Jóbarát, 1988 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1988-08-04 / 31-34. szám
□ Zászlajára írva a hűbériség megszüntetését, a nemzeti egység megteremtését és a függetlenség kivívását, az 1848-as forradalom még erőteljesebben fejlesztette a román nép öntudatát, a román országok lakosainak elhatározását, hogy egyazon állam határainak keretében valóra váltják a nemzeti egységet. 1848-as román forradalom. M mi történelmünk felmelő pillanata. Fennkölt \/wC^ eszményei na^ visszhangot keltettek minden román lelkében, s olyan kiváló forradalmárok alakját emelték ki, akiknek a hazafisága, nemesszívűsége és áldozatkészsége legendássá vál, lenyűgöző volt azonban a történelem szírádára lépő, tettekkel megnyilatkozó népi tömegek szerepe. Az 1848-as forradalom a belső viszonyokból fakadt, azoknak az igazságtalanságoknak és elnyomásnak a következtében, amelyeket a nép évszázadokon át elviselt, de a bennefoglaltak és a részvevő társadalmi irás révén beilleszkedik abba az általános forradalmi folyamatba, amely „a népek tavaszán" megrázkódtatta Európát. A FORRADALMAT MKIIKIÖZÓ KVKK .lelkbel politikailag tenn szélellenes határok külinítik el, a románság 1848-ban közös arcvonalban lel ismét egymásra, amit a harc fegyverévé lett nemzeti öntudat teremtett, az a hit, hogy a románok számára is felszítött a szabadság és a társadalmi igazságosság napja. A forradalom ideológiai előkészítésében jelentős szerepe volt egy sereg neves írássidó és politikus hazafinak, aki műveivel a széles néptömeegek érdekeit, törekvéseit szolgálta. Alecu Russo, moldvai írástudó, aki szintén közéjük tartozott, "a haladás harcosainak" nevezte őket. 1821 és 1848 között nagy nyomatékot kapott a politikai küzdelem, mind legális, mind illegális formáiban, és a sajtó is jelentős szerepet játszott a nagy esemény előkészítésében. Erdélyben, Lugojon a Constitutia nevű titkos társaság a nemzeti egység megteremtését követelte, köztársaság keretében. Szovasalföldön I. Limpineanu Alkotmánytervezetben összesítette a nemzeti párt célkitűzéseit, a moldvai Costache Negrihez pedig valósággal zarándokoltak a negyvennyolcas ifjak. A D. Filipescu vezette havasabbidi mozgalom, amelyben N. Bitkescu is inaskodott, 1840-ben programja radikális jellegével keltett feltűnést, az 18488-ban N. Balcescu, I. Mihica és Crislian Teli szervezte Frapa társaság, amelyhez C.A. Rosetti is csatlakozott, propaganda tevékenységének körébe fogta az egész országot. Az 1848-as polgári-demokratikus forradalom programjai majdnem azonos követeléseket tartalmaztak minden román vidéken: a hűbéri kötelezettségek megszüntetése, a parasztság földhöz juttatása (kártalanítással vagy anélül), a bajári vagy nemesi kiváltságok felszámolása, a polgárok törvény elötti egyenlősége, i nép által választott törvényhozó gyűlés, a gyülekezés, a nyomtatás, a sajtó szabadsága, a tanulás lehetősée. A nemzeti egység és függellenség eszméi uyancsak nyomatékot nyernek bennük. A tömegek is erőteljesen éreztetik jelenlétöket a forradalomban, hozzájárulva annak radikalizálódásához. A FOKKADAIOM hrvatalában Az események először Moldvában veszik kezdetüket, lass, a forradalom ekő góca. Március 17-én több mint 1 000 honpolgár együttesen határoz arról, hogy a költő V. Alecsandri szerkesztette „kérelem-kiáltvány"-t Mihail Stundza uralkodó elé terjeszti. Jóllehet a kérelem 35 szakasza, a cári beavatkozástól tartva, eléggé mértékeit, az uralkodó mégis elutasítja és megkezdi a mozgalom elfojtását. Ám ez nem félemlítette meg a parasztok ezreit, akik elezánt küzdelembe kezdtek a bojárok és az uralkodó ellen, a falvak „folytonosan heves lázongásban voltak". A forradalom vezetői nem veszítették el bátorságukat, M. Kogalniceanu, V. Alecsandri, C. Negri, Al. I. Cuza, Al. Russo, G. Sion és a két másik román országba menekült többiek folytatták harcukat testvéreikkel együtt, így például Brasovban május 12-én közreadták a legidikálisabb forradalmi programot, Elveink a haza megreformálására címmel. Az M. Kogalniceanu összeállotta A moldvai nemzeti párt kívánalmai című programban az egyesülés követelménye központi helyre kerül, mint olyan „tartó boltozat, amely nélkül az egész nemzeti építmény összedőlne". NICOLAE CEAKSESCU!