Jövő, 1922. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1922-01-14 / 12. szám

* ország nem tekinti ideálisnak az olyan angol-francia szerződést, amely az angol seregeket csak akkor állítja csatasorba, ha Németország provokálná az ú­j háborút. De ha Poincaré úr, akinek köztársasági elnök­lete alatt kezdődött a h­á­­ború, többet és nagyobbat követel Angliától, megérheti, hogy Lloyd George mégegyszer eszébe juttatja Anglia két­millió munkanélkülijét és borzalmas kereskedelmi és ipari válságát Megértjük, ha Franciaországnak fáj­dalmas azt hallania, hogy a jóváté­teli bizottság többsége a moratórium mellett foglal állást, de majd Poincaré ar is meg fogja érteni, hogy a jóvátételi bi­zottság 3 esztendő minden nyomorúsá­­gán keresztül jutott erre a mai állás­pontjára. Értjük, ha Franciaország még megkísérli azt a demon­strációt, hogy a génuai konferenciáról elmarad, de még sokkal furcsábban fog majd fes­teni, ha a génuai konferenciát Fran­ciaország távolléte elle­nére is megtartják. Megért­jük, ha a francia sajtó máris üdvözli Poincaré urat, a fölkelő napot. Ám ha kiderül, hogy Briandnak igaza volt, amikor azt mondotta, hogy Cannes si­kertelensége esetén Franciaor­szág minden e­l­őnyét elve­s­z­í­t­i, akkor a régi próféta szavára is visszaemlékeznek majd. Csakhogy akkorára­­ már Franciaország politikai izolálása teljes lesz. Mindezek alapján lehetetlenségnek tartjuk, hogy Franciaországban ezek a meggondolások előbb-utóbb ne tudná­nak erőre kapni. Ezért is gondoljuk, hogy az amivel most szembekerültünk nem a vég, hanem csak intermezzo. En­nek elmúltával Cannes folyta­tása fog következni. A cannesi program világhódító erejű, mert a népek döntő érdekeit akarja győze­lemre segíteni (B. M.) tött, hogy Németország azzal, hogy h­i­­vatalnokainak fizetését föl­emeli és hogy vonakodik az adózók terheit emelni, önmaga szervezi a csődjét. Másrészt l­á­z­a­­san fejleszti erejét és gaz­daságát. Franciaország joggal nyugta­lankodik és meg van a joga ahhoz, hogy a német birodalom pénz­ügyeit ellenőrzés alá vegye. Európa gazdasági és pénzügyi fölépítésé­nek az előfeltétele Francia­­ország gazdasági és pénzügyi újra­építése. Poincaré kormánya, Pária, január 13. Poincaré ma délelőtt tárgyalásokat folytatott politikai személyiségekkel kabinetjének megalakítása érdekében. A kamara folyosóin már tudni válik, hogy kik lesznek Poincaré kormányá­nak tagjai. Poincaré megtartja a kül­ügyminiszteri tárcát, belügyminiszter Manonry lesz, gyarmatügyi miniszter Sarraut, munkaügyi miniszter Le Trocquer, pénzügyminiszter Lasteyrie, hadügyminiszter Barthon, tengerészet­­ügyi miniszter pedig — általános meg­lepetésre — Leygues, Briand elődje. A kamara az új kormány megalaku­lásáig elnapolta üléseit és a jövő csü­törtökön ül ismét össze. Poincaréhoz közelálló politikai kö­rökben a leghatározottabban tagadják azt, hogy Poincaré kormányzajtása Franciaország Ném­etországgal szemben követett politikájának kiélesedését je­lentené. Bizonyos, hogy Poincaré éle­sebb hangot fog használni Németország­gal szemben mint Brland, de semmi­esetre sem fog letérni arról az útról, amelyet a józan ész ír elő. Mihelyt a Poicaré-kormány végleg megalakul, Poincaré a legfelsőbb tanács összejövetelét fogja javasolni, hogy személyesen részt vehessen az aktuális problémák megoldásában. Ennek folytán valószínűnek tartják, hogy a legfelsőbb tanács már a legközelebbi két héten belül Párisban vagy Londonban összeül. Vége a konferenciának. Cannes, január 