Jövő, 1921. július (1. évfolyam, 109-135. szám)

1921-07-22 / 127. szám

2 Nem apokrif Magasházy távirata. Hughes-gépen is elrendelte Friedrich letartóztatását. — Beniczky leleplezi az ifjasságügyminiszter és a szárnysegéd hazugságait. — A jövő budapesti munkatársától. — Budapest, július 31. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­minisztert és Magasházy László őr­nagyot. Horthy szárnysegédét a leg­ény­­ében szólva közönsége­s, h­a­­­zugsá­gon fogta Beniczky Ödön képviselő, aki egymásután produkálja a lgkíméletlenebb bizonyítékokat Horthy s kurzusa ellen. Az igazságügymi­­niszter és a szárnysegéd ezzel a hazug­sággal azt az állítást akarták ledönteni, hogy Károly húsvéti kalandja al­kalmából „Friedrich István és min­denre kész cinkostársaim” ellen elfogató parancsot adott ki a kormányzóság. Már jelentette a j­ö­v­ő, hogy ez ü­gy­­ben Friedrich mentelmi jogának sérel­mét szerdán tárgyalta a mentelmi bi­zottság, amelynek Beniczky rendelke­­z­­ére bocsátotta Magasházy táviratát. Azt is jelentettük, hogy Tomcsányi már régebben apokrifnak nyilvánította ezt a táviratot és ugyanezt tette Ma­gasházy szárnysegéd is, sőt ismeretlen tettesek ellen följelentést tettek távirat­­hamisítás miatt. Ezzel szemben Be­­niczky tanukkal kívánja igazolni, hogy a táviratot igenis elküldték. Kérte, hogy a mentelmi bizottság tanúként hallgassa ki Teleki Pál gróf akkori miniszter­­elnököt. Sigray Antal gróf nyugat­m­­agyarországi volt kormánybiztost, Lehár Antal báró ezredest, Köller ez­redest, Valton és Gebhardt őrnagyokat, Lorenz József századost és Oswald Emil őrnagyot, továbbá Tóth László és Zoltán Andor hírlapírókat, akiket azzal tartóztattak föl Győrött és Pá­pán, hogy nincs-e velük Friedrich? Kérte annak megállapítását is, hogy a távirattal azonos beszélgetést is folyta­tott Magasházy a szombathelyi körlet­­parancsnoksággal Hughes-gépen, ami megcáfolja azt az állítást is, hogy a távirati parancs apokrif. A mentelmi bizottság.. úgy döntött, hogy elrendeli Beniczky Ödön tanúinak kihallgatását s ezenkívül megidézi Ma­gasházy László őrnagyot és nyilatko­zattételre kéri föl az igazságügy minisz­tert. Kimondotta a bizottság, hogy be­szerzi a bizonyítékokat és legközelebb megkezdi az érdemi tárgyalást. Az egész ügyben döntő tehát a Hughes-beszélgetés. A gép, amelyen a beszélgetés történt, a kormányzó­­sági hivatalban van. Az itt lefolytatott beszélgetésről nem lehet azt mondani, hogy apokrif. Ezen a gépen pedig március 29-én délután hét órakor az alább következő beszélgetés folyt le, amelyet — mint „Az Újság“ érte­sül — Beniczky már átadott a men­telmi bizottságnak. A beszélgetés így szól: „Itt Magasházy. Ebben a percben értesülünk, hogy Friedrich István és néhány minden gonosz tettre kész zsol­dosa 3 órakor autón elindultak Szombathelyre nagy fenyegetőzések között. A belügyminiszter úrral beszéltem, elren­delte, hogy letartózta­tandó­k és ide visszakí­­­­s­é­r­e­n­d­ő­k. Miután kérdéses, hogy útközben el tudják-e fogni őket, jó volna Szombathely bejáratai előtt őrségeket fölállítani és a parancs­nak eleget tétetni. Ellen­állásra el kell készülve lennünk. Esetleg hamis névvel mennek. Fried­rich István esetleg leszáll autójáról és vonaton vagy kocsin folytatja út­ját. Szombathelyen mindenesetre ga­libát csinálna.