Kalligram, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019-07-01 / 7-8. szám
TÖRÖK SÁNDOR MÁTYÁStanulmány INTERTEXTUALITAS Móricz Zsigmond Harmatos rózsa című regényében M óricz Zsigmond a Harmatos rózsát. 1909- es, hiányosan fennmaradt naptárának bejegyzései szerint két fázisban, 1909. június 15. és 23., valamint július 6. és augusztus 2. között írta. A regény Andor József felkérésére született az 1909-ben megindult Élet című katolikus folyóirat számára, ahol folytatásokban jelent meg 1910-ben.3 Móricz Miklós feltevése a mű 1907-es megírásáról, a fentiek értelmében fenntartásokkal kezelendő, az azonban majdnem bizonyos, hogy a regény korábbi változata már ebben az időben megvolt. Ezt nemcsak az 1909-ben írt érettebb művektől elütő hangja, stílusa, romantikus jellege magyarázza, hanem azok az öszszefüggések is, amelyek mondanivalója, valamint Móricz 1906 és 1907 körül írt A biblia című tanulmányának bevezető fejtegetései között megfigyelhetőek. Annyiban mégis szervesen kapcsolódik az életmű későbbi munkáihoz, amennyiben párhuzam mutatható ki cselekménye és az író egy meghatározott életszakaszának eseményei között, illetve megfigyelhetőek benne a fiktív szövegvilágba - az avatatlan szem számára — zavartalanul beépülő, többnyire Móricz magánlevelezéséből származó részletek, melyek a mű eredendő intertextuális természetére mutatnak rá. Az elemzéshez kiindulópontul szolgálhat Móricz 1937. február 2-i naplójának egy részlete, melyben csaknem harminc év távlatából tekint vissza a regényre, melyet összes művei előkészítésekor olvasott újra. „Nem tudom, egyáltalán regény-és irodalmi munka-e?... Ijesztően hatnak rám a szavak, fonogramok az életemből, idegen hangok és saját gondolataim az életem akkori eseményeiről. Hátborzongató, hogy regénnyé alakítottam, ami egy zavaros fiatalember kétségei, reményei és tehetetlen álmai voltak. [...] a regénynek az az érdekessége van, hogy pontosan újra éli az elmúlt pillanatokat, és egy kicsit más nevek, színek alatt a tényeket közli. Igazán nem nyúlhatok hozzá még stilárisan sem, vagy így marad, vagy megsemmisül: ma már, a mai életfelfogásommal nem jutna eszembe ezt az ifjúkori lázat, amely annyira tragikusan végződött, így fogalmaztam írásba.” Móricz e kései reflexiója némi kutatás után igazolást nyer. A Harmatos rózsa jól felismerhetően az író korai pályaszakaszát, az 1902 és 1903 közötti időszak A tanulmány a DigiPhil (A magyar irodalomtudomány filológiai portálja), a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet közös projektje, Móricz Zsigmnd levelezésének digitális kritikai kiadása (1892-1913) keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült (azonosítószám: NKFIHK116201).