13. Az »Havas” jelenti: A legfelsőbb ta­nács pénteki ülésében valószínűen be­fejezi tanácskozásait Németország fizetési haladékot kap. Cannes, január 13. (Reuter.) A jóvátételi bizottság el­határozta, hogy Németországnak egye­lőre halasztást engedélyez. .Németország mesterségesen szervezi a csődjét." Pária, január 13. A francia nenátu­s ülését Bour­geois elnök nagy beszéddel nyitotta meg, amelyben heves kifakadásokkal illette Németországot Azt mondotta többek kö­ Szombat, 1922 járműt 14 •T­E V 6 A francia-angol szövetségi szerződés tervezete. Pária, január 13. (Havas.) Annak a szerződésnek a szövege, amelyet Lloyd George Briand­nak átnyújtott, a következő: Tekintettel arra, hogy Franciaország területét az utolsó két emberöltő alatt kétszer megtámadták a németek és hogy Francaország még mindig sínyli az invázió következményeit; tekin­tettel arra, hogy Franciaország és Anglia súlyos áldozatot hozott emberéletben és javakban, amidőn együttes erővel visszaverte a német támadást; tekintettel arra, hogy a bábom alapjában megrendítette az európai népek boldogságának alap­­jait és a világ gazdasági szervezetét, tekintet­tel arra, hogy Franciaország új betöréssel szemben való biztonságának garanciái múlhatatlanul szükségesek Európa egyensúlyának helyreállítása. Nagy Britannia és általában a vi­lág békéjének megóvása érdekében, tekintettel arra, hogy a ver­­saillesi szerződésbe foglalt biztosí­tási intézkedések nem elegendők a szer­ződő felek fontos közös érdekeinek és a Nyugat-Európa békéjének megóvá­sára , őfelsége, a brit király és a francia köztársaság elnöke m­állapodott a kö­vetkezőkre nézve. (Itt következnek a szerződés pontjai, amelyeket korábban már ismét tettünk. — A s­z­e­r­k.) A szerződés tíz évre szól és a tizedik év végén közös egyetértéssel megújítható. Lloyd George meglátogatja Potocarit. Pirit, január 18. Lloyd George délután Cannesból Parisba utazott, hogy tanácskozzék Poin­aréval és Milleranddal Már a választójog ügyében is paktálni akarnak. Nagyatádi egyelőre tagad. - -4 kereszténypárt várakozó állásponton Budapest, január 13. A politikai köröket újabb paktum híre foglalkoztatja. Eszerint Bethlen István gróf paktumot kötött az agrár­párttal, hogy addig tartja együtt a nem­zetgyűlést, amíg meg nem al­kotta az új választójogi tör­vényt. Megállapodtak abban is, hogy ezt a kérdést nem lehet rendeleti úton elin­tézni, hanem föltétlenül törvénnyel kell megoldani a problémát. Hír szerint a kormánynak arra az esetre is terve van, ha az ellenzék megobstruálná a javaslatot. Annyi tény azonban, hogy az egész vonalon ragaszkodnak a feb­ruár 16-iki dátumhoz és ha kell, é­j­­szakai üléseket is kipro­vokálnak, hogy a jelzett határ­időig megalkossák az új törvényt. A miniszterelnököt helyettesítő Vasa József kultuszminiszter hosszasabban tanácskozott a javaslat kérdésében Kle­belsberg Konó gróf belügyminiszterrel. Általános elve a javaslatnak, hogy az egyenlő, általános, titkos választás krité­riumain épül föl, a korhatár meg­állapítása azonban még nincs fixí­­­­o­z­v­a, az erről való döntés nyitott kaput hagy a javaslatban. A korhatár a javaslatnak érzékeny pontja, ennek megállapítása egy esk­e­tés tárgya len a kormány és a pártok között Nagyatádi Szabó István „Az Újságá­ban nyilatkozik a paktumról, és tagat: — Megegyezés nincs. Főleg a vá­lasztójogi kérdésben nem lehet megálla­podásról beszélni. A miniszterelnök úr szombaton jön vissza Bécsből és akkor kerd­ meg tárgyalását