Jó Egészség, 1920 (19. évfolyam, 7-15. szám)

1920-04-15 / 7. szám

majd mindenki tud példát, hogy a nagy vérvesztés halálos elvérzéssel járhat — a legkisebb vérveszteség is a szerve­zet kára. A fejlődő gyermeknél leg­kisebb vérvesztés is nagy befolyással lehet további fejlődésére. Ha valaki szeggel megszúrja ujja hegyét, a szúrás helyén vércsepp jele­nik meg, letörölik, újabb vérgyöngy keletkezik, a vér lassan gyöngyözik vagy csepeg; ez kis vérzés. Mla nagy a sérülés, vagy nagyobb ereket nyitott meg az erőszakos beha­tás, a vér­sugárban szökik elő (spric­cel), vagy bőven ömlik, ez már igen nagy vérzés. Hogyan csillapítjuk a vérzést ? Min­den körülmények között kötéssel. El kell a seb nyílását zárni, a sebet be kell kötni ! Kis vérzések egyszerű fedő-kötésre elállnak. Ha a vérzés nagyobb, vagy ha az alkalmazott fedő-kötés rögtön átvérzett, a sebre keményebben össze­hajtott kötőszert (gőzt), vattacsomót (tampont), vagy más tiszta ruhát teszünk s azt pólyával vagy kendővel erőseb­ben le­kötjük, nyo­ndatörést csinálunk. Ha a nyomás nem elegendő, nagyobb vagy újabb nyom­ókötést teszünk a sebre, hogy vele a sebben a vérző ér nyílását összeszorítsu­k. Lássunk csak egy példát! Egy gyer­mek alsó karján súlyosan megsérül, a sebből bőven ömlik a vér. Odahív­nak bennünket. Addig is míg kötőszert kapunk, lehetőleg tiszta zsebkendőt vagy más tiszta ruhát (kendőt) jól összehajtogatva ráteszünk a vérző sebre, azt erősen reákötjük, vagy magunk jól reányomjuk. Ezalatt alkalmasabb kötőszer után nézünk s elkészítjük a sebre teendő kötést. Ha a mentőszek­­rény vagy kellő kötőszerek vannak kéz­nél, a sebre egy-két réteg fertőtlenített gézt vagy mullt teszünk, a fölé a seb nagyságához mért, gombócforma vatta­­gomolyt, a fölé még egy réteg vattát és ezt pólyával vagy kendővel jó szoro­san megerősítjük. H­­a a sebzés a végtagokon, a karokon, vagy lábakon van s a vérzés jó nyomó­kötésre el nem áll, vagy ha a vér sugárban szőkésvé tör elő, akkor a végtagot,­­­ ha a sérülés az alkaron, könyöktájon vagy a felsőkaron van, a felsőkart,­­ ha a vésző seb a lábon, alszáron, térden vagy combon van, a combot alkalmas módon jó erősen körülszorítjuk, hogy az ér összenyomása által elzárva a vér útját, a vér a seb­hez ne folyhasson. Addig is, míg körülkötésre alkal­mas kötőszert kapunk vagy kendőt veszünk elő, a vérzéscsillapítást kezünk szorításával is megkísérelhetjük. Van­nak bizonyos helyek az ember testén, ahol az ér felületesen vagy oly hely­­zetben fekszik, hogy könnyen kéz alá fogható és a mellette levő csonthoz szorítva lenyomható, így a felsőkaron az alkaremelő karizom belső oldalán levő árokban, a kabát ujja belső var­rásának megfelelően a karverőér köny­nyen megmarkolható és a karcsonthoz nyomható. A combon mindjárt a comb hajlat alatt, a comb felső részének a közepén nyomható le könnyebben a combverőér. Természetesen az ujjal­­ való nyomást más szilárd eszközzel (bot, fadarab, kés, kulcs stb.) helyet­tesíthetjük és állandósíthatjuk, de erre csakis akkor lehet szükség, ha körül­kötésre alkalmas kendő nincs kéznél. Ez az eset alig képzelhető el, mert kendő mindenütt kapható, zsebkendője mindenkinek van. A körülkötésre csakis akkor van szükség, ha a vérzés nyomó kötésre el nem áll, vagy ha a sebből a vér heves sugárban tör elő. A körülkötésre leg­alkalmasabb a kendő. A kendőt kötél­­formára összesodorjuk, azzal a vérző felső kart vagy a combot körülkötjük, azután kis fadarabot, pálcát, kulcsot, vagy más ily tárgyat teszünk a kendő­­ alá és addig csavarjuk körül, mig a vérzés el nem áll. Ezután a kötést abban a helyzetben zsineggel, pólyával, vagy másik kendővel rögzítjük. A körülkötésre vékony zsineget ne használjunk, mert ez nagyon bevág és súlyos következményeket idézhet elő. . Helyesen alkalmazott körülkötéssel életet menthetünk, mert megakadályoz­hatjuk az elvérzést, de ha valahol, úgy itt a legfontosabb feladatunk, hogy a sérült gyermek mielőbb orvos kezébe kerüljön. A körülkötést legfeljebb két óráig szabad a végtagon hagyni, mert az illető végtag a vérkeringésből kizárva, elhalhat. Ha más módunk nem­ lenne, a vérző sebnek ujjunkkal, kezünkkel való be­fogásával is meg kell a vérzést aka­dályoznunk. J() K(i Lís 7.MÉG

Next