akarná tartani a’ szabad rendelkezési jogot, végrendelet által elosztaná köztük egész szerzeményét és így őket örökösekbül csupán hagyományosakká, (legatarii) alakítaná , tudjuk pedig, hogy a’ hagyomány , keresvénynek tekintetik , melly szerint a’ törvény következendő 6dik §sza nem menne soha foganatba. Szükséges tehát törvény által kimondani azt,mit a’ fentebbi 2ik §. tartalmaz. E’szerint ha az atya tiz ezer forintnyi szerzeményét négy lila közt végrendelet által így osztja fel, hogy az elsőnek 4000 , a’ másodiknak 3000 , a’ harmadiknak 2000 ’s a’ negyediknek 1000 forint jusson,mindeniköknél csak 1000 forint lesz ősinek tekintendő , mert annyit végrendelet nélkül is kapott volna,a’többi pedig hagyomány. Ha egyaránt volna az egész 10 ezer forint felosztva , az egész mennyiség ősi jószággá válnék. 3. §. Saját keresvényéről, legyen az akár ingó, akár ingatlan, nemesi vagy nem nemesi jószág, mindenki szabadon rendelkezhetik mind végintézet által, mind élők közt, — fenmaradván mindazáltal egész kiterjedésében az 1723:49. törv.czikkely ama rendelete , hogy igazi keresvénynek csak az tekintethetik , mi az elidegenített, adósságokkal terhelt, vagy akármiképen elfogyasztott ősiek kiegészíttetése után, felni a rád. J egy zé s.A’ következendő ászokból ki fog világiani,hogy nem az ősieknek elidegeníthetetlen egy negyedét (mivel azt elidegeníteni,vagy terhelni’sat.úgy sem lehet ,) hanem a’ többi három negyedet, a’ mennyiben ezek élők között (inter vivos) elidegeníttettek , terheltettek , vagy elfogyasztattak volna,a’hátra maradott szerzeményből helyre kívánom pótoltatni , mit is ezen szók által, egész kiterjedésében kívántam kifejezni.Megvallom, hogy eddigi törvényeink ebbeli rendelete nekem mindig olly észszerűnek, az örök igazságon olly természetesen alapulónak látszott , hogy azt semmikép sem kívánnám változtatni ,és a’ magyar törvényhozás azon egyszerű elvét,hogy keresvényről szabad rendelkezni,ősiekről pedig nem, mindig sokkal nagyobbra becsültem a’legtöbb külföldi törvények ama rendszerénél, melly szerint a’rendelkezhetést nem a’birtok ősi vagy szerzett vajnemüségéhez,hanem mennyiségéhez’s a’gyermekek számához mérve, e’ szerint határozták meg az úgy nevezett ,,P f 1 i c h 11 h e i 11 *, t.i. az egész örökség azon hányadrészét, mellyről rendelkezni nem szabad.—Egyébaránt az elfogyasztott szó által az elpusztítonokot és csazmai káptalanbeli prépostot czimzeres püspökké; a’ nagyváradi deákszertartásu káptalannál Popp Ágoson kanonokot őrkanonokká ; Rózsa Ferenczet békési, Szaniszló Ferenczet krasznai, Schwarczl Ferenczet pedig középszolnoki főesperesekké kinevezni; továbbá Riney Mihály pannonhegyi faapátot és Kovachich Józsefet ország levéltárnokát ,,kir. tanácsos** czimmel felruházni; Láner Ferencz egri lyceumbeli természet- és népjog tanítóját a’ pesti kir. egyetemnél statistikai és bányatörvényi tanszékre emelni; végre ugyanezen egyetemnél dr. Ltockinger Tamásnak az orvostan és sebészet történetéről felolvasások tartására engedelmet adni legkegy. méltóztatott fifjy. Nyomdai hiba-igazítás. E’ lapok legutolsó 54ik számában a’ szentgróti levél elemzése YlIId czikkében a’ 319ik lapon 3ik hasáb 53ik sorában : “de azért kormányrudra még is csak annyiban való” helyett olvasd: “de azért legtöbbje kormányrudra még is csak annyiban való.” Szükséges fúldrágosítés. Az Erdélyi Híradó 46ik számában megkezdett ’s az Síben bevégzett ,Észrevételek* tisztelt szerzője Pulszky urat tartja a’, Jelekorban* megjelent ,Centralisatio* czimü értekezések írójának 's e’ hibás vélekedés következtében az ott föllelt tévedések és hiányokért is Pulszkyt vonja felelősségre. Kötelességein ennélfogva kijelenteni , miszerint a’ ,Centralisatio* czimü czikket Pulszky nem irá és igy a’czikkben rejlő álokoskodások súlya őt semmikép nem terhelheti. P. ugyan az újabb kor jelesei közöl vele, de azért nem mondhatni olly fiatalnak — journalistikai tehetségeit sőt általjában polit. képzettségét is — raihez képest a'fiatal kapacitások gyarlóságai eredeti nézőpontok kedviért feledtetik vele a’ helyeseket; 's a’ nélkül hogy valakinek nagyobb kisebb hivatottsága vagy ügyessége fölött ítéletet mondani akarnék, bátran nyílványitom, miként P. ellenében azon ar, kire az ,Észrevételek kérd.szerzője mint magánál sokkal nagyobb liter az orra hivatkozik,alig Tia olly megismert tekintély , hogy politikai téren P. felől mondott véleménye mások által észgyőző okalapul használtathatnék. Mi a’ czikkeimben megrótt balfogásokat illeti, szives köszönetet mondok W. urnak türelmes taglalgatásáért, habár el nem fojthatom magamban azon meggyőződést, mintha a’ tiszt, szerző.Észrevételeire nem annyira a’ czikk fontossága, mint vélt írójának széphirű neve által leiratott. Nem tesz semmit,az ügy mindenesetre nyert, ’s P. ur tudtán kívül hasznos szolgálatot tón a’ Jelenkornak , okot adván olly nyilatkozásra, melly nagyobb részben roszszalólag szól ugyan a’ .C e n t r a 1 i s a t i o* czimü czikkről, de még is meglehetős czáfolatot foglal magában azok ellen , kik szerkeszeti leszámolásuk alkalmakor igen kielégíthetőknek hitték olvasóik igényeit azon állítással, hogy a’ centralisatio ellen emelkedett szózatok,kivevén az Érd. Híradóban megjelenteket,czáfolásra sem méltók! A’ véletlen úgy akará , hogy épen az Érd. H. lenne azon lap, melly ebbeli állitásukat megczáfolná, megczáfolá pedig férfiasan , bonczolás alá véve a’ Jelenkorba iktatott,Centralisation czimü értekezést, kimutatva annak hijányit és megismerve a’ mi kevés jó bennök föltalálható. Nem szándékom W. ur észrevételeire észrevételeket tenni; annak tudata , hogy soraimnak némi fontosságot hazánk egyik kitűnőbb publicistájuk neve kölcsönze, gátlókig tartaná viszsza tollamat, mert minden egyes gondolat leírásánál eszembe juthatna,hogy mi Pulszkynak hibául rovatott föl,azt csekély magam részéről mint nem hibát, vagy legalább mint nem olly hibát, miilyennek mondaték, föltüntetni akarnom legtöbbek által önhittség gyanánt vétethetnék. Meglehet hogy az uj erővel megkezdett hirlapi és hirlapon kívüli centralizálás anyagot nyújtani részemrőli újabb fölszólalásra , miközben nem mulasztandom el W. ur intéseit követni, hol jók és alaposak ’s megigazitni,hol nem kellőleg alkalmaztatván Egy. tott jószágot is kívánom értetni,azt t.i. a’ mit deterioratiónak szoktunk nevezni. 4. §.Ősi jószágról,vagy az elidegenített,terhelt vagy bármiképen elfogyasztott ősinek kiegészítésére szükséges keresvényről, végintézet által érvényesen senki sem rendelkezhetik. Olly végintézet, melly a’jelen rendszabásba ütközik, törvény utján megerőtleníthető. Jegyzés: Ezen nézetem igazlásaul az előbbeni 3. §. alatti jegyzésre hivatkozom. 5. §. Élők közt mindazáltal mindenki érvényesen elidegeníthet ősi jószágot is , még pedig az ingó, vagy nem nemesi ingatlan jószágot minden megszorítás nélkül;a’fekvő nemesi ősi birtoknak pedig csak három negyedét, magától értetvén,hogy ha az elidegenítő halála után keresvényei maradtak, ezekből a’ fenebbizik és kik §. szerint az elidegenített ősi jószágot minden esetre ki kell egészíteni. Jegyzés: Ezen §. által a’ vevő birtoka bátorságosíttatik, mert azt elvenni tőle nem lehet, és ha az eladónak semmi keresvénye nem maradott, az örökös kénytelen ősiségének csonkulását eltűrni. Ez olly áldozat, mellyet a’ közállomány javáért okvetetlenül hozni szükséges. Azon különbségnek pedig, melly itten az élők közötti és végintézet általi rendelkezés közt alapíttatik , igen helyes oka van , mert a’ ki jószágát élők közt elidegeníti, saját kárával teszi azt, elesvén az által annak további használásától; de a’ki csak végrendelet által hagyja idegennek azt, minden önáldozatja nélkül, csupán törvényes örököseit károsítja , ’s birhatási joga megszűnvén a’ halállal, nem saját birtokáról, hanem máséról rendelkezik. 