párt­jafokkal. A választójogi javaslatot még nem lát­tam. Én mindenesetre ragaszkodom a községenkénti titkos vál­­asztójoghoz. A lajstromos sza-­­vazási rendszerről nem mondhatnám, hogy elfogadom. Ellenzéki hangulat a koreai ténypártban. A kereszténypárt kőnyomatosa,amely a beavatottak szerint a gu­vernemen­­tális csoporthoz áll közel, már mint befejezett tényről adott hírt az új ke­resztény földmívespárt megalakulásáról és huszonötre tette azoknak a számát, akik az új alakulásban föltétlenül részt vesznek. Az új alakulás iránti lelkesedés azonban egyáltalában nem volt olyan nagy, amint azt hirdették. Csatlakozását eddig mindössze tíz kép­viselő jelentette be, másrészről viszont ai ellássák! hangulat­a alatot tör­ekvezésépo­­ssen millénialéa a mimistra a pártban, úgy, hogy a keresztény földmívespárt alakulása egyelőre elmarad és a szom­bati pártkonferenciát, amelyen az új csoportosulást be akarták jelenteni, nem is tartják meg. A pártban egyébként tegnap este élénken kommentálták Tomcsányi Pál igazságügy minisz­ter pár­baj ügy­ét. A pártban az a fölfogás, hogy az igazság­­ü­gyminiszternek párbaj esetére lepéd­Mt­ fee ballitt r«iM »Aula le­­szpalaszti a kertttonyxésnk. Mivel pedig ezt elmulasztotta, utólag kell levonnia a konzekvenciákat. Kilépés a kisgazdapártból. Nagy Pált és Czeglédy Endrét, akik kilépésüket tegnap hozták a kisgazda­­párt vezetőségének tudomására, követi Borgulya Pál is, aki szintén bejelen­tette, hogy kilép a pártból. A kacskeméti választás. A belügyminiszter a Rubinek G.­ula haláláva­ megüresedett kecskeméti I. választókerületben az időközi választás napját február 5-ére tűzte ki. A novemberi fehér amnesztia „tüne­ményesen gyors“ végrehajtása után azt remélte a szociáldemokrata párt­vezet­őség, hogy a sokkal enyhébb vétségek miatt és jóval régebben elítélt politikai foglyok amnesztiáját is komolyan és alaposan oldják meg. Igaz, hogy ezt Bethlentől nem sok joggal lehetett elvárni és az is igaz, hogy Bethlen a karácsonyi amnesztiát igen szűkkeblűen mérte már a tárgyalások folyamán is. De még ezt e gyatra kis amnesztiát sem tartotta be a kormány mind­eddig és a nagy hűhóval előkészített karácsonyi amnesztia már teljesen meg­rekedt a kurzus kátyújában. Ha az eddig ismert eredményt vesszük alapul — folytatja a „Népszava“ cikke —, sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy csalódtunk. Az öt éven alul elítéltek és terheltek közül még sokan „várják” a szabadulást, noha ebben a kategóriában általánosságról be­szél a rendelet. Majd számszerű ada­tokkal is szolgálunk, de már most jelezhet­jük, hogy a végrehajtás, a ren­delet szellemével ellentétesen, éppen nem általános, még ke­­v­é­s­b­é gyors. Még ennél is sokkal rosszabb a helyzet az 5—10 évre elítéltek kategóriá­iban : itt a sok száz elítélt közül mindössze 5—6 ember szabadult. Ez is ellentétben áll a rendelet szellemével, a kormányelnök és az igazságügyminiszter ígére­teit pedig egyáltalán nem fedi. Az ígéret az volt, hogy az esetek túlnyomó nagy részében kedvező döntést fog­nak hozni és csak nagyon kis résznél fognak eltekinteni a kegyel­mezéstől. Az internálás kérdésénél hasonló a helyzet. A kormány nem tette magáévá azt az előterjesztésünket, hogy az internálás rendszerét, mint időszerűtlent é£ károsat, szüntesse meg. De kilátásba helyezte, hogy a politikai inter­náltak nagy részét szabadon bocsátja és politikai okok­ból új inter­n­álási eljárást nem indít. A zalaegerszegi táborban mintegy 