Kalligram, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019-07-01 / 7-8. szám

TÖRÖK SÁNDOR MÁTYÁSt­anulmány INTERTEXTUALITAS Móricz Zsigmond Harmatos rózsa című regényében M­ óricz Zsigmond a Harmatos rózsát. 1909- es, hiányosan fennmaradt naptárának be­jegyzései szerint két fázisban, 1909. júni­us 15. és 23., valamint július 6. és augusztus 2. kö­zött írta.­ A regény Andor József felkérésére született az 1909-ben megindult Élet című katolikus folyóirat számára,­ ahol folytatásokban jelent meg 1910-ben.3 Móricz Miklós feltevése a mű 1907-es megírásáról, a fentiek értelmében fenntartásokkal kezelendő, az azonban majdnem bizonyos, hogy a regény korábbi változata már ebben az időben megvolt. Ezt nemcsak az 1909-ben írt érettebb művektől elütő hangja, stílu­sa, romantikus jellege magyarázza, hanem azok az ösz­­szefüggések is, amelyek mondanivalója, valamint Mó­ricz 1906 és 1907 körül írt A biblia című tanulmá­nyának bevezető fejtegetései között megfigyelhetőek. Annyiban mégis szervesen kapcsolódik az életmű ké­sőbbi munkáihoz, amennyiben párhuzam mutatható ki cselekménye és az író egy meghatározott életszaka­szának eseményei között, illetve megfigyelhetőek ben­ne a fiktív szövegvilágba - az avatatlan szem számára — zavartalanul beépülő, többnyire Móricz magánleve­lezéséből származó részletek, melyek a mű eredendő intertextuális természetére mutatnak rá. Az elemzéshez kiindulópontul szolgálhat Móricz 1937. február 2-i naplójának egy részlete, melyben csaknem harminc év távlatából tekint vissza a regény­re, melyet összes művei előkészítésekor olvasott újra. „Nem tudom, egyáltalán regény-és irodalmi munka-e?... Ijesztően hatnak rám a szavak, fonogramok az életem­ből, idegen hangok és saját gondolataim az életem ak­kori eseményeiről. Hátborzongató, hogy regénnyé ala­kítottam, ami egy zavaros fiatalember kétségei, reményei és tehetetlen álmai voltak. [...] a regénynek az az érde­kessége van, hogy pontosan újra éli az elmúlt pillanato­kat, és egy kicsit más nevek, színek alatt a tényeket köz­li. Igazán nem nyúlhatok hozzá még stilárisan sem, vagy így marad, vagy megsemmisül: ma már, a mai életfelfo­gásommal nem jutna eszembe ezt az ifjúkori lázat, amely annyira tragikusan végződött, így fogalmaztam írásba.”­ Móricz e kései reflexiója némi kutatás után igazolást nyer. A Harmatos rózsa jól felismerhetően az író ko­rai pályaszakaszát, az 1902 és 1903 közötti idősza­k A tanulmány a DigiPhil (A magyar irodalomtudomány filológiai portálja), a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet közös projektje, Mó­ricz Zsigmnd levelezésének digitális kritikai kiadása (1892-1913) keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült (azonosító­szám: NKFIHK116201).

Next