Jogi Hirlap, 1929. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1929-07-07 / 27. szám
BUDAPEST, 1929 JULIUS 7. III. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V. TÁTRA UTCA 14-16. TELEFON: 996-82 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐ DH BOTA OYULA ÜGYVÉD ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE....................3- pengő FÉLÉVRE................................6- pengő EGÉSZ ÉVRE....................10 - pengő Ára 20 fillér. Lapunk mai számának Mellékletén az adóügyi módosításokat tartalmazó 1929: XXIII. törvénycikket, az okirati illetékekről szóló 1929: XXVII. tcikket, a rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló 1929. XXIX. tcikket és a pénzbüntetés megfizetésére halasztás, vagy részletfizetés engedélyezéséről szóló 3873/ 1929. 1. M. sz. rendeletet közöljük. A Kúria határozatai. Magánjog 818. Ügyvédi dij szeszkiutalási ügyben. A vegyipari rt. azzal bizta meg az ügyvédet, hogy eszközöljön ki részére kiutalást a zárolt szeszből. Az ügyvéd ténykedése sikerrel járt, a fél azonban turpis causa címén megtagadja a díjfizetést, mert a ténykedés nem ügyvédi munka, hanem kijárás volt. A Kúria marasztal, mert ki zárolt szeszből való kiutaláshoz az alperesnek saját előadása szerint is jogos igénye volt, aminek érvényesítése végett az illetékes hatóságok előtt való eljárás, — ha ezt képviseletre szóló meghatalmazás alapján ügyvéd végezte, — ügyvédi munkának tekintendő. V. VI. 5323/ 1928. Rácz, 1929. VI. 4. 819. Előszerződés. Felperes dohányárusító bódét akart felállítani a Máv. egyik állomásán. Folyamodására a Máv. arról értesítette őt, hogy amennyiben a tervezett bódéra a hatósági engedélyeket megszerzi és olyan terveket mutat be az alp. Mávnak, amelyeket külső csíny tekintetében az alperes elfogadhatónak fog tartani, úgy az alperes meg fogja engedni a bódé felépítését és felperessel szerződést is fog kötni a terület bérletére. Felperes megszerzi a hatósági engedélyeket s az alperes fenti értesítésétől két esztendő múlva jelentkezik a bérletért. Alperes megtagadja a szerződés megkötését, mert közben már mással szerződött. Az emiatti kártérítési perben alperes elismeri, hogy a felpereshez küldött fenti értesítése u. n. előszerződés volt. A Kúria ennek dacára megállapítja, hogy a felek között nem jött létre előszerződés és a következő indokolással utasítja el a keresetet: A fellebbezési bíróság álláspontja szerint azáltal, hogy az alperes az E. alatt csatolt iratot intézte a felpereshez, a felek között az E. alatti irat tartalmának megfelelő szerződés (úgynevezett előszerződés) jött létre.. Noha az alperes felülvizsgálati kérelmében a korábbi érveléstől eltérően már maga is ezen az állásponton van, mégis az anyagi jog sérelme címén előterjesztett és a kereset elutasítását kérő felülvizsgálati kérelme következtében elsősorban azt a kérdést kellett elbírálni, várjon a felek között egyáltalában jött-e létre szerződés (előszerződés). A tények jogi minősítésében ugyanis a bíróság nincs kötve a felek álláspontjához, hanem attól függetlenül alkalmazza az anyagi jognak azt a szabályát, amely a tényállásra ráillik. Ezeket előrebocsátva, a m. kir. Kúria mindenekelőtt úgy találta, hogy a felek között szerződés (előszerződés) nem jött létre. Szerződés létrejöveteléhez ugyanis szükséges, hogy a felek minden pontban, amely a szerződés lényegéhez tartozik, megegyezésre jussanak. Ez a szabály szerződés kötésére vonatkozó előszerződésre is áll olyan értelemben, hogy a megkötendő szerződésnek lényeges pontjaira nézve meg kell állapodni, vagy a szerződést egyébként kellő határozottsággal körül kell írni, mert e nélkül az előzetes megegyezésnek határozott tartalma nincs, tehát azt ebből az okból nem lehet szerződésnek minősíteni. Az adott esetben az alperes az E. alatti irat szerint kilátásba helyezte a felperesnek, hogy ha a felperes a szükséges hatósági engedélyeket megszerzi és a megépítendő dohányárusító bódéra olyan tervet mutat be, amelyet külső csín tekintetében az alperes elfogadhatónak tart, úgy az alperes a bódé felépítését meg fogja engedni és a felperessel a terület bérletére vonatkozó szerződést is fog kötni. Ámbár ez az irat alaki szempontból a felek közötti megállapodásnak tekinthető, anyagi értelemben nélkülözi a szerződés kellékeit, mert teljesen határozatlan abban, hogy mire jogosítja a felperest és hogy az alperes szolgáltatása miben áll? Nevezetesen már a terveknek elbírálása és ennek alapján az építés megengedése vagy megtagadása teljesen az alperes belátásától függött. A megkötendő területbérleti szerződés tekintetében pedig sem az időtartamra, sem a bérre vonatkozóan semmiféle adatot nem, foglal magában, úgy, hogy abból még megközelítően sem lehet a tartalomra következtetni és így nem is lehet eldönteni, hogy a felperes az egyéb feltételek teljesítése esetében minő szerződés megkötését követelhette volna. Az alperes mind a bódé külseje, mind pedig a bérleti szerződés tekintetében a felperes kijátszásának szándéka nélkül is olyan feltételeket szabhatott, amelyeket a felperes elfogadhatatlanoknak tartott volna és ennek ellenére sem lehetne megállapítani, hogy az alperes az E. alatti iratban foglalt ígéretét megszegte. A kifejtettekből következik, hogy az E. alatti irattal tanúsított megállapodást — a szükséges kellékek hiányában — szerződésnek (előszerződésnek) tekinteni nem lehet. De nem vezethetne a felperesre kedvezőbb döntésre az sem, ha az állapíttatnék meg, hogy a felek között