Jogtudományi Közlöny, 1866
1866-06-11 / 24. szám
Pest, junius 11. 24. 1866. évi folyam. Jogtudományi Közlöny. Megjelenik hetenkint egyszer, minden hétfőn délután. — Előfizetési dij egész évre 8 ft., félévre 4 ft., negyedévre 2 ft. — Előfizethetni helyben a lapkiadói, s vidéken a cs. kir. postahivataloknál. — Szerkesztői iroda Pest, hatvani utcza 1. sz. a. Kiadó-hivatal Pest, egyetem-utcza 4. sz. a. — A kéziratok, bérmentve, a szerkesztőhöz, az előfizetések és reclamatiók a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tartalom: Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén. (Folytatás.) Suhajda Jánostól. — Fejtegetések a házassági jog köréből. (Dr. Rentmeiszter Antaltól.) — Az 1848-iki országgyűlés. (Folytatás.) Ökröss Bálinttól. — Különfélék. Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén. (Folytatás.) (Suhajda Jánostól.) Törvényhozás Magyarországban. Ezen időbe esik azon bizottmány kinevezése, melynek I. Ferdinánd által a hazai jogok rendbeszedése és egybegyűjtése meghagyatott. Eme bizottmánynak működése hozta létre az u. n. Quadripartitumot (négyes könyvet). Tagjai voltak a munka előszavai szerint: Gregorianecz Pál zágrábi, — Ujlaky Ferencz győri püspök és kir. helytartó; Mérei Mihály kir. tanácsos s személynök; darvaskendi Zsibrik Gergely kir. tanácsos; Kamaray János alországbiró; pókateleki Zomor János kir. ügyek igazgatója és Bodenárius Márton bécsi jogtudós., Az e bizottmány által készitett négyes könyv egészen a hármas könyvön gyökerezik. A szellemet és irányt, melyben e munka szerzői eljártak, annak élőbeszéde „Praefatio" bőven tanusítja, melynek megolvasását, mint örökre tanulságos műét eléggé ajánlanunk nem lehet. Vegyünk csak némely részlete ket: (,insignis illa atquepraeclara, etex multarum gentium institutis collecta Romanae Civitatis jurisprudentia cunctis populis, et nationibus satis convenire non potuit, sed necesse habuit unaquaeque gens sub ipso Romano Imperio degens peculiaria sibi suoque coélo, et solo convenientia jura instituere, atque adaptare. Unde factum videmus — ut hoc quoque Regnum Hungaricum, gens alioquin bellicosissima, ingenio tamen suo congrua jura admittere debuerit, nec omni ex parte sequi potuit exemplar et formulám juris civilis Romanorum, tam etsi id non minus politicis moribus, quam aequitati naturali conveniat." Következik a különbség a római és honi jog között. — És tovább: ,,Decreta hujus regni Hungáriáé ad normám regulamque illius juris (Canonici et Civilis) sicut ab initio redigi noluerunt, ita neque redigenda sunt." A változtatások szükséges voltát beismerik, bár nem csekély aggodalommal, szem előtt tartva Ulpianus szavait: ,,in rebus novis constituendis evidentem esse utilitatem debere, ut recedatur ab 24