A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)

1996-07-13 / 13. szám

Az előrejelzések szerint az ezredfordulóra a személyi közlekedésben 60 százalék lesz a gép­kocsik, 26 százalék a buszok aránya. A forgalom növekedésére mind műszaki, mind környezetvé­delmi szempontból fel kell készülni. E témák programjában a miniszter szerint a kar szakem­bereinek is részt kell venniük, majd az itt szerzett tapasztalataikat az oktatásban célszerű mielőbb hasznosítaniuk. A járműgyártás húzóágazat Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter ne­vében köszöntötte a megjelenteket Hegyháti Jó­zsef helyettes államtitkár. A tárca képviselője el­mondta: az iparfejlődés általános tapasztalata azt mutatta, hogy a járműgyártás (közúti, vasúti, repülő, hajó) az ország ipara, és ezen belül a gép­ipar fejlettsége szempontjából meghatározó je­lentőségű. A járműgyártás — az alkatrész- és részegység- beszállítókkal, a háttéripari cégekkel szemben támasztott igényeivel — húzó hatást gyakorol a tágabb ipari környezetre. A beszállítóipari vállalkozások csoportja az egyik legdinamikusabban fejlődő ipari alágazat. Jelentős eredményeket értek el az ide sorolható vállalkozások a korszerű minőségbiztosítási rendszerek bevezetésében, mert ez alapvető fel­tétele volt a nyugat-európai és a japán autógyá­rak részére történő beszállításnak. Hegyháti hangsúlyozta: a magyar jármű- és részegység­gyártó szakágazat növekedése és további piac­nyerése attól függ, hogy mennyire sikerül bekap­csolódni a fejlett ipari országok kooperációs együttműködésébe. Ennek egyik legfontosabb feltétele a technológiai és minőségi fejlődés, pontosabban az európai normáknak való megfe­lelés. Ezen nagyléptékű célok által megfogalma­zott feladatok megoldására jól képzett közleke­dési és járműipari szakemberekre van szükség. A kar példaértékű modell Dinya László, a művelődési tárca helyettes állam­titkára a felsőokatás általános helyzetét értékelve elmondta: a most zajló irányított és spontán válto­zásokat megérteni csak akkor lehet, ha a társadal­mi-gazdasági összefüggések felől közelítjük meg azokat. A magyar felsőoktatás általános helyzeté­től nem függetleníthető a műszaki felsőoktatás fejlődése sem. Az államtitkár a legjelentősebb vál­tozásnak a ’90-es évek elejétől bevezetett szakoso­dási rendet nevezte, amelynek keretében a koráb­bi, mintegy 100 mérnöki alapképzési szak száma 20 alá csökkent. Az új, átfogó, könnyen konvertál­ható szakokon a korábbiaknál alacsonyabb köte­lező óraszámban és rugalmasabb struktúrában fo­lyik a képzés. A természettudományos és műszaki ismeretek mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági, vezetési, számítástechnikai, környezeti és idegennyelvi szempontok. A klasszikus mérnö­ki szakok mellett — a gazdaság változásaival össz­hangban — új szakok jelentek meg az alapképzés­ben: műszaki informatika, környezeti, települési, energetikai, mérnök-fizikus, anyagmérnöki, biz­tonságtechnikai és műszaki menedzser szak. Dinya aláhúzta: a Közlekedésmérnöki Kar az el­múlt 45 évben folyamatosan alkalmazkodott a tár­sadalmi-gazdasági igényekhez. Ennek bizonyíté­ka, hogy a korábbi — specialitásokat igénylő — képzés helyett éppen öt évvel ezelőtt, a kar fenn­állásának 40 éves évfordulóján vezette be az új szakosodási rendet, melynek keretében a hallga­tók négy féléves közös képzést követően választ­hatnak szakot, később pedig szakirányt. Csökkent