Jövő, 1923. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1923-01-31 / 25. szám
III. év Bécs, 1923 január 31, szerda Egyes számára: Aindriában . . . . ttOO oszlp 6 K 1 Csehszlovákiában ...... I 6K 8 Jugoszláviában .......2 dinár I Romániában ......... .3 to3 * Megjelenik naponta, kettő kivételével Szerkesstőség és kiadóhivatal: Wien, V. ker.* Rechte Wienzelle 79. szám :: Telefon 30-57 Távirati cím: Jövö Wien PostatakarékpenzMri számaink: Ausztriában 148.679, Csehszlovákiában 59.040, Jugoszláviában 40.100. — Németországi folyásrémönk: Dsutache Bank, Berlin Hirdet c stk.l fölvesz a kiadóhivatal ás minden bel- és külföldi hívd előírod a 25. (595.) szám Jó hírek r arteeznek az osztrák szanálóakcióról. s mintán az osztrák köztársaság teljesítette azokat az előfeltételeket, amelyeket a Népszövetség kitűzött, Európa kezdi belátni, hogy most már erkölcsi kötelessége a bajba jutott Ausztria segítségére sietni. Rossz hírek érkeznek a magyar reparációs kérdésről. Sehol széles Európában nem mutatkozik segítő kéz, amely hajlandó volna a bajbajutott Magyarországot fenyegető veszedelem elhárításában közreműködni. A magyar kormány is érzi kétségbeejtő izoláltságát, úgy, hogy most, amikor Korányi báró már hónapokon át, hiába járta meg Európát, utolsó kísérletül maga a kormányelnök. Bethlen István gróf készül európai körútra, hogy az országgal szemben mutatkozó ellenséges vagy fagyos közhangulatot megenyhítse. Milyen szédítő különbség! Európa szemében Ausztria is éppen olyan bűnös jóbábom előidézésében, mint Magyarország, mégis Európa Ausztriának kölcsönt kínál, hogy helyreállítsa. Magyarországra pedig több arany milliárdos jóvátételt készül kivetni, hogy teljesen tönkretegye.. Világos, hogy a két országnak a háború óta követett politikája okozta azt a különbséget, hogy Európa Ausztriát föntartandónak és erősítendőnek, Magyarországot pedig lehetőleg gyöngítendőnek ítéli. Hogy a különbség okát megértsük, nem is kell a két politika mélyére hatolni: elég, ha annak külső megnyilvánulásait vesszük szemügyre. Vájjon Ausztria akkor is számíthatna Európának a jóindulatára, ha a derék, békés Hainisch professzor felvett egy professzionátus katona, például Hötzendorfi Conrád volna az álazatő? Ha az osztrák kormány, az osztrák bíróságok, az osztrák hatóságok magukat császári kormánynak,császári bíróságnak, császári hatóságnak neveznék és hangosan hirdetnék, hogy Ausztria nem köztársaság, hanem császár nélküli császárság? Ha Ausztriában a legnagyobb és leghatalmasabb társadalmi szövetség nem a világbékére törekvő szociáldemokrata párt szervezetei, hanem a karöcsöztető Hakenbreuzlerek és Frontkarakterek egyesületei volnának ? Ha a kormány a munkásokat üldözné, elnyomná, internálná, ellenben a reakciós gyilkosokat pártolná és megamnesztiázná? Úgy véljük, elég erre a pár jelenségre rámutatni, hogy megértsük a nagy különbségnek okait Európa nem avatkozik Magyarország belügyeibe —- Ausztriáéiba sem -- de lát, hall és ítél. Különösen pedig lát, hall és ítél az európai közvélemény, amely még a reakciós hajlandóságú kormányokra is képes olyan csendes nyomást gyakorolni, amely a kormányok magatartását eldönti. Most Bethlen ezt a közvéleményt akarná megfordítani. Attól tartunk, hogy mindaddig, míg Magyarországról gyökeres rendszerváltozás híre nem érkezik Európába, fáradsága hiábavaló lesz. (*) Benes külügyei Csehszlovákia és Magyarország viszonyáról Prága, január 8. (Csehszlovák Sajtóiroda.) Benes külügyminiszter a parlament külügyi bizottságának mai ülésén nagyszabású expozét tartott. A külügyminiszter expozéja felölelte Csehszlovákia egész külügyi politikáját és foglalkozott a Ruhrvidék megszállásának és a lausannei konferenciának problémáival is. A Magyarországgal való vonatkozásokról Benes a következőket mondotta : — A közvélemény ügyelmét az utóbbi hetekben nemcsak a ruhrvidéki események kötötték le, hanem azok az események is, amelyek Magyarországon lejátszódtak. A Magyarországgal kapcsolatos események az utóbbi időben azáltal nyert el komolyabb jelleget, hogy Budapesten a nagy- és a kisántániak együttes intervenciója történt. Annak ellenére, hogy mi