6. §. Ősi nemesi fekvő birtoknak egy negyede hitbizományul tekintendő annyiban,hogy azt érvényesen sem elidegeníteni, sem adósságokkal terhelni nem lehet,minden ezen rendszabályba ütköző cselekvény a’ törvényes örökös felpörössége alatt, ide értvén a’királyi fiscust is, hol az örökség törvény szerint őt illeti, rövid szóbeli per utján megsemmíthető lévén, még az elidegenítőnek vagy terhelőnek életében is. Jegyzés: Ezen §. főczélzata, mint látható, a’ családok megtartása,mellyek részire ez által az ősieknek legalább egy negyede sikeresen biztosíttatik. Hogy pedig ezen kedvezés a’ királyi Vscusra kiterjesztetik, annak okát az ezen törvényjavaslatot megelőzte munkálat azon szakaszában kell keresni, melly a’ királyi Viscusról szól.—Az annyiban szó nem fölösleges , mert az ősi jószág egy negyede az eddigi szójárás szerint szoros értelemben vett hitbizományoktól (fideicommissum) azon lényeges tulajdonsága által különbözik , hogy nem egyetlen előkre (majoresco) száll,hanem valamennyi örökös közti osztály alá való. Hogy a’ megsemmítő pernek még az elidegenítő vagy terhelő életében is helyt kívánok adni, annak analógiája mostani törvényinkben is megvan azon pörökben, mellyek a’majorátus elvesztésére (ad amissionem majorátus) a’ tékozló elök ellen indíttathatnak. 7. §. Azért minden olly öröködés esetében, hol a’ tömegben nemesi fekvő birtok is találtatik, ennek egy negyede egy megyei biztosság által kihasítandó és annak öszszeiratása egy különösen arra rendelt könyvbe beiktatandó olly hozzátétellel, hogy azt, pénz elvesztés alatt, sem megvenni,sem pedig pénzt vagy más akármit reá kölcsönzeni nem szabad. Jegyzés: Csupán nemesi fekvő birtok foroghatván kérdésben , mellyet akár eltitkolni , akár nagyobbnak híresztelni úgy sem lehet, — nem tarthatni attól itt, hogy ezen kihasítás által a’ családok titkai ki fognának nyilványíttatni; hisz most is vajmi sok osztály egész nyilvánossággal megyen véghez az 1836 : 14. t. sz. szerint kiküldött megyei biztosságok előtt »’családi érdekek minden kára nélkül. 8. §. Az ősi nemesi jószágnak 3 negyedét örök áron is szabad lévén eladni, az iránt sérelmen épült raegerőtlenítő pernek (dex praejudicio) soha semmi szín vagy ürügy alatt helye nem lehet, sőt a’ nemzetség magszakadtával sem követelheti azt a’ királyi fiscus viszsza. Jegyzés: Ez természetes következvénye az előbbeni §§szoknak,és ha biztosítani kivánjuk a’ birtokot, elkerülhetlen. 9. §. Elmulasztott elemtés miatti megerőtlenitő pernek azonban továbbá is helye leen, mind azon esetben, mellyekben annak az eddigi törvények szerint helye volt ; de azt az eladás után legfelebb három év alatt el kell kezdeni, különben a’ keresetel- Törvényjavaslat az Őrlaégről. 55dik szám, 1845. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a szerkesztő és kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi házampillékon egrebült pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántaté példányok iránt csupán a’bécsi cs.főpostahivatal utján történio emeletepen, sírhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan és jutányosan közöltetik. 6 FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország: kinevezések, igazítás. Szükséges felvilágosítás.Törvényjavaslat az ősiségi és Uj irány az agitatio terén. Fölszólitás a magyar természetvizsgálók ez évi nagygyűlésük iránt !mármarosmegyei székfoglalás ; válasza’ bácsi nyílt levélre ; Csongrádmegye közgyűlése ; szegedi közlemény; baranyai új tisztikari magyar czukorgyártók első ülése;budapesti napló. Spanyolország (Bourgesi oklevelek; meghasonlás Narvaez és Hianzares ligné közt; új házassági terv; föltételi pontok.) Francziaország(A’ derűs a’jezuiták mellett nyilatkozik .) Anglia (Vsntügy; Connell alsóházi ülését elfoglaló.) Schweiz (Seiger Jr. megszöktének körülményei.) Törökország (Libanoni zavargások, vallási üldözések ; magyar utazók Damaskusban.) Értesítő.