Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-03-23 / 36. szám
Mectelink minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egyegy ivén. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő - kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivállaló példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (A’ miniszteri felelősség meghatározása. Szerény észrevételek, l’est, martius 22én. Pestmegyei közgyűlés és határzara.Mozgalmak Székesfejérvár,Győr és Pécs kir. városokban. Országgyűlés: Nádori jelentés a' küldöttség eljárása eredményéről, kerületi tanácskozások.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A’ miniszteri felelősség meghatárzása. Sokan nálunk a’ felelős miniszterből valami korlátlan hatalmú lényt akarnak csinálni, és csak akkor látnak felelősséget lehetségesnek, ha a’ felelettel tartozónak teljesen szabad kéz engedtetik, ’s a’ végrehajtás eszközlésére tőle függő hivatalnokok vannak szolgálatára. A’ felelősségnek megvannak saját feltételei’s határai. A’miniszter felelős,hogy mást nem tesz mint a’mit a’ törvény parancsol, de a’ mit ez nem tilt, az még azért nekie nem szabad. ’S ha a’ törvény végrehajtására mind azon eszközöket fölhasználta, miket a’törvény kitűzött, úgy ebben van felelősségének tárgya és meghatárzása ’s ennél tágabb kört neki engedni nem lehet, ha csak önkény uralkodását nem akarjuk. Fölülről emanált bureaucratia és nem a’ nép által választott’s neki felelős tisztviselők, csupán választáson ’s nem egyszersmind utasításra alapított parlament mellett, lehetlen a’ valódi népképviseleti kormány. Mert a’hivatalnokok befolyása a’ választásokra ’s a’ miniszterek befolyásán’ választottakra csak nevét hagyja fen a’ kormány-felelősségnek, de azt az élet illy intézetek mellett valóságban nem tapasztalja. ,,A’ megyei vagy községi tisztviselő felelős a’ közgyűlésnek megbízatása értelmében, ’s igy az országgyűlésnek szinte csak illy határozottságban lehet felelős a’ miniszter’s épen azért is szükséges az évenkénti országgyűlés, hogy nemcsak számot kérjen, hanem hogy mindenkor rendelkezhessék is a’ teendőkről. Szükséges hogy a végrehajtás is, mint minden, a’néptől vegye eredetét ’s nem a’ kormány által adassék a’ népnek egy uj bureaucratia képében. —Egy czélszerű alkotványban nemcsak egy hivatalnoki rendszernek,de az egész népnek kell életben nyilatkozólag organisálva lenni, különben lesz a’ tömegeknek juxta positiója, de nem önkormányzása organisált nemzet. Ezért szükség különös figyelmünkre méltatnunk helyhatósági rendszerünket, melly életet ad a’ részeknek ’s meggátolja a’ centrumnak túlságos és túlnyomó kifejtését, mint az Francziaországban történik, hol Páris minden ’s a’ többi semmi, mi a’ bitorlásnak ’s önkénynek egy uj faja. — A’népi kormányrendszerben mindenki felelet terhe alatt van: a’ képviselő úgy mint a’végrehajtó és biró, sőt maga a’ nép is felelős önfentartásának, az igazságnak ’s a’ tökéletesedés pályáján haladó emberiség czéljának. Legyen tehát felelős minisztériumunk municipalis rendszerünknek következetes kiegészítése,nem pedig fölforgatása. Alkotmányos országban kormányozni nem egyéb, mint a’ törvények gyakorlásba vételét eszközleni, ki ennél többet akar, az nem szabhat határt a’ felelősségnek ’s nem a’ végrehajtó hatalomnak. Ha felelősséget akarunk, akarnunk kell föltételeit is. Halimhai. Szerény észrevételek. A’ törvényhozás a’ felelős kormány megalapításában egyik czélját elérvén, mostani szerkezetében nem érzi