Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-01-02 / 1. szám
Kosssuth L. Szeretné, ha mai ülésben bevégeznék ezen tárgyat, ’s legczélszerűbbnek látná, ha a’ felírásba mind befoglaltatnának a’ múlt országgyűlésen e’ tárgyban kifejtett nézetek ’s követve a’ mondott országgyűlés példáját, általányos 1.javaslat készíttetnék, ’s kivételek csak azután létetnének; mert valamig casuisticus törvényt alkot a’ törvényhozás, addig a’ nyelv és nemzetiség dolgával tisztában nem leszünk. Szóló tehát olly felírást kíván szerkesztett, mellyben kifejeztessenek a’ múlt kor eseményei, ’s a’ magyar nyelv tárgyában eddig történtekért ő felségének hálás köszönet szavaztassák, ’s azon kegyességre nézve, miszerint ő felsége jelen országgyűlésen a’ magyar nyelv használatával ’s hallatásával méltóztatott az ország rendeit megörvendeztetni, mondassák ki, hogy ebben a’ nemzet előleges sanctióját látja a’ még meg nem történteknek is, ’s zálogát, hogy azokat, mik még megadva nincsenek, meg fogja nyerni. Így aztán a’ múlt országgyűlési felirat folytán fejeztessék ki ő felségének azon nemzeti közkívánat és kérés, miszerint a’ magyar nyelvnek közoktatási nyelvvé leendő tételében, és annak a’ határszélekre leendő kiterjesztésében is ’sat. megegyezni méltóztassék, így látná szóló a’ felírást legczélszerűbben szerkesztendőnek, hat. i. abba köszönet és kérés be lenne foglalva. Farkas (Pozsega): Küldőji nevében kéri a’ rendeket, hogy a’ tót megyékre nézve az eddigi rendelkezéssel elégüljenek meg. Jóny V. elnök: Hiszi hogy a’ rendek elfogadják Pestmegye követének indítványát. Szálló pék (Verőcze): Kéri a’ törvényczikkbe betétetni, hogy a’ kormány köteleztessék a’ kir. tanodákat úgy ellátni, hogy azokban a’ magyar nyelv tökéletesen tanittassék. — B u n y i k (Horvátország) : Miután a’ felolvasott törvényjavaslatban közoktatási nyelvül a’ magyar nyelv állittatik fel, — kéri azon intézkedést a’ kapcsolt részekre ki nem terjesztetni. Bónis S. (Szabolcs): Határozott törvényt akar; azért kívánja hogy minden kivétel nélkül maradjon meg a’törvényjavaslatban az általános közoktatási kifejezés. Kuliicza (Trencsény):Kívánja kimondatni, hogy a’ közoktatási nyelv kizárólag magyar legyen;ugyanazt akarja Kende Zs. (Szatmár) is. Hasonló értelemben nyilatkoztak Szerdahelyi (Győr) és Zsarnay (Torna) is. Szabó M. jegyző , olvassa a’ törvényjavaslataikát melly igy hangzik:,,Pozsega, Verőcze és Szerémvármegyék, ugyszinte a’ magy. tengermellék is az ott eddig gyakorlatban volt nyelv egyedül önkeblükben és saját belügyeikbeni használhatásában jövő 1850ik évi január lső napjáig meghagyatnak, melly határidőnek lefolyása után a’ mondott megyék , úgy a’ magyar tengermellék is, kizárólag a’ magyar nyelvnek használására köteleztetnek.440 s e g o v i c h M. (Horvátország): Remélli, hogy a’ rendek más nemzetiség irányában szem előtt fogják azt tartani, mit magok irányában követelnek. Szóló nem kíván a’ nemzetiség eszméjéről szónoklani, ’s csak annyit mond, hogy a’ nemzetiség eszméjének főfogalma, magának a’ status eszméjének fogalma, mit tiszteletben kell tartani; ’s igy remélli, hogy a’rendek kímélni fogják a’ kapcsolt részek nemzetiségét, melly törvények által van biztosítva. A’ horvátok fentartották nemzetiségüket a’múlt viharos időkben, és csak most békében van az veszélynek kitéve. Hiszi, hogy azon szent ereklyét, mellyet a’ barbárok hatalma sem dúlt fel, most a’ rendek nem fogják megsemmisitni; mert azon nemzet, mellynek nemzetisége elnyomatik, a’ nemzetek sorából azonnal kitöröltetik. A’törvényjavaslatot illetőleg, a’kapcsolt részekre nézve a’rendek