Jó Egészség, 1931 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1931-03-01 / 5-6. szám

JÓ EGÉSZSÉG 49 megromlástól védjék — boraxot, szalicilsavat, ben­zoe­­savat, stb.-t tesznek. Hasonlóképen gyomor- és béllurutnak, k­ór mér­gezésnek lehet előidézője a tej akkor is, ha mérgező anyagok jutottak beléje. Megtörténhetik, ha mindjárt ritkán is, hogy az állat mérges füvet eszik, maga talán meg sem betegedik, de a méreg tejébe átmegy s a tejet fogyaszt ősemberek (kivált kis gyermekek) rosszul lesz­nek tőle. Tapasztalat szerint a kecske igen jól eltűr T némely mérges növényt. Van tudomásunk esetekről, hogy kecskék, melyek őszi kikericset, illetőleg farkas­füvet ettek, teljesen egészségesek maradtak, a tejeket fogyasztó­ emberek pedig megbetegedtek a farkasfü­­méregtől, mely az állatok tejébe átment. Néha a tejelő állatnak gyógyít­ószerül beadott anyagok mennek át a tejbe, pl. kéneső, arzén, ólom stb. , s bár rendesen nagyon kevés az a méreg, amely ily módon a tejbe kerül, mégis bajt okozhat, kivált csecsemőknek. Némely vidéken dohánylevél forrázat­­tal mosogatják a teheneket, hogy a legyek ne bántsák, ami alkalmul szolgálhat, hogy a tejbe nikotin juthasson. Vigyáznunk kell arra is, hogy ne tartsuk a tejet olyan edényben, amelynek faláról ártalnas fém kerülhet a tejbe , pl. réz, ólom. Többé-kevésbé súlyos gyomor- és bélhurutot, sőt olykor súlyos mérgezést okozhat a romlott tej is, mely­ben különféle apró szervezetek, baktériumok szapo­rodtak el. Ugyanis a tej kitűnő tenyésztője és szapo­­rítója a beléje jutott baktériumoknak. Ha a fejéskor nem járnak el tisztán, ha az edény, melybe a tejet fejik, s amelyben tartják nem elég tiszta, sok baktérium juthat a tejbe. A tejbe került baktériumok — kivált, ha a tejet nem teszik hűvös helyre — felette gyorsan elszaporod­hatnak, s így magyarázható, hogy Clauss a würzburgi piaci tejnek egy-egy gramjában 222.000—2,334.000, millió, Lehmann 1.9—7.2 Szász a budapesti piaci tejmintáknak egy-egy gramjában átlag 250.000— 2,000.000, Renk pedig a hallei piaci tejben gramonként 6—30,7 millió baktériumot talált­­ Buswic vizsgálatai­ban az a tej, melynek egy gramjában a fejés után néhány óra múlva 400.000—700.000 baktérium volt, 24 óra múlva 2­/2, 36 óra múlva pedig 25 millió bak­tériumot tartalmazott. Flügge szerint a jó piaci tej­nek egy-egy köbcentiméterében legfölebb százezer baktérium lehet, de természetesen csak ártal­matlan fajok. Némely baktérium a tejet megsavanyitja, mások nyúlóssá teszik, ismét mások keserű izt adnak neki­­ van olyan, mely kék szintre festi, olyan is, mely sárga, s olyan is, mely vörös szint ad a tejnek, mintha véres volna. A baktérium okozta vörös szín megkülönbözte­­tendő attól, melyet a vér okoz a tejben. A véres tej­nek oka legtöbbször a tőgy gyulladása. Közegészség­­ügyi nézőpontból a máj külsejében, színében, izében megváltozott tej általában azért kevésbé veszedelmes, mert hibás volta feltűnik és nem igen fogyasztják el ; ezzel szemben nagyobb baj, ha hibás voltát mi sem árulja el és gyanútlanul isszák. A romlott tejben néha valóságos mérget — úgynevezett promaint — termel­nek a baktériumok. New­ Jersey-ben pl. 60 gyermek lett nagyon beteg ilyen romlott tej ivásától. A csecse­mők súlyos bélhurutjának, az u. n. gyermekkolerának is igen gyakran (kivált nyári időben) a romlott tej az oka. Nemcsak olyan módon, hogy a mesterségesen táplált kisdedeknek rossz tejet adnak, hanem úgy is, ha a különben kifogástalan tej a szopóüvegben romlik meg. A szopóüveg gummicsövében lerakodó tejrészek, ha a csö­vet nem tisztítják elég gmulosan, bomlásnak indulnak s a kis gyermek igy a baktériumoknak egész seregét szivja magába. Nem közömbös dolog, kivált minálunk, ahol a gyermekhalandóság nagyon tetemes. Megtörténhetik az is, hogy a tejbe ragadós beteg­ségek csirái jutnak, még­pedig vagy azért, mert a tejelő állat beteg, vagy pedig úgy, hogy a tejet fejés közben, esetleg később ragadós betegségben szenvedő ember fertőzi. Az utóbbi szempontból főleg a tífusz, kolera, vérhas, skarlát és torokgyík jöhet tekintetbe, a beteg állat útján való fertőzés szempontjából pedig főleg a gümőkórság, a lépfene és a szájfájás. Lássuk mindenekelőtt a beteg állat terjesztette betegségeket. Mint ismeretes, a szarvasmarháknak gyakori betegségek a gümőkórság s kiderült az is, hogy a gümő­­kórságban szenvedő tehén teje (s a belőle készült vaj, sajt) e betegség fertőző bacillusait tartalmazhatja. A legveszedelmesebb a tőgygümőkórban szenvedő tehén teje. Az ilyen tejben olyan sok lehet a tuber­kulózis bacillusa, hogy — miként ezt Ostertag kísérletei igazolják — efféle fertőzött tejből már O­OOOOf­er is elegendő lehet, hogy tengerimalacnak a hasüregébe fecskendezve, ezt az állatkát halálosan megbetegítse. De fertőzött tejet adhat az a gümőkóros tehén is, amelynek tőgye ugyan nem beteg, de a tuberkulózis az állatnak más szerveiben klinikai vizsgálattal meg­állapítható, sőt gümőbacillusokkal fertőzött tejet szol­gáltathatnak még az olyan tehenek is, amelyek lát­szólag egészségesek, de tuberkulinra reagálnak, vagyis amelyeknek gümőkórral való fertőzöttségére csakis a pozitív eredményű tuberkulin-reakció alapján kö­vetkeztethetni . Terjesztője lehet a nyers tej, valamint termékei a ragadós száj- és körömfájás-r­ak­ is, mely betegség iránt gyermekek tapasztalás szerint fogékonyabbak, mint a felnőttek. Az utóbbiak rendszerint enyhébben betegszenek meg, ellenben a gyermekeknél a kór le­folyása súlyos, sőt halálosan végződő is lehet. Bussenius és Siegel X6 ilyen járvány ismertetése közben meg­említi, hogy a betegség nemcsak egész családokat, házakat támadott meg, hanem egyes községeknek majdnem összes lakóit is s némelyik járvány feltűnő sok (16, 23, sőt 36) halálesetet is okozott. A lépfenés állat teje — ha ugyan, mint gyalosan történik, a tejelválasztás meg nem szűnik — sokszor magában foglalja a lépfene bacillusait ; valószínűleg mindig, ha a tőgy szöveteiben apró vérömlések kelet­keztek. A veszettség fertőző anyagát veszett állatok tejé­ |d I tdí . dr. fi Minden gyógyszertárban beszerezhető I Készíti “'l'atisi Gyógyszer| ' Budapest, IV„ Szervita-tér 81

Next