1200 internált van, ebből 800 poli­tikai. Ezek közül edd­g elboc­stottak: január 3-án 34, január 8 án 23, január 9 én 2­1 vitornai­tat. A rendőri jelentkezési kényszernél meg egészen furcsán fest a kormány kiegyenlítő szelleme: nemcsak hogy a régi jelentkezőket nem mentik föl, de mindig újabbakat kényszerítenek jelentkezésre. Első pillantásra ilyen képe van a gya­korlatban annak az ígé­­rethal­maznak, amelyet a kormány nagy lendülettel világgá bo­csátott. Végül a „Népszava“ figyelmezteti a miniszterelnököt, hogy a külpolitikai tár­gyalásokra való tekintettel egyelőre még nem mondja ki a szociáldemokrata párt az utolsó szót, mert azt meri hinni, hogy a végrehajtó közegek eljárása­ nem fedi a kormány intencióit. A pártve­­zetőség egyelőre még türelemre inti a jogosan türelmetlen szociáldemokrata munkás­ságot, de nem hajlandó fedezni a kor­mány „esetleges“ rosszindulatát Bethlenek megcsalták a munkásságot — Az amaraid­a-ígéreteket nem váltják be. — Az internáló-táborosó és a jelent­­kezési kényszer továbbra is fennállnak. Budapest, január 13. A Bethlen-kormánynak a szociáldemo­krata párttal kötött megegyezése már születése pillanatában sem látszott élet­képesnek és az idő tettével a szegény kicsi féreg nem is tudott megnőni. Aki ismeri Bethlen gróf miniszterelnököt, az né­p is hihetett egy pillanatig sem ígére­teinek jóhiszeműségében és komolyságá­ban. Ráeszmél erre a szociáldemokrata párt is és a „Népszava“ figyelmeztető hangú cikkében bejelenti a miniszterelnök­nek, hogy ha az egyezség őt nem köti, akkor a szociáldemokrata párt sem haj­landó a politikai téren tőle elvárt teljesít­ményekre. A „Népszava” ismerteti a paktum cél­jait. A munkásság memoranduma föl­sorolta a munkások követeléseit, amelyek teljesítése lett volna az aktív politikában való részvételnek és a gazdasági újjá­építésben való közreműködésnek feltétele. Ezután így folytatja a „Népszava“: A szabadságjogok helyreállításán és a szervezkedő szabadságának intézményes biz­tosításán kívül jelentékeny részét tette a kö­veteléseknek a teljes amnesztia, az i­n­t­e­r­n­á­l­ó­t­á­b­o­r feloszla­tása és a rendőri jelentkezési kényszer megszüntetése. Ezek­nek a fájó sebeknek a gyógyítása fontos és régen esedékes követelése a szociáldemokrata pártnak, de az ország érdekei szempontjából is nagyon jelentékeny kellék, amennyiben az e téren való gyökeres megoldás nélkül b­e­­szálni s­e is lehet megbékülés­­ről vagy konszolidációról. A Gar­z gyár a még Bündig nem dolgozik. Budapestről jelentik, hogy a Ganz-Danubing és a Hofherr és Schrantz-gyárakban második napja szü­netel a munka és 3900 fémmunkás van tétlenségre kárhoztatva. A munkások és munkaadók közötti ellentétek elsi­mítása mindeddig nem sikerült. A fő­kapitányság megpróbálkozott ugyan a közvetítéssel, de a tárgyalásokon csak a munkáskiküldöttek jelentek meg, a munkáltatók nem voltak képviselve egyéb fontos elfoglaltságuk miatt Ez is bizonyítja, hogy mennyire át vannak hatva a gyárosok a békés megoldásra való törekvéstől. A tárgyalások folyta­tását éppen ezért péntekre halasztotta el Andréka főkapitányhelyettes. A Ganz-gyári kizárás ügyében egyébként Szabó József keresztényszociális kép­viselő interpellált a Ház csütörtöki ülé­sén és míg egyrészt a szociáldemokrata munkásságot azzal vádolta, hogy ke­reszt­én­y szociális társaikkal szemben terrorisztikusan léptek föl, másrészt til­takozott a munkáltatók által tervezett bérdiktatúra ellen és a kormány inter­­ncióját kérte.

Next