általányos törvényt alkottak, és Horvátország megelőzte a’ nemzet kivánatát, mert a’ követek a’ tanácskozásban magyarul vesznek részt; de a’ közigazgatásra nézve egészen máskép áll a’ dolog. Azért kívánja, hogy e’ tekintetben a’múlt országgyűlés előtti szokás tovább is tartassák fen; mert hivatalos életben aligha kihal valaha a’ latin nyelv. A’ kormánnyali érintkezésben pedig szóló olly nyelvet kíván, mellyet a’ nemzetben is mindenki megért. A’ magyar törvényhozás a’ hivatalos nyelvet soha sem határozta meg; ’s ha most behozatnék hivatalos nyelvül a’ magyar nyelv, a’ kapcsolt részek municipalis jogaiba avatkoznának a’ rendek. Szóló kéri a’ rendeket, hogy a’ magyar nyelv iránt rendelkező törvény kizárólag csak Magyarországra terjesztessék ki; mert ha a’törvényjavaslat ő felsége által úgy helybenhagyatnék, a’ kapcsolt részek nemzetisége fölött egy tollvonással töretnék el a’ pálcza.Egyébiránt szóló minden olly intézkedéseknek, mellyek a’ kapcsolt részek jogait sértenék,—ellenmond.—Ez a 11 é p ek(Verőcze)Pestmegye követének indítványát csak úgy érti, hogy a’ törvény kizárólag egyedül Magyarországra terjesztessék ki. Bónis S. (Szabolcs) illetlennek tartja, hogy épen azon megyék akadályozzák a’ törvényjavaslat fölötti tanácskozás befejezését, mellyek Magyarországhoz tartoznak. Smaich (Buccari): Ha a’ törvényjavaslatban érintett magyar tengerpart alatt Buccari nem értetik, úgy megegyezik a’ szerkezetben. P ri v i cz e r (Fiume): Olly törvényeket kíván alkotni, mellyek létesíthetők. Küldőji,mint a’magyar szent korona tagjai kívánják a’ magyar nyelvet előmozdítani, mit bebizonyítottak az által is, hogy a’ piaristák főnökével értekeztek már, hogy küldjön Fiumébe egyedeket a’ magyar nyelv tanítására; de ha a’ magyar nyelv a’ közigazgatásbani használásra szorittatnék, annak sikere a’ kivihetlenségen megtörnék,mert nem tudják a’ nyelvet a’ hivatalnokoké nem az ügyvédek, ’s más osztálybeliek még kevésbbé, és igy lehetetlen hogy a’szerződéseket ’s más okleveleket magyarul szerkeszszék. Ismétli szóló,hogy küldőji ugyan elfogadják a’törvényt, mert kötelesek, de figyelmeztetik a’ rendeket annak kivihetlenségére.— Pozsega város követe a’ 1.javaslatban álló „Pozsega,Verőcze és Szerém megyék“ nevezet helyett Szlavónia országot kíván létetni. Kossuth L. Hol van a’ törvény, melly azon megyéket Szlavóniának nevezi ? Benevezett város köv. csak állította, hogy Szlavóniának kell lenni, mert azon megyék Szlavónia kiegészítő részei.Továbbá mond Kossuth L. Tűzzenek ki a’ rendek hat esztendőt határidőül, mellyen túl köteleztessenek a’tengerpartiak a’magyar nyelvet kizárólag használni, ’s ez szolgáljon fiumei barátinknak is buzdításul a’ magyar nyelv tanulására; és aztán jövendőben majd meglátjuk, hogy szükséges e másképen intézkedni. S maieh (Buccari). A’ szerkezetben nem magyar tengerpartot, hanem csak fiumei kerületet kíván emlittetni. O se g o v i ch M. (Horvátország). Szlavónia nevezet gyakran ’s több helyen fordul elő az országgyűlési irományokban,’s az 1745. 5. tezikkben alsó Szlavónia alatt csak azon három vármegye értetik. 1836ban is az országgyűlésen a’ rendek először szlavóniai megyéket emlitettek mindig,’s csak midőn ő felsége a’bánsági megyéket névszerint kívánta megnevezni, akkor terjesztették ki a’rendek a’ névszerinti elnevezést ezen három vármegyére is: Károlyi (Pestváros). A’ fiumei kapitány egyszersmind buccarii kapitány ’s azon kerületek együtt teszik a’magyar tengermelléket. Tettek ugyan már ellenvetéseket az ellen, ’s azt állították, hogy Buccari Horvátországhoz tartozik, de az ellenkező eléggé megmutattatott. ’S igy Buccari követének kérelme alaptalan. Bónis S. (Szabolcs): Nem ismeri el azon jogát Horvátország követének, hogy itt aquirálgasson. Utoljára még azt mondaná követ ul, hogy Magyarország tartozik Horvátországhoz, ’s nem Horvátország Magyarországhoz. Sebestyén G.