komolyan törekszünk Magyarországgal a viszonyt oly kép szabályozni, hogy az tartósan, megfelelő és korrekt legyen, időről-időre Magyarország és szomszédai között viták, és incidensek ,keletkeznek, amelyek a jó szomszédi viszonyt és a konszolidálás folyamatát zavarják, így a legutóbbi évben a határincidensek neje egész sora játszódott le. Támadások a határvidéken hivatalnokaink és a lakosság ellen, többékevésbé felelőtlen, fölfegyverkezett bandák által, továbbá állampolgáraink jogosulatlan letartóztatása és fogvatartása Magyarországon, legitimista üzelmek és szisztematikus izgatás a békeszerződések ellen nyilvános gyűléseken, különféle szervezetek különféle akciói, amelyeket az utóbbi időben Magyarországon rendeztek, végül pedig bizonyos katonai természetű intézkedések, amelyeket a magyar kormány maga rendezett és amelyek úgy a békeszerződés szövegével, mint annak szellemével ellenkeznek, tiltakozásra késztettek bennünket. Nem akarom egyenként itt fölsorolni azt a számos esetet, amelyek miatt jogosan emelhetünk panaszt, noha rendelkezem a legkimerítőbb anyaggal. Hangsúlyozom, hogy legutóbbi intervenciónk Budapesten ezekkel a dolgokkal szemben mindenekelőtt a román határon való nyugalom helyreállítását célozta, mert az utóbbi időben ezek az akciók Románia ellen irányultak. Mi nagyon jól ismerjük a magyarországi eseményeket. Nem nyugodhatunk bele, hogy katonai intézkedések és fegyverkezések történjenek, amelyek a békeszerződésben vállalt kötelezettségeknek ellentmondanak. Általában az ügy most nem olyan természetű, hogy jelenleg komolyabb konfliktus fenyegetne, de az egyébként is feszült helyzet arra kényszerít bennünket,hogy minden irányban éberek legyünk. Általában ismert, hogy a mostani magyar kormány békeszeretetének minden hangoztatása mellett sem rendelkezik kellő hatalommal arra nézve, hogy a különböző nyilvános és titkos szervezetek akcióit megakadályozza. Magán elég erővel és határozottsággal, hogy megakadályozzon egyes vállalkozásokat, mint például annak idején Burgenlandban történt. Ez nem azt jelenti, hogy mi pillanatnyilag közbelépésre izgatnánk, sőt ellenkezően azok a hírek, mintha mi katonai előkészületeket tennénk, üres kitalálások, amelyeket talán szándékos és tendenciózus módon terjesztenek. Én csak ezekre az állapotokra föl akarom hívni a figyelmet, hogy mindenki tudja, hogy mi ezeket az ügyeket figyelemmel kísérjük és hogy ha valahol veszély fenyegetne, mint ahogy legutóbb a román határon, egyetértésben a kisánfántban levő barátainkkal és a nagyánfánttal való megegyezésben, nyomban energikusan lépünk föl. Az is szükséges, hogy állandóan a nemzetközi közvéleményre appeláljunk, amellyel Magyarország sem szállhat szembe. • Hogy mi a legjobb akarattal törekszünk a Magyarországgal való viszonyunk korrekt formák között való fenntartására, bizonyítja az is,hogy a múlt év végén fontos kereskedelmi szerződést kötöttünk, továbbá egy másik egyezmény révén határforgalmunkat és a határállomások közös fölállítását szabályoztuk. Nagy súlyt helyezünk, tekintet nélkül az előbb, fölsorolt időleges konfliktusokra, az árukicserélés kérdésére, továbbá más számos pénzügyi, jogügyi és adminisztratív természetű ügyek szabályozására. Reméljük, hogy eme megegyezések révén tűrhető jogügyi és adminisztratív helyzet fog kifejlődni, amely a jövőben a kisebb konfliktusokat megakadályozza vagy azoknak a számát csökkenti és végül is a két állam között kedvezőbb atmoszférát teremt Minden nehézség ellenére is a két állam között a kapcsolatok, terén bizonyos közeledés észlelhető. Mi nem kívánunk mást, mint nyugalmat és a megkötött szerződések alapján észszerű együttmunkálkodást. Beszédét azzal végezte Benes, hogy nem hiszi, hogy újból világkonfliktus keletkeznék. A csehszlovák kormány mindenesetre kötelességének tartja, hogy a béke föntartásáért működjék közre és a kisántanttal együtt arra törekszik, hogy Középeurópában a békét megóvja. Cech (német szociáldemokrata) képviselő szólalt föl. A magyar eseményokról szólva, konstatálta, hogy a magyar kormány és a csehszlovák külügyminiszter nyilatkozatai után a magyar kérdés tulajdonképen holtpontra