magát hivatottnak arra, hogy az általános alkotmány-reformot bevégezze. Itt e’ nagy munka asztalánál az öszszes nép küldötteinek kell megjelenni; ezt az igazság, az eszme igazsága kívánja. Azért az országyülés néhány nap múlva szét fog oszlani, a’ jövő teendők egyszerűsítése ’s biztosítása tekintetéből e’ következendő intézkedéseket végzendvén be: a) az új kormányzási rendszernek a’felelős minisztériumnak törvény általi körülírását és megállapítását; b)A’ Pesten rövid idő alatt tartandó országgyűlésnek képviseleti alapra fektetett szerkesztési módját; c) A’ közös teherviselésnek minden közterhekre nézve az ország minden lakosaira egyenlőn leendő kiterjesztését ’s életbeléptetését; d) Az úrbéri viszonyoknak a’ magán-birtokosokra nézve közállományi kárpótlás mellett megszüntetését; e) Az ország belbékéje és szabadságainak fentartása végett a’ nemzeti őrségnek azonnali fölállítását, f) A’ censura eltörlésével a’ sajtószabadságnak esküdszéki institute által biztosítását. E’ pontokat azért irtuk ide ismétlőleg, hogy evidentiában tartassanak. —Mi e’ pontokat a’ dolgok jelen pillanatában csak helyesléssel kisérhetjük; mennyire azonban ezek a’ majd öszszeülendő nemzeti gyűlésnek némileg eljárási alapvonásokul szolgálandnak,—fölhivatva érezzük magunkat némelly szerény megjegyzésekre. A’kik pontban, hol az úrbéri viszonyok megszüntetése mondalik ki,mennyiben t.i.itt a’ birtokrendszer szándékoltatik pangó apathiájából kiemeltetni, hogy a’szép őzéi: gazdaggá, önállóvá, munkássá tenni az országot és népét, nemcsak félig, de egészen eléressék,’s míg egyik osztály érdekében teljesítetik a’kor igénye,az alatt a’ másik rész saját- és közös haza érdekébeni buzgó ’s annyi éves vágyai se hanyagoltassanak el, főleg kívánatos lenne, hogy az úrbéri viszonyokkal egyszersmind a’ nemesi birtokok iparán zsibbasztva csüggő ősiség is eltöröltessék, v. legalább a’ nemzetiség ’s birtok biztosítása végett czélszerüleg módosittassék. Birtokrendszerünkön ’s birtokosink jóllétén csupán az urbériség megszüntetésével csak félig segítettünk, mert mig a’paraszt szabadon rendelkezik földje hantiról, addig a’ nemes tulajdonjogi bizonytalanságban kénytelen habozni. Ezen ipari ’s anyagi emelkedést süllyesztő institutióra a’ század vég kimondotta ítéletét hazánkban, az összes sajtó véleménye is egyesült száműzetésében, vagy legalább czélszerű módosításában,sőt a’törvényhozás szőnyegén is számos szózat elvileg megszüntetettnek nyilatkoztatá azt,mostan tehát nem lehet az előteendők sorából azt kifelejteni. Avagy tán a’ bonyodalmaktól ijedne vissza közbizalommal biró törvényhozásunk?Ezen ügy a’sajtó utján majd minden részleteiben tisztába van hozva, ’s talán nem bonyolultabb , mint az úrbériség. Mennyiben pedig az idő forradalmi szint öltött, midőn a’ törvényhozásnak hosszas coditicatiókba bocsátkoznia sem ideje sem kedve , legalább egy általányos vonással lehetne is kellene is segitni a’bajon, mert ezrek ajkáról zeng hozzánk ez iránt a’ szózat, mellyet meg kell hallgatni és teljesitni, ha a’ dicső kezdetnél egy nagyszerű bukásnak nem akarunk gödröt ásni. Az úrbéri viszonyokkal együtt szüntessék meg tehát,vagy legalább czélszerűn módosittassék, a’ mennyire t. i. azt a’birtok ’s nemzetiség biztosítása kívánja, az ősiség is. Egyiket a’ nép, másikat a’ nemesség java kívánja. Vétessenek figyelembe classiticatió nélkül,mert az igazság egyszerű ’s classiticatiót eszméje nem tud. Azon pontra, hol a’ sajtószabadságról létetik