(Veszprém): A’ nyelvre nézve nem kívánna semmi kivételt tenni, mert az illetők azon idő alatt, mig a’ latin nyelvet tanulják, megtanulhatják a’ magyar nyelvet is. Nyugodjék a’ holt latin nyelv békével ’s uralkodjék a’szép magyar nyelv. Tarnóczy K. (Nyitra). Horvátország előbb csatoltatott Magyarországhoz, mint Tótország, ’s Tótország csak későbben csatoltatott nem Horvátországhoz,hanem Magyarországhoz; ’s igy csak annyi joga van Horvátországnak Tótországhoz, mint Erdélyhez. Szóló időt ad a’ tengerpartnak, mint Pestmegye követe. Dubravay (Szerém). Pártolja Horvátország követének nézeteit, ’s a’ három vármegyét kiegészítő részeknek kívánja neveztetni. Smaich (Buccari). Állítja, hogy Buccari Horvátországhoz tartozik, mintát megírva van Mária Terézia privilégiumában is; ’s magyar tengerpartnak csak azért neveztetik, mert a’ magyar korona alatt van, ’s mint neveztetik Trieszt is ausztriai tengerpartnak. Osegovich M. (Horvátor.) Törvényekből igyekszik megmutatni, hogy a’ tengerpart Horvátországhoz tartozik. Távol van tőle—úgymond—uj acquisitiókat formálni ’s csak annyit követel, mennyit a’törvény ad. Szinte igyekszik törvényekből megmutatni, hogy Pozsega, Verőcze és Szerém megyék alsó Szlavónia nevezet alatt fordulnak elő. Bernáth Zs. (Ung): Méltányosnak tartja időt adni a’ tengerpartnak. A’Szlavónia nevezettel ábrándozókra nézve megjegyzi, hogy alig van valami türelmet kisértőbb, mint ezen szó Slavonia, mellyet az illetők olly folyton pengetnek ajkaikon; holott magok sem tudják, hol van az a’ Slavonia. Minap szóló barátságos körben kérdé, hogy Zágráb hova tartozik, ’s egyik azt mondá : Slavoniához, másik hogy Slavoniához és Horvátországhoz. Szóló szégyellne azon törvényre támaszkodni, melly által a’ protestánsok Horvátországból kizárattak. Szerinte Horvátország nem ország, hanem csak részecske. Felhíja tehát az illető urakat, hogy illynemű ábrándozásokkal ’s követelésekkel ne akadályozzák a’ tanácskozást. Kossuth L. Szinte felszólítja a’ horvát és a’ három megyebeli követeket, hogy ezen időben, midőn eredményt akarunk, ne ingereljék a’ tanácskozást. Kereskedési szempontból szerinte is meg kell maradni a’ tengerparton a’ nyelvnek; azonban a’közigazgatást illetőleg a’ hat esztendőt kívánja kiterjesztetni, mint fenebb mondá. Prijviczer (Fiume): Fiumét Horvátországhoz tartozónak soha el nem ismeri, ’s az illynemű követelések ellen óvást tesz. Jóny V. elnök: Pest módosításával elfogadtatik a’ szakasz. — Osegovich M. (Horvátország): Látván, hogy legjobb szándéka félreértetik, ’s hivatalos kötelességének teljesítése rész akaratnak magyaráztatik, nem szól, hanem minden Horvátországot illető végzésnek, melly t.i. annak jogait sértené, ellenmond. Kende Zs. (Szatmár): Küldőji nevében követeli, hogy a pénzverőházak hozassanak az országba viszsza. Csauz (Nagybánya város): Szinte a’ pénzverő házak viszszahozatalát kívánja. ■ Simon (Soprony): Az ausztriai hatóságokkali levelezés ’s más hivatalos érintkezésekre nézve a’ reciprocitás elvét kívánja kimondatni, ’s indítványozza, miszerint ennek eszközlésére ő felsége keressék meg, hogy jövendőben azon hatóságok ne a’ latin nyelvet használják, mellyet épen olly kevéssé értenek mint a’ magyart. Helyesléssel fogadtatott. — Elnök: Ezen indítvány bele jön a’ felírásba, mintszinte a’ törvényjavaslat 