Kakas Márton, 1909 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
íú K-Claccis Márton A játék hevében vagy a naturalizmus a színpadon. Az operaházban a Parasztbecsület előadásán Pichler Elemér úgy meglökte Haselbeck Olgát, Szantura személyesítőjét, hogy az elesett és térdizom rándulást szenvedett. Képek a jövőből. I. A Boccacio mai előadásán a finalé sokkal zajosabb volt, mint ahogy azt Suppé mester kitervezte. Abban a jelenetben ugyanis, amikor a feldühödött férjek megverik Pietro herceget, akit csélcsap és nőcsábász meseirónak néznek, a játékosokat úgy elragadta a hév, hogy ököllel, dorongokkal estek neki a szerencsétlen színésznek s azt úgy elagyabugyálták, hogy a mentők súlyos sebekkel boliivá a Rókus-kórházba szállították. Az orvosi látlelet szerint a művész három helyen koponyatörést, öt bordatörést szenvedett, fél lába kificamodott, bal karja kitörött, jobb felső lábszárcsontja pedig kijött a helyéből. Teste tele van folytonossági hiánnyal, daggal és zúzódásokkal. Fél fülét a sugólyukban, fél szemét a sülyesztőben, orrát a zsinórpadláson találták meg. Az előadásnak folytatása lesz a kir. törvényszék előtt. II. Ohner mester népszerű drámáját, a Vasgyárost adták elő tegnap a Nemzeti Színházban, új betanulással, a legmodernebb iskola szerint való naturalista előadásban. Ennek megfelelően rendezték a párbajjelenetet is, s amikor Claire kétségbeesett sikerral futott Rajner herceg és a férje pisztolya közzé, Derblay Fülöp (Mihályfi) egy jól irányzott Browning-lövéssel leterítette. A művésznőt — aki már előzőleg megcsinálta a végrendeletét — Herzl tanár klinikájára vitték, ahol az orvosoknak sikerült a golyót eltávolítani a testéből. Sebláz ez ideig még nem lépett föl. A közérzés kielégítő. A felvonás végén a művésznőt számtalanszor kitapsolták, azonban tekintettel a körülményekre, nem jelenhetett meg a lámpák előtt s helyette a rendező mondott köszönetet. A művésznő előreláthatóan pár hét alatt fölépül, amikor is Fedora szerepében fog föllépni, amely szerepe számára a mérget konkurrens pályatársnői keverik számára. A holttestet a Nemzeti Színház csarnokából fogják eltemetni. A simát az Operaház énekkara adja elő a Mért oly borús... kezdetű gyászdalt. III. Érdekes esküdtszéki tárgyalás folyt le ma délelőtt a kir. törvényszék mint sajtóbiróság előtt. Ma ítélkeztek az esküdtek Énekes Guido, a kitűnő hősszerelmes fölött, aki Otelló előadása közben Dezdemonát tényleg megfojtotta. A művész azzal védekezett, hogy ezt a játék hevében cselekedte és a mai naturalista irány egyenesen megköveteli a színésztől, hogy ne csak színpadi csókokat és ütlegeket adjon, hanem tényleg csókoljon, üssön, rúgjon, harapjon, sőt öljön is ha kell. Az esküdtek helyet adtak a védekezésnek és a művészt egyhangúlag fölmentették. Énekes Guido legközelebb a Bánk bán címszerepében fog föllépni, Gertrudisz királyné sorsa iránt máris a legélénkebb részvét nyilvánul meg. A szerepet eddig már öt színésznő visszaküldte az igazgatónak, holott eddig vetélkedtek érte, de most érthetetlen okból — vagyis inkább nagyon érthető okból — nem akarják eljátszani. A művésznő hátrahagyandó árvái javára már is széles körben gyűjtést indítottak A szultán. — De hát hogyan is hívják az új török szultánt: Mohamed vagy Mehemed ? — Sose törje rajta a fejét? Ne mondja a nevét, szólítsa egyszerűen felségnek! A szék. — Vettem harminc széket. — Minek az a temérdek szék ? — Annyit mégis csak megérdemelnek a hitelezőim, hogy leültessem őket. Nem baj. — De azt hallom Grün úr, hogy az a fiatalember, akit a lányomnak ajánl, nagyon mulatós ! — Az nem baj kérem. Ha elveszi a kedves leányát, elmegy a kedve a mulatozástól. Gyöngédség. A madám . Markó úr gratulálok ! A kicsike egészen Önre hasonlít. Markó úr: Közölje az anyósommal — kíméletesen. Taktika. Rózsa: Sokba került ez a szép új ruhád ? Rózsa: Csak egy-két ájulásba. Kritika. — Hogy tetszik a Markó felesége ? — Olyan semmitmondó arca van. — De annál többet beszél a szája ! Órás. — Hát vettem én egy léghajót? 10