a kötelező órák száma, a középfokú állami nyelv­vizsga az oklevél megszerzésének feltételévé vált, bevezették a kreditrendszert, általánossá vált a doktorandusz-képzés. Dinya véleménye szerint ezeknek a változásoknak köszönhetően nőtt a kar iránti érdeklődés, ugyanakkor a végzetteknek nin­csenek elhelyezkedési gondjaik. Haszán Zoltán Kedves JM-olvasók! Most a tanév utolsó számát tartják kezükben. Lapunk legközelebb szeptemberben jelenik meg, addig is kellemes nyarat kívánunk Önöknek! a szerkesztőség Nyári munkarend A nyári időszakban 1996. július 22-től augusztus 20-ig az egyetem csak ügyeleti rendben dolgozik. - a tanszékek belátásuk szerint; - a karok dékáni hivatalai keddenként 10 és 13 óra között; - a rektori hivatal titkársága folyamatosan; - a rektori hivatal osztályai egy-egy leivel folyamatosan;­­ a könyvtár és tájékoztatási központ július 15-től augusztus 30-ig keddenként 9 és 13 óra között tart, illetve tartanak ügyeletet. Akik ezen időszakban nem teljesítenek ügyeleti szolgálatot, rendes évi szabadságukat töltik. Az ettől eltérő szabadságolási rendben a szervezeti egység vezetőjével kell meg­állapodni. A GMF és az RIK rendes munkarend szerint folyamatos szolgáltatást nyújt. 1996. JÚNIUS 13. Kedves támogatásért pályázók! Az utóbbi időben rengeteg levelet kap­tunk tőletek. Azt kéritek, hogy a Jövő Mérnöke Alapítvány járuljon hozzá külföldi tanulmányaitok folytatásához, adjon­­ bármily csekély­­ támogatást ahhoz, hogy ösztöndíjatokat ki tudjá­tok egészíteni, és a megélhetés költsé­geit fedezni tudjátok. Ahelyett, hogy egyenként válaszol­nám meg a leveleket, ezúton szeretnék minden jelenlegi és jövőbeni kérelme­zőt kiábrándítani: a JM alapítványának nem áll módjában anyagi segítséget nyújtani. A helyzet ugyanis az, hogy öt évvel ezelőtt éppen a lap kiadásának meg­könnyítésére hozták létre ezt az alapít­ványt. Az alapítók úgy vélték, ily mó­don támogatást tudnak szerezni az új­ság megjelentetéséhez, amelyhez már akkor sem volt elegendő pénze az egyetemnek. Támogatási kérelmeiteket tehát ezért nem tudjuk kielégíteni. Azonban a magunk módján mégiscsak szeret­nénk segíteni. Valamennyi érdekeltnek az őszi félévtől térítésmentesen helyet adunk a lapban arra, hogy „önhirdeté­sét” elhelyezze, és így próbáljon kiegé­szítést szerezni a költségek fedezésé­hez. Ki tudja, lehet, hogy éppen annak akad kezébe az újság, aki segíteni is tud?! A felelős szerkesztő Nyilvános védések Krémer András „A Szuhavölgyi Bányász­lakta Települések Önkormányzati Szövetsé­ge térségének fejlesztéséhez” című egyetemi doktori dolgozatának nyilvános védése 1996. június 20-án 14 órakor lesz a BME K épület II. emelet 12-ben. ♦ Csonka Gabriella okleveles villamosmérnök „Mikroprocesszoros irányítású energiataka­rékos áraminverteres aszinkron motoros haj­tás szabályozási módjai” című egyetemi dok­tori disszertációjának nyilvános védése 1996. június 27-én 9.00 órakor lesz az elektrotech­nika tanszék könyvtárában (F épület, II. lép­cső, mfsz.). Bírálók: dr. Borka József, a mű­szaki tudomány kandidátusa; dr. Járdán R. Kálmán, a műszaki tudomány kandidátusa. ♦ Kovács Attila okleveles gépészmérnök „Fém­leélésű kompozit gáztartályok vizsgálata” cí­mű - a dr. univ. fokozat odaítéléséért benyúj­tott - disszertációjának nyilvános védésére 1996. június 18-án (kedden) 14 órakor kerül sor a Gépszerkezettani Intézet könyvtárában (K épület mfszt. 79.)

Next