8ikba. Kossuth L.: Úgy hiszi, hogy a’ jegyző föltevén az üzenetet és törvényjavaslatot, az kinyomassék, hogy aztán holnap a’ szerkezet fölött tanácskozhassanak a’ rendek. — Ezen észrevétel elfogadtatott, ’s az ülés országossá változott által. — Tizennyolczadik országos ülés a’t. kir. és rr.nél dec. 21 kén. Tárgy: üzenete a’ rendeknek az úrbéri örökváltság tárgyában. Z a r k a J. kir. személynök: Az örökváltság tárgyábani üzenet lévén mainap jelen ülésre tanácskozási tárgyal kitűzve, méltóztassanak a’ t. kir. és rr. hozzá szólni, a méltóságának volna észrevétele az utólsó szakaszra, — hanem remélli, hogy nehézsége a’ szerkezet által is elfog oszlatni. Pál (Soprony): Hogy a’ hajlam annál inkább terjesztessék az örökváltság iránt,küldőji a’megváltást akarják; de olly községeknek kívánják azon jogot megadni, mellyek a’ magyar nyelvet értik. A’ dézmát is megváltani akarják. Mi az üzenet utólsó szakaszát illeti, azt tökéletesen kihagyatni kívánná; mert az örökváltság eszméje nem foroghat más javak fölött, mint mellyek urbérrel öszszekötve vannak. Szóló hiszi, hogy a’ rendek mindent mellőzni fognak, mi akadályt tehetne az örökváltságnak. Az örökváltság bizonyos faja a’ kisajátításnak,— már pedig nem örömest sajátítja ki magát "senki vagyonából. Justh (Turócz): Küldőji úgy vannak meggyőződve, hogy csak akkor lehet a’ megváltást eszközleni, ha a’ helység öszszesen akarja. Azért a’3. §hoz még azt szeretné ragasztani, hogy midőn a’helységek akarják a’megváltást, a’ földesúr köteleztessék abba beléegyezni; ’s kötelező minden esetre csak akkor legyen a’ megváltás, ha az illető helység beléegyezik. Egyébiránt az utólsó szakaszt, mint véleménye szerint nem ide tartozót, kihagyatni kéri. Ugy ay T. (Pozsony): Nem jó, sőt veszedelmes az üzenet utólsó pontja, mert azon viszonyok contractuson alapulnak. Azért az utólsó szakaszt kihagyatni kéri. Zomborcsevics (Szabadka): A’ középkor maradványai közül legveszedelmesb ’s legkárosabb az úrbéri viszony. Az örökváltság szükséges létét nem mutogatja, az már téve jelen országgyűlés és a’ kir. előadások által; csak kötelességét teljesíti, midőn az örökváltságot igénybe vétetni kéri. Örüljünk ezen pillanatnak, hogy a’ törvényhozás akként akar intézkedni, miszerint a’ hűbéri viszonyok tökéletesen megszünjenek.Az álladalom érzi ezen feladat nagyszerűségét. Óhajtanászóló, hogy a’status a’ váltságöszveg elfogadásával segitné elő az ügyet; de ha ezt el nem éri, pártolja az üzenetet egész terjedelmében. Tóth Lőrincz (Breznóbánya): A’ városok ugyan nem bírnak itt döntő szavazattal, de hogy eszme legyen letéve ezen tárgy iránt a’ naplóban a’ városok részéről is, fölszólal. Az örökváltság eszméje ezelőtt néhány évvel zendülésnek ismertetett; holott az most mindenki által fölkaroltatott. Szóló mint városi ’s igy democraticus követ (néhány város követei zúgnak)kimondja, hogy a’szerkezetben kimondott teljesv.tökéletes kárpótlás nem váltság;mert micsoda jótétemény történik a’ jobbágygyal, ha ez az úrbéri vagyonnak egész tőkéjét tartozik lefizetni. Föntartván ezen szempontbóli megjegyzéseit a’tárgyalás idejére, a’ ,tökéletes kárpótlás helyett,,méltányost takar.—Breznóbányadikkövete követtársának ezen nyilványítását magáévá nem teszi. Az utolsó szakasz kihagyására szavaztak: Szerém,Tolna, Veszprém, Árva, Nyítra, Vas, Szathmár, Zólyom, Mosony, Esztergom, Torontál, Ugocsa, Sáros, Szepes, Liptó, Ung, Bács,Zemplén, Torna, Bereg, Hont, Csongrád, Győr és Baranya vármegyék, továbbá Horvátország ’s a’ pozsonyi káptalan és Jászkun kerület követe. — Többien az utólsó szakasz meghagyása mellett szólottak. 2