Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Dobos Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban
Dobos Edgár 15 maaliskuuta 1997 [Finland och Sverige inför Natos utvidgning, Dagens Nyheter, 15 mars 1997]. Ford. D. E. 39 Taina, Anneli von Sydow, Björn (1998) Yhteistyö syvenee viidellä alueella, Helsingin Sanomat, 13 kesäkuuta 1998 [Var alliansfrihet inte given, Dagens Nyheter, 13 juni 1998], Ford, D. E. 40 Lindh, Anna-Tuomioja, Erkki (2000) EUmsiviilikriisinhallintaa on vahvistettava, Helsingin Sanomat, 30 huhtikuuta 2000 [Katastrofhjälpen duger inte. Sverige och Finland I gemensamt EU-initiativ: Civil krishantering mäste rustas upp snabbt, Dagens Nyheter, 30 april 2000], 41 Rieker, Pernille (2004) Europeanization of Nordic Security: The European Union and the Changing Security Identities of the Nordic States, Cooperation and Conflict, 39 (4) 369-392. o.; Eliasson, Johan (2004) Traditions, Identity and Security: The Legacy of Neutrality in Finnish and Livedish Security Policies in Light of European Integration. European Integration Online Papers (EIOP) 8 (6) 42 Sveriges sokerhetspolitiska linje. Utrikesdepartementet, Stockholm, 2002. február 11. Ford. D. E. A hidegháború éveiben követett hivatalos svéd biztonsági stratégia krédója még a következő volt: „El nem kötelezettség békeidőben, semlegességre törekvés háború idején." 43 Sivonen, Pekka (2003) Why Finland Does Not join the NATO? Előadás a budapesti finn nagykövetségen 2003. május 27-én. 44 Idézi Aggestam 2001,192. o. 45 Freivalds, Laila (2004) Tal vid Folk och Försvars rikskonferens i Stilen, 19 januári 2004. 46 Tuomioja, Erkki (1997) Suomi matkalla Euroopan ytmeen, Ulkopolitiikka, 34 (3) 34-42. o. 47 Gstöhl, Sieglinde (2002) Scandinavia and Switzerland: small, successful and stubborn towards the EU, Journal of European Public Policy, 9 (4) 529., 536. o. 48 White, Hayden (2000) The Discourse of Europe and the Search for a European Identity, in Europe and the Other and Europe as the Other..., 67-86. o.; Petersson, Bo-Hellström, Anders (2003) The return of the kings: temporality in the construction of EU identity, European Societies, 5 (3) 235-252. o. 49 Mayer, Franz C.-Palmowski, Jan (2004) European Identities and the EU: The Ties that Bind the Peoples of Europe, Journal of Common Market Studies, 42 (3), 579. o. 50 Trägardh 2002,130-181. o. 51 Joenniemi, Perth (2002) Finland in the New Europe: A Herderian or Hegelian project?, in European Integration and National Identity..., 182-213. o. 52 Billig 1995, 65-69. o. 53 Friedman, Jonathan (1994) Cultural Identity and Global Process. Sage, London, 141. o.; Berg, Eiki-Oras, Saima (2000) Writing post-Soviet Estonia on to the world map, Political Geography, 19 (5) 601-625. o. 54 Berg-Oras 2000, 602, 616, 622. o. 55 Ez azt jelenti, hogy Svédország bizonyos értelemben - pl. a fejlődési sajátosságok vagy a politikai kultúra tekintetében - közelebb van Ausztráliához, mint Olaszországhoz vagy Franciaországhoz. 56 Campbell, David (1998) Writing Security: United States Foreign Policy and the Politics of Identity. Minnesota University Press, Minnesota, 69. o. 57 Idézi Burke 2000, 117. o. lásd még Nordstrom, Johan (1934) De Yverbornes. Bonniers, Stockholm; Johannesson, Kurt (1982) Gotisk renässans: Johannes och Olaus Magnus som politiker och historiker. Almqvist-Wiksell, Stockholm: 58 A gótikus mítoszt a svéd birodalomban lakók közös eredetéről Nicolaus Ragvaldi svéd püspök fejtette ki 1434-ben a bázeli zsinaton. A spanyol földről jött küldöttel folytatott vita hevében nem kevesebbet állított, mint hogy a svéd királyság a világ legrégebbi országa. A svédek és a gótok közötti azonosság mítoszának a felhasználásával arra törekedett, hogy a zsinat legelőkelőbb helyét a maga számára biztosítsa. Az aranykor gondolatának a nacionalizmus kora előtti kollektív identitásformálásban játszott szerepéről lásd Smith, Anthony D. (2003) Chosen Peoples. Sacred Sources of National Identity. Oxford University Press, Oxford. A mítoszok nemzetépítésben játszott szerepéről lásd Schöpflin 2003; nő (2005) Az identitás dilemmái: Kultúra, állam, globalizáció. Attraktor, Máriabesnyő. 59 Burke, Peter (1997) State-Making, King-Making and Image-Making from Renaissance to Baroque: Scandinavia in a European Context, Scandinavian Journal of History, 22 (1), 4. o.; Hall, Patrik (1998) Külügyi Szemle 82