emlités,a’ „Nemzeti Újság“ tegnapi számában tett javaslattal megelőzteténk, de annál jobb, mi a’jó véleményt, fölülről vagy alulról, elvrokonunk vagy elleneinktől jőjön, szívesen üdvözöljük, valamint laptársunk javaslatát is készséggel aláírjuk. Azt mondják: a’ sajtó szabad, ’s igy mindent megnyertünk, mert ez teremtett és teremt közvéleményt, — ez egy edzi egésszé a’szétszórt nemzeti erőt;egy pillanat alatt kisodrotta háromszáz ezer ember kezéből a’szuronyt, meghozá a’szabadságot, ismerteti annak előnyeit és kötelességeit ’stb ’stb. Mind igaz, szent igaz! De a’ közvélemény általányos megteremtése,a’szétszórt nemzeti erőnek egy vasegészszé forrasztása, a’ szabadság megörökitése előnyei és kötelességében csak félig nyeretett meg az által, hogy az írott betűk szabadon szedetnek ugyan ki minden censori furlások nélkűl. De a’ szokatlan világosságnak e’nálunk ismeretlenságákban még csak a’főváros osztozhatik, ellenben a’ vidékek, mellyek pedig szinte tetemes részei az öszszes nemzeti erőnek, a’ cselekvő közvéleménynek, ’s mellyek nélkül a’ központ minden lelkesedése és bajnoki tartása mellett is csak töredék,melly a’ körülmények viharainak sokáig ellenállni nem képes —mondom —■ a’ vidékek a’ szabad sajtó malasztit csak gyéren — hetenként kétszer vehetik; és e’ fösvénykedés, e’ szellemi fukarság nem elég az üdvösségre. Tehát Posta-rendszerjavilás kell, melly egy példány hírlap félévi elhordásáért ne olly tetemes postabért, ’s reá még 24 port mint beirási dijt követeljen’s ezen nagytaksáért kétszer hetenként aztán— nagy lustán, és sok hiánynyal szállítsa el a’lapokat, hanem olcsó árért, ’s különösen addig, mig az öszszes nemzeti gyűlés törvényleg nem intézkedik ezen igen nagy fontosságú kérdésben, ha lehetséges a’kincstár kára nélkül, ingyen történjenek a’ szétküldések, úgyis eleget adózott már az olvasó közönség sokszor a’ legpontatlanabb szállításokért; hiedelmünk szerint ezen kis időszak nem okozandna deficitet a’ kormány financziájában. Tapasztalás szerint úgy is az olcsó allérposta (pennypost) más országokban kétszeresitette sőt háromszorositotta is az előbbihez képest a’ postajövedelmet. Röviden: rendeztessék a’ postarendszer, mint a’sajtószabadság universalis hatásának sine qua nonja ’s mivel e’ munkások egyéb miatt rögtön el nem intézhető , a’ mostani törvényhozás csak ideiglenes megszüntetését vagy csökkentését mondaná id’s a’ felelős kormány utasittatnék e’kérdésben kész törvényjavaslattal tisztelni meg az öszszes nemzeti gyűlést.—így leend sajtószabadságunk nem félig, hanem egészen.— Tagadhatlan, hogy végre hanyatló törvényhozásunknak teljes eloszlása előtt előintézkednie kell mindazon fő igénypontokról, mik a’ népkedély ingerült állapotának megnyugtatására elkerülhetlenül szükségesek. Ez egyik föladata törvényhozásunknak ’s a’törvényhozás e’ föladatát meg is értette. A’ törvényhozás ’s a nemzet minden rendű és rangú osztálya rég sürgeti már a’ sóár csökkentését; ezt a’ materiális érdekek épen úgy kívánják, mint a’ postabér-csökkentést a’szellemiek. E’ kivánatot nem lehet izgékony állapotunkban ügyelembe nem venni, ’s a’ fölösleg áremelést megszüntetni’s minthogy oka rég megszűnt, meg kell szűnni az okozatnak is. Egyszersmind a’ bukott kormány számadásra lenne vonandó a’fillérekért, miket az ország ismeretlen czélokra olly sokáig áldozott. Ezt főleg a’ szegény népnek még szegényebb zsebe kívánja. Bűnt követ az el, ki füleit az általános kérelem előtt bedugja. Végre az 5dik