“ Tomcsányi és ,a szárnysegéd tehát hazudtak, amikor letagadták az intéz­kedést. TflR Kft. A két vöfös. írta Armand Bac. I. Grantalot az ott állott el mélázva üzletének ajtajában. — Jó napot, Grantalot — riasztotta föl csöndes merengéséből egy vevő, aki e percben lépett be az üzletbe. — Nem nana egy méter fehér batisztot adni? Grantalot elkezdett a raktárban keresgélni, de nem találta meg a kért szövetet. Eleinte arra gondolt, hogy táviratilag megrendeli Lyonból, azután hirtelen eszébe jutott, hogy Charpiat, a szomszédban lakó konkurrense, né­hány órával ezelőtt küldött át hozzá egy méter szalagért. Miért ne segítse ki a szomszéd egyszer őt a zavarból? Néhány perc múlva már Charpiatnál járt a segéd s hozta a szomszédból a kért szövetet. Amint hozzányúlt, hogy becsomagolja, előbb gépiesen lemérte. — Nini — szólt csodálkozva — hisz csak kilencvenhét centiméter. — Kétszer, háromszor is megmérte egymásután. — Bizony, ez csak kilencvenhét. Hát ő is? Charpiat is? Az ember fizet neki egy méterért és csak kilencvenhét centimétert kap tőle. Nagyon örülök e fölfedezésnek. .. Egy óra előtt pont öt perccel Collery úr, a városi iskola tanítója, végig szo­kott baktatni a főtéren Grantalot üzlete előtt. Grantalot ma megállította. — Hogy van tanító úr ? Nincs semmi bevásárolni valója? — Köszönöm, ma nincs szükségem semmire. — Csak azért kérdezem, mert ha majd akadna bevásárolnivalója, nehogy eszébe jusson Charpiathoz menni... Nehogy azt tessék gondolni, hogy azért mondom, mert Charpiat konkurensem. Szó sincs róla, hanem, mert Charpiat közönséges csaló! Nézze csak, itt van három frank. Legyen olyan szíves, menjen be Charpiathoz kérjen nála egy méter fehér batisztot. Jöjjön az­után át hozzám, tanító úr, majd muta­tok valamit, ami meg fogja lepni. Néhány perc múlva a tanító már ott volt ismét Grantalot üzletében. — Ugy­e, egy méter batisztot fize­tett? Egy méter, ha nem csalódom, száz centiméter. Nos itt van, mérje meg maga. Ugy­e, csak kilencvenhét centi­méter! Csak ezt akartam bemutatni. Viszontlátásra tanító úr! Chaumette, a vámfelügyelő, negyed kettőkor szokott a főtéren keresztül­menni, hogy hivatalából hazajusson. Most is elhaladt Grantalot üzlete előtt. — Jó napot, Chaumette úr — kö­szönti hangosan Grantalot. — Nem volna véletlenül valami bevásárolni valója ?... Nem? Csak azért kérdezem, mert figyel­meztetni akarom, h­­­ogy eszébe jusson Charpiat-nál beva­rolni. Nem azért mondom, mert konkurrensem, hanem, mert Charpiat közönséges gazember. Nem hiszi el... Néhány perc múlva Grantalot a vámszedőnek is adott három frankot és megkérte, hogy vegyen egy méter ba­tisztot a szemben levő üzletből. — Ugy­e,egy méternek kellene lenni ? Az száz centiméter — mondta ismét Gran­talot.— Ez pedig mindössze kilencvenhét! Csak ezt akartam Önnek megmutatni! ,­ Ilr. Grantalot pompásan érezte magát, amint hét óra felé üzletét bezárni ké­szült. A délután folyamán, nem keve­sebb, mint hatvankét embernek mutatta be szemmel láthatóan, kézzelfoghatóan Charpiat ördögi gonoszságát Mind­egyiknek adott három frankot és el­küldte fehér batisztot venni Charpiattól. Igaz, hogy ez egész csinos összegbe került, de a dolog megérte, mert hát Grantalot biztos volt benne, hogy ez a hatvankét vevő be nem teszi lábát többé Charpiat üzletébe. Wigan dúdolva ment a Centrál-kávé­­házba, ahol esténként kártyázgatni szokott. Leült a törzsasztalhoz, üdvözölte barátait, azután felhörpintette a szo­kásos kis csésze mokkát. Az ajtó egy­szerre csak kinyílik, s a küszöbön meg­jelenik Charpiat. — Jó estét Grantalot, — kiált már messziről feléje. — Legfőbb ideje, hogy megköszönjem nagy szívességét. — Igazán nem tudom mit akar megköszönni, — hebegte Grantalot. — Ó, hát csak nem feledte el, hogy reggel szives volt­ egy méter szalagot számomra átengedni! S ezzel