jutott. Határozott állásfoglalást követel a kormánytól ebben a kérdésben, mert Magyarország ma Európa tűzfészke. A délutáni ülésen Benes külügyminiszter reflektált az elhangzott felszólalásokra. • A Magyarországhoz való viszony ügyében elhangzott kérdésekre Benes azt válaszolta, hogy a kormány arra törekszik, hogy j ús viszonyt teremtsen Magyarországgal szemben. A mai helyzetben Magyarországgal szemben nem lehetséges más politika, mint ébernek lenni, egyben azonban mindent megtenni, ami a jóviszony előmozdítására szolgál. Ezután a külügyi bizottság elfogadta a külügyminiszter expozéját Cechnek azt a javaslatát, hogy Angliát és Amerikát kérjék föl közvetítésre Németország és Franciaország között, elutasították. Ezzel az Ülés véget ért. Magyarországon a közbiztonság elégtelen, amit bizonyít számos olyan terrorisztikus cselekmény, amely a legnagyobb nyilvánosság előtt megy végbe. A karhatalmak létezését magában a magyar parlamentben is nyilvánosan megállapították. Megeshetik, hogy a kormány nem biz A lausannei békeszerződés. Tager S?ék az oress-lörök katonei kenvenciói. Lausanne Január 30. A konferencia beavatott köreiből szerzett értesülés szerint a szövetségesek szerződéstervezetének főbb pontjai a következők : Törökországnak Bulgária felé való határai egy semleges zóna létesítése kivételével azonosak a neui 1.1 y szerződésben megállapított határokkal. Törökországnak Görögország felé való határa a Maritaa-vonal úgy, amint azt a mudanjai megegyezésben megállapították. A török—szíriai határ, az angolai török—francia megegyezésben foglalt megállapodással azonos. A moszulikérdést a népszövetségi tanács döntésére bízzák. Szudánra vonatkozóan Törökország lemond valamennyi jogáról, elismeri az egyiptom államot és Cyprus szigetének az angolok által való annexióját, valamint Franciaországnak Marokkó és Tunisz fölött való protektorátusát A török szultánnak az 1912. évi lausannei békeszerződésben Tripalieára vonatkozó jogait megszüntetik. , A kaifátus leptoné mindazokról a politikai, törvényhozási vagy közigazgatási jogokról, amelyek a szignatóridi tartalmak alattvalóira vonatkoznak. Az Aegeltengertől a Fekete-tengerig húzódó vonalatn 15 kilométer széles , semleges zónát létesítenek. A tengerszorosokra vonatkozó szabályzatok szerint a semleges hatalmak háború esetében szabad hajózási jogot gyakorolhatnak. A Fekete-tengerbe egyetlen hatalom sem hajózhat nagyobb flottával, mint amilyen fölött a parti államok egy-egy hatalma rendelkezik. A Dardanellák és a Boszporusz mindkét partján 13 kilométer széles semleges zónát létesítenek. Ugyanilyen rendelkezések vonatkoznak a Márvány-tenger szigeteire. Letűnés, Imbros és Tenedos szigeteire. A konstantinápolyi helyőrség 12.000 emberből állhat. A kapitulációkat megszüntetik. Az átmeneti rendelkezések közül megemlítendő, hogy a törökök vegyes bizottságokat alakítanak, amelyben a török kormánynak többsége lesz. A külföldiek ezentúl semmiféle előjogot nem gyakorolhatnak, adómentességük megszűnik. A nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezések szerint a görög és a török polgári lakosságot kölcsönösen kicserélik. A görög patriarchátus továbbra is Konstantinápolyban marad, de minden politikai tevékenységtől tartózkodnia kell. Törökország ellentervezetet terjeszt elő. Lausanne, január 30. (Sv. T. L) Török részről kijelentik, hogy a delegációk tagjaival hétfőn közölt, szerződés tervezet egész sereg oly elvet tartalmaz, amelyek a bizottságokban nem kerültek megvitatásra. Ezért a törük delegáció szerdán ellentervezetet fog előterjeszteni. A török-görög népességcserére vonatkozó szerződést kedd délben aláírták. Paris, január 30. (Havas.) A „Matrís lausannei értesülésalapján úgy a török, mint az orosz delegáció formálisan cáfolja, hogy Törökország és Oroszország között katonai konvenció létesül volna. A török delegáció azt is tagadja, hogy Ferrid bejt az angolai kormány visszahívta Anglia rendkívüli intézkedései Moszul biztosítására. London, január 30. (Reuter.) A török delegációnak , moszuli kérdésben Lausanneban elfoglalt álláspontjára Való tekintettel az iraki angol katonai hatóságok s* Hűségesnek tut