pontot szándékosan hagyom utólsó észrevételnek, ’s ezt azért tevém, mert ellene megjegyzés csak az lehet, hogy már ezelőtt félszázaddal nem bírhattunk nemzetőrséget organizálni. Igen! A’szent igazság és elvek támasza ezen őrségben vagyon, ’s azért miután annak lehető mielőbbi rendezendését az országos rendek is kimondák, ’s igy a’ nép akaratának nagyszerű cselekvényét sanctionálták , legfőbb kötelességüket teljesítik minden hatóság polgárai, halászint a’ nemzetőrség rendezése ’s alakításához fognak, íme Pesten a’ sajtószabadságnak aligyik napját éljük, ’s már is közel 5000 nemzetőr léptethető egyetlen parancsszóra ki ha kell,rövid beszoktatás után,a’ csatasíkra is. Ezek mind katonák, a’ haza,a’ nemzet katonáji,ezek eleven typusza a’nagykoruságnak,mellynek biztositó oklevelét az idő és saját nem szunnyadó erőnk irta alá. Erre számíthatunk éjjel és nappal, egészségben ’s jó és rész időben; ők a’ miéink szívvel vérrel lélekkel, kiket nem napi zsold ösztönöz a’ legszebb kötelesség teljesítésére, hanem édes övéik: apáik, anyjaik, hölgyeik,gyermekeik,testvéreik,rokonaik, családi tűzhelyeik, ’s házi szent isteneik, a’ szabadság lángérzete, a’haza üdvözítő szeretete, az öntagadás ereje, a’lemondás dicsősége, a’ lélek nagysága és számos több olly benső sajátságai két emberben—a géppé törpitett teremtvényben a’ napi zsold nem ébreszthet. — A’ francziát kijátszta kormánya, megszegte a’ szerződést, mellyet a’ júliusi napok vére szentesített —ez jogtalanság volt;a’nép önérzésre ébredt, fellázadt, reformot kiáltott’s nem hallgattak rá. Torlaszokat emelt, szétverték, tán nevelték is.És fölkel a’nemzeti őrsereg,’s hallván, hogy részben forog a’ haza, fegyvert fog, ’s csak háromszázan egy tömegben azt kiáltják éljen a’ re form! és a’ dologmindjárt fordult, a’ kormány megbukott, a’ trón ledőlt. Egész Német- és felső Olaszország alkotványt kap;Bécs felelős minisztériummal sajtószabadságot ví ki’s Magyarország a’felelős kormány kikiáltása előtt a’ sajtószabadságot jogaiba állítja. Ezt mind a’ nemzetőrség eszközlé. Polgári bűn lenne tehát megalakításával késedelmezni ’s várni formulázandó törvényczikkelyre; midőn az elv ki van már mondva ’s létesítve is. A’ pesti nemzeti őrségen az országos küldöttség f. hó Idén ünnepélyes szemlét tartott’s helyessé rendszeresét; egyébkint is a’ már fenálló osztályokat könnyű leend a’ szabályokhoz idomitni; ez nem leend nagysándori csomó. — Megalakítás a’ fő dolog. De hazánk polgári közt, istennek hála, több a’ lelkes, mint a’ gyáva; ’s most már nem is halálos vétek a’ vélemény szabad kimondása. Ezen lelkesek megértendik hivatásukat a’ Kárpátok és Adria közt és túl a’ Királyhágón ’s ekkor — én hiszem — rövid harmincz napos időköz alatt legalább 100 ezer nemzetőr álland csatakészen élni, halni égve a’ hazáért, királyért, alkotványért. Melly nemzetnek több száz ezer fegyverese van házi kertjéből minden perezben fordítható a’ haza szolgálatára ’s védelmére, az orsz. nemzet nagy, erős, dicső és halhatatlan; az ne féljen az idők zivatarától, mert jőjön bár a’ vész éjszakról vagy keletről — ő mentve lesz. Tisztelettel maradtam Pesten martius 22kén 1848b. Királyi Pál nemzetőr. Pest, martius 21 kén. A’ megyének öszszes közönsége ma tartá rendes közgyűlését, mellyben a’ népelem egyenes befolyásának a’nem rendek is —ősi óhajtásuk nyomán—megnyiták ajtaikat, ’s a’ zöld asztalnáli megjelenhetés mindenkinek bevallott joga. Ezen már többé nem hallgatóság,hanem határozó elem jelen