Collery tanító, Chaumette vám­szedő s mind a hatvankét délutáni vevő tüle hallatára egyszeribe megeredt Charpiat nyelve, mondván: — Képzelje csak, reggel, amint ki­nyitom az üzletemet, hiába keresem a méteremet. Borzasztóan bosszantott a dolog. Mihez kezdjek mérték nélkül. Ekkor hirtelen eszembe jutott, kedves szomszéd, hogy átküldök magához egy méter szalagért. Ezzel a szalaggal mér­tem egész nap. S mondhatom, nem volt okom megbánni. Nagyon köszönöm, kedves szomszéd. Igazán köszönöm! Pd. J­O­V­O __________Péntek, 1921 július 22 . Japán kivonul Vladivosztokból. London, július 21. Az angol alsóházban Harms­worth állam­titkár Kenworthy képviselőnek adott válaszá­ban kijelentette, hogy Japán ígéretet tett Vladivosztoknak és a többi megszállott vá­rosnak kiürítésére. A görög-török háború, Athén, július 21. A görög csapatok szerdán este meg­szállták Eskisehirt. A görög csapatok elérték az anatóliai vasútvonalat. Basel, július 21. (Tel. Comp.) A „Daily News“ jelenti, hogy a görög hadsereg előnyomulásában elérte az anatóliai vasútvonalát két helyen. Az északi görög hadseregcsoport az egész vasútvonalat megszállta. Bolygatju­k az „Erron“ üzleteit. ties bírálat Hegedűs pénzügyi politikáj­­áról és a bél-balkezes magyar kül­politikáról. A nemzetgyűlés csütörtöki ülése. — A J­ö­vő budapesti munkatársától. — Budapest, július 21. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén C­z­e­g-­l­é­d­i Endre rámutat arra, hogy a ter­melő munka az országban nem indult meg. Kifogásolja, hogy a kormány gazdasági programot ne­m adott. Lehetséges, hogy az antant súlyos követelésekkel lép föl majd ellenünk. Megvan a földbirtok-reformról szóló javaslat, de a végrehajtása nem történt meg. Ha őszig sem történik e téren semmi, akkor nem támogathatja tovább a kormányt. Windischgraetz Lajos her­ceg , Beniczky Ödön legutóbb tartott beszédé­ben azt mondta, hogy­­Windischgraetzet egy királyi ügyész kihallgatta a lakásán­. Be­jelenti, hogy ez katonai ügyész volt, Szentirmay Ödönt a neve, akivel baráti vi­szonyban van és aki meglátogatta. Nem hi­vatalos minőségben volt nála. Ereky Károly: Ha Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek megadjuk azt a több­hónapos fölhatalmazást amelyet kért, akkor a pénzügyminiszter kiutazik Amerikába. Ho­g­y fogjuk őt így felelősségre vonhatós? (Derültség.) A pénzügyminiszter takarékos­ságot ígér, ezzel szemben mást látunk. Egy­általában semmi értelme sincs annak, hogy négyszáz milliót állítottak be diplomáciai költségekre és kiadásokra. Nincs még egy olyan ország, ame­lyiknek olyan két balkeze lenne a diplomáciája, mint ar milyen a mienk. Majd szóvá teszi a kicsempészett és az elkobzott pénzek ügyét. Kifogásolja, hogy annak a banknak, amelyik a pénzt ki akarta csempészni, visszaadták ezt a pénzt. A pénzügyminiszter politikája lejtőre jutott. Határozati javaslatot ter­jeszt be, amelyben kéri a nemzetgyűlést: utasítsa a pénzügyminisztert arra, hogy a c­s­e­m­p­é­s­z­é­­sekre és elkobozásokra vo­natkozó aktákat tegye le a Ház asztalára és az időközi kamatokkal együtt a jogtalanul kiutalt össze­geket fizettesse vissza, továbbá harminc nap alatt az Ergonnak adott szál­lítási engedélyekről adjon részletes jelentésben ki­mu­tatást, a kivételes hatalom alapja kiadott engedélyeket terjessze a nemzet­gyűlés elé és végül ugyanide terjessze be a külföldi államokkal kötött egyezményeket is. Gaál Gaszton: A bírói kart ki­véve, a tisztviselők nem nélkülöznek. A tiszt­viselők munkájáról és munkaidejéről szól, ki­jelenti, hogy munkaidejük ellátása kívánni valót hagy maga után. K­a r­a­f­f­­­á­t­h Jenő: Hogy lehet így beszélni! ? Gaál Gaszton: A tisztviselők mun­káját lehet kritizálni. Fehér holló az olyan tisztviselő, aki délelőtt fél kilenckor bent van a hivatalában. Ezután arról beszél, hogy a liszt, bab és borsó kivitelénél mennyit vesztett az ország. Majd a kocsikenőcs gyár­tásról szólva kijelenti, hogy a magyar gazda jobban j­ár, ha a disznó­zsírt használja, mint a hazai kocsikenőcsöt. Az indomnitás javas­latot elfogadja. Az elnök a pénteki ülés napirendjére vonatkozó javaslatát elfogadta a nemzetgyűlés, amely ezután meghallgatta Hegedű­s Lóránt pénzügyminiszter válaszait négy hozzáintézett interpellációra. A szerb megszállás alatt álló Újszeged lakos­ságának virágvonata és zöldségszálltása ügyében Kószó István interpelációjára azt feleli a pénzügyminiszter, hogy az új­­szegedi lakosoknak megadta a virág- és zöldség­szállításra a vámmentességet. A bor­adót Székesfehérvárott és Martonvásáron a pénzügyőrök nem helyesen vetették ki. Erről Cserty József interpellált, akinek azt feleli Hegedűs Lóránt, hogy elrendelte a pénzügy­őrök ellen a vizsgálatot és megállapította, hogy a pénzügyőrök eljárása ellen érdemi kifogás nem merült föl, helyesen jártak azok el. Az iparosok szovjetadósságai ügyében Pálffy Dániel interpellációjára ki­jelenti a pénzügyminiszter, hogy neki semmi köze a szovjetadósságokhoz. A kereskedelem­ügyi miniszterhez tartozik az iparosok ügye. Ha ő volna, kereskedelemügyi miniszter, akkor úgy felelne az interpelláló­­nak: a tisztelt szovjet annyira föl­forgatta az összes ügyeket, hogy a rendes uralom visszatérte után a rendes bíróság el­járására kellett bízni annak a megállapítását, hogy mi történt e tárgyban. Külön döntő­bíróságokat állítottunk föl. Ezek fönn is tarthatják, el is engedhetik a tartozásokat. Az ezer koronán aluli kényszerkölcsönök beváltásáról Szabó József (bihari), interpellált. Azt feleli a pénzügyminiszter, hogy tisztán a nemzetgyűléstől függ, hogy mikor és miképen váltja be az ezer koronán aluli kényszerköl­­csönöket. Csak az ingatlan vagyonváltság után lesz abban a helyzetben, hogy a bevál­tásra vonatkozó rendeletet kiadhatja. A nemzetgyűlés tudomásul vette Hegedüs Lóránt pénzügyminiszternek az interpellációkra adott válaszait. Az indemnitás vitáját pénteken folytatják. Több mint két milliárd márka kárt okoztak a lengyel fölkelők. Bcrcsxló; julius 21. (Tel. Comp.) A felsősziléziai lengyel föl­kelők okozta károsodás összege a hivatalos német megállapítás szerint kétezerháromszáz millió márka. Két hadosztály francia katona megy Felsősziléziába. Fám, július 21. (Szikratávirat.) Az „Excelsior” jelenti, hogy a rajnai francia megszálló csapatok parancsnoksága utasítást kapott, hogy tartson két hadosztályt­ útrakészen Felsősziléziába való szállítás céljából. A felsősziléziai vasutak vezetőségét felszólították, hogy tegye meg a szükséges előkészületeket a német vasutakkal egyetértésben e két divízió szállítására. Ugyancsak két olasz ezredet is Felsősziléziába várnak. Anglia nem engedi befejezett tények elé állítani magát. Pár­is, július 21. (Tel, Comp.) A párisi angol követ, Har­ding lord közölte a francia kormánnyal, hogy az angol kormány a felsősziléziai kérdésben bevégzett tények teremtését semmiképen sem fogadhatná el nyugodtan és ellent­mondás nélkül. Foch marsall Prágába megy. Prága, július 21. A „Tribuna” jelentése szerint Foch mar­­sallt már augusztus első napjaira Prágába várják. Hogy ezzel egyidejűleg Briand­a Prágába érkezik